A Renault nemrégiben bejelentette, hogy két önálló leányvállalatot hoz létre az elektromos járművek (EV) és a hagyományos belső égésű gépjárművek gyártásával foglalkozó üzletágaknak, hogy finanszírozni tudja az elektromos autók fejlesztésének fellendítéséhez szükséges beruházásokat.
A gyártónak ugyanazokkal a kihívásokkal kell szembenéznie, mint az iparág szereplőinek túlnyomó többségének (nemcsak a többi autógyártónak, hanem a beszállítóknak és a kereskedőknek is): az eladások visszaesése, a piaci volatilitás, a borús gazdasági kilátások és a szigorodó környezetvédelmi előírások. Mindezek fényében az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedés (elektromos, hibrid és hidrogén) az elkövetkező évtizedek kulcsfontosságú fejlesztési területe.
A fémipar és technológiák terén a vezető szerepért és az innovációért folyó harc dúl, és az érdekelt felek globális szintű, ádáz versenybe kezdtek. A fémekhez való hozzájutás és az ellátási láncokhoz történő csatlakozás természetesen létfontosságú lesz, csakúgy, mint a beruházási kapacitás és a szükséges szakértelemhez való hozzáférés.
Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású mobilitás ma már jelentős globális kihívás
Az elektromos járművek elérhetővé tétele globális versennyé vált. Az összes szereplő - fejlett és feltörekvő gazdaságok, bányászati országok és így tovább - arra törekszik, hogy ne maradjon le az alacsony szén-dioxid-kibocsátású járművek ’hajójáról’. Kína mára már az akkumulátorgyártás kulcsszereplőjévé vált: a világ lítium-feldolgozó kapacitásának 60%-ával, a globális akkumulátorcella-gyártás 77%-ával és az akkumulátor alkatrészgyártás 60%-ával büszkélkedhet.
A szén-dioxid-mentesítés az OECD-országok politikai napirendjén is kiemelt helyen szerepel. A környezetvédelmi szempontok mellett a gazdasági kihívások (munkahelyteremtés és újraiparosítás) és az ipari függetlenség is fontos tényezők. Az autóvásárlás támogatása az egyik olyan eszköz, amelyet a kormányok rendszeresen alkalmaznak az iparág támogatására és a fogyasztás növelésére. A kínai és az amerikai hatóságok a közelmúltban vezettek be támogatást a háztartások számára az elektromos autók vásárlásához. Ez a két ország támaszkodhat hatalmas hazai piacára az iparág fejlesztése során. Franciaországban a kormány "szociális lízinget" fontolgat, hogy a legszegényebb háztartásoknak az átállási bónuszok mellett segítsen az elektromos autók vásárlásában. Feltehetjük azonban a kérdést, hogy ezek az intézkedések hogyan lesznek fenntarthatók a világszerte pesszimista gazdasági kilátások és a növekvő infláció mellett.
Az autóipar főbb szereplői szintén az értékteremtő folyamatok vertikális integrációján dolgoznak. Számos jármű- és szerelvénygyártó jelentett be közös vállalkozást a lítium-ionos és hidrogén akkumulátorok területén. Itt a legfőbb kihívást az ellátás és a költségek ellenőrzése jelenti a gyártási folyamat minden szakaszában (nyersanyagok, akkumulátorok, motorok és járművek). E piac bővülése új lehetőségek megjelenését segítheti elő a termelési lánc valamennyi szereplője számára. Mindazonáltal a szerelvénygyártókra és az autókereskedőkre nehezedő strukturális nyomás továbbra is fennáll, és ez a tendencia csak erősödik.
A termelés és a fogyasztás jelentős kockázatokkal néz szembe
A legfőbb rövid távú kockázat a járművek és akkumulátorok gyártásához szükséges erőforrások szűkösségéhez kapcsolódik. A gyártás nagyon specifikus nyersanyagokon alapul (lítium, réz, nikkel, hidrogén stb.), miközben az alacsony szén-dioxid-kibocsátású járművekre való tömeges és gyors átállás erős nyomást gyakorol a termelésre és ezáltal az ellátásra is. Ez a tendencia közép- és hosszú távon valószínűleg folytatódni fog, tekintettel az energiatárolásra vonatkozó követelményekre.
Rövid távon az is jelentős kockázatot jelent, hogy az európai gyártók és beszállítók függenek bizonyos országoktól és szereplőktől. Ez különösen igaz Európában, ahol a hagyományos belső égésű járművek értékesítésének 2035-ös tilalma a még kiforratlan újraiparosítási projektektől - bányászat és óriásgyárak - függ, és növeli az ellátási lánc válságokkal szembeni sebezhetőségét (logisztikai hiányosságok, tengeri fennakadások, stb.).
Végül a kedvezőtlen gazdasági kilátások bizonyos mértékben negatívan hatnak a szektorra. A járműeladások nagyon szorosan igazodnak a gazdaság állapotához, és a Coface előrejelzése szerint a globális GDP növekedése 2023-ban 1,9%-ra lassul (2022-ben 2,8%). A háztartások bizakodása ingatag, és a hitelek drágulása valószínűleg hatással lesz a keresletre. Az alacsony károsanyag-kibocsátású járművek ára középtávon magas marad, mivel az energiaköltségek az egész értékláncot befolyásolják (termelési költségek, a kereskedők működési költségei stb.). A ma még hiányzó töltőhálózat pedig szintén visszatartja a vásárlókat.
Egyelőre nem tudni, hogy a gazdasági modell egy része támaszkodhat-e olyan innovatív új közlekedési megoldásokra, mint a hosszú távú bérlés, az elektromos autók közös használata vagy egy előfizetéses szolgáltatás.