Április elején Szaúd-Arábia, Irak, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Kazahsztán, Algéria és Omán együttesen több mint 1,1 millió hordó/nap (b/d) olajkitermelés-csökkentést jelentett be, meglepetést okozva a piacoknak.
Ez a vállalás az OPEC+ által 2022 októberében bejelentett első termeléscsökkentést követte. Ez kiegészíti Oroszország azon döntését, miszerint mintegy napi 500 000 hordóval csökkenti a kitermelést, válaszul az orosz olaj és olajtermékek tengeri behozatalára vonatkozó uniós tilalom bevezetésére.
A csökkentések összességében a globális kereslet mintegy 3,7%-át teszik ki. Ez megerősíti a Coface azon véleményét, hogy az olajpiaci feszültségek 2023-ban is fennmaradnak. A kitermelő országok intézkedéseit figyelembevéve és a globális gazdasági növekedés körüli bizonytalanságok ellenére sem valószínű, hogy bekövetkezik a régóta várt árcsökkenés. A Coface ebből kifolyólag változatlanul hagyja a piaci volatilitásra és a 2023-as 90 dolláros hordónkénti árra vonatkozó előrejelzését.
A bejelentés meglepetésként ért... De nem alaptalan
A termeléscsökkentés bejelentése és annak mértéke meglepetésként ért mindenkit, miután az OPEC+ illetékeseinek javaslatai szerint nem volt szükség a változtatásra. A döntésnek azonban számos oka van.
- A csökkentés "óvintézkedés, amelynek célja az olajpiac stabilitásának támogatása". Az OPEC+ úgy véli, hogy az olajkereslet kilátásai kevésbé szilárdak. A bankszektorban a közelmúltban bekövetkezett zavarok arra emlékeztettek, hogy a gazdasági környezet kevés teret enged az elbizakodottságnak. A Coface osztja ezt az álláspontot, és a 2022-es 3,1%-os növekedés után 2023-ban a globális GDP növekedésének 2%-ra történő lassulását prognosztizálja.
- Az olajárak jelentősen visszaestek. Mélypontra jutottak, közel 48%-kal elmaradva az ukrajnai orosz inváziót követően elért 139 dolláros csúcsértéktől. Ez a lépés tehát arra irányul, hogy az árakat feljebb tolja, miközben sok olajtermelő valószínűleg kényelmetlenül érzi magát a 80 dollár alatti árak miatt.
- Ez a döntés emlékeztet arra, hogy a kartell képes befolyást gyakorolni az árképzésre egy olyan időszakban, amikor az amerikai palaolaj-ipari szereplők termelésnövekedése mérsékelt. Valóban hatással van rájuk a hitelfeltételek szigorodása, a termelékenység lassulása az öregedő pala-medencékben, valamint a munkaerőhiány.
- Végül, a stratégiai kőolajkészletek (SPR) felhasználása miatt is feszültségek alakultak ki Washingtonnal. Az amerikai kormányzat az ukrajnai háborút követően példátlan mértékű készletcsökkentést rendelt el az emelkedő árak fékezésére, és nemrégiben jelezte, hogy a készletek feltöltése több évet vehet igénybe.
A fokozódó feszültségek nem veszélytelenek a világgazdasági kilátásokra nézve, ugyanakkor támogatniuk kellene az olajipar bevételeit
Az orosz kőolaj tengeri behozatalának uniós tilalma már korábban is nyomás alatt tartotta az olajpiacokat a gyenge kereslet ellenére. Ez a feszültség tovább fokozódott, és a Coface arra számít, hogy az olajárak továbbra is volatilisek maradnak, és 2023 második felében 90-110 dollár közötti kereskedelmi sávban mozognak majd. Az OPEC+ döntése egybeeshet egy jelentősebb kínai gazdasági fellendüléssel is. Mivel Kína a világ egyik vezető olajfogyasztó országa, a gazdaság gyorsabb és/vagy erőteljesebb fellendülése tovább fogja feszíteni a kereslet-kínálat egyensúlyát, ami magasabbra nyomja az árakat.
Világszinten az olajárak folyamatos emelkedése megváltoztathatja az inflációs kilátásokat. Valójában, bár az alacsonyabb energiaárak az utóbbi negyedévekben a fejlett gazdaságokban az infláció csökkenésének egyik - ha nem az egyetlen - fő mozgatórugói voltak, ez a hatás 2023 második felében megfordulhat, ami ismét nyomást gyakorol majd az általános inflációs rátákra.
Az OPEC+ döntése rávilágít az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia közötti kapcsolatok kiéleződésére is. Joe Biden felszólította az országot és a többi OPEC-tagot, hogy növeljék a kitermelést annak érdekében, hogy ezzel is korlátozzák Oroszország bevételeit, amelyek hozzájárulnak az ukrajnai háború finanszírozásához. A termelés csökkentéséről szóló döntést a Fehér Ház ezért "nem tanácsosnak" minősítette, ezzel tovább tágítva a két ország közötti szakadékot. Az energiapolitikán túlmenően az amerikai kormányzat közelről figyeli a Szaúd-Arábia és Kína közötti kapcsolatok elmélyülését, amit jól mutat, hogy a királyság "beszélgetőpartnerként" csatlakozott a Sanghaji Együttműködési Tanácshoz.
Ez a bejelentés azonban jó hír az olaj- és gázipari vállalatok számára. Az amúgy is magas eredményességüknek kedvezni fognak a magasabb árak. A nyugati olaj- és gázipari vállalatok 2022-ben 219 milliárd dolláros nyereségről számoltak be. A Coface előrejelzése szerint 90 dollár/hordó mellett a nyereségük 2023-ban 160 milliárd dollár körül alakulhat.