25 nappal az izraeli–amerikai offenzíva elindítása után továbbra is fennakadások tapasztalhatók a nyersanyagok Hormuzi-szoroson át történő szállításában, ami erőteljesen fokozza az árak ingadozását. A zavarok jelenleg leginkább az olaj- és gázpiacot, a műtrágyákat, a petrolkémiai termékeket, valamint az alumíniumot érintik.
A Közel-Keleten zajló eszkaláció súlyos nyomást helyez a nyersanyagpiacokra.
Hogy a konfliktus elhúzódik-e, az döntően befolyásolja, mekkora sokk éri az értéklánc további szakaszait.
– Simon Lacoume, a Coface iparági közgazdásza.
Olajárak: tartós sokk körvonalazódik?
A katari Ras Laffan gázkomplexum elleni újabb támadások további drágulást váltottak ki az energiapiacokon. A Brent kőolaj ára a múlt héten 119 dolláron tetőzött, ami egy hónap alatt 50%-os emelkedést jelent.
A piac azonban rendkívül egyenletlen képet mutat. Az ománi DME nyersolaj ára hordónként 160 dollár fölé szökött, míg az amerikai WTI továbbra is 100 dollár körül mozog. Ez jól érzékelteti, hogy a konfliktus hatása régiónként és terméktípusonként jelentősen eltér.
A konfliktus elhúzódásával az áremelkedés egyre inkább begyűrűzik az ellátási láncokba. Az Egyesült Államokban a normál benzin kiskereskedelmi ára történelmi csúcsra (3,96 USD/gallonra, ami +35% az előző hónaphoz képest) emelkedett. Ázsiában a szingapúri dízel ára a konfliktus kezdete óta gyakorlatilag megháromszorozódott, elérve a 256 USD/hordót, míg a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) adatai szerint a repülőgép üzemanyag ára megduplázódott, jelentős terhet róva a légitársaságokra.
Az ábra adatai .xlsx formátumban
A földgáz áll a kínálati zavarok középpontjában
A földgáz világpiaci ára szintén meredeken emelkedik. Európában a gáz határidős jegyzései (holland TTF index) egy hónap alatt 85%-kal nőttek, és elérték az 55 €/MWh szintet, miközben az ázsiai irányadó ár (az LNG Japan/Korea Marker) ugyanezen időszak alatt megduplázódott, ami jól jelzi az importfüggő piacok tartós sérülékenységét.
Ezzel szemben az amerikai piac látszólag kevésbé kitett, ám a Henry Hub jegyzés még így is 36%-os havi növekedést mutat. Mindez egyértelmű jelzése annak, hogy az energiapiaci feszültségek már globálisan is éreztetik hatásukat.
Ennek következtében a petrolkémiai vegyületek ára is exponenciálisan emelkedik
A Perzsa-öböl országai Ázsia vezető petrolkémiai1 beszállítói, termékei pedig nélkülözhetetlenek a teljes műanyagipar számára. Szingapúrban a nyersbenzin tonnánkénti ára elérte az 1 000 dollárt, ami több mint 60%-os drágulást jelent a konfliktus kezdete óta. A Hormuzi-szorosban tapasztalható feszültségek és az ázsiai készletek történelmi mélypontja (mindössze 2–3 hétre elegendő tartalék) már most jelentős áremelkedést idéztek elő a polimerek, köztük a polipropilén, polietilén, polisztirol és PVC esetében. Ez az egész értékláncon végiggyűrűző kockázatot hordoz.
A drágulási hullám a kén piacát is elérte, amely alapvető szerepet játszik a réz- és nikkelérc lúgozásában.2 A mindössze egy hónap alatt bekövetkezett 25%-os áremelkedés már komoly kihívást jelent olyan erősen függő bányászati nagyhatalmak számára, mint Chile, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Indonézia.
A műtrágyaárak az egekbe szöknek, a ‘kedvező’ mezőgazdasági feltételek ellenére
A Perzsa-öböl3 országai az olcsó helyi energiaforrásoknak köszönhetően továbbra is meghatározó szereplők a globális műtrágya ellátásban: részesedésük a világ nitrogénalapú műtrágya exportjából megközelíti a 19%-ot, míg a világ karbamidkivitelének 36%-a innen származik. Emellett Szaúd-Arábia a világ negyedik legnagyobb foszfátexportőre.
Mivel a nitrogénalapú műtrágyák előállítási költségeinek akár 80%-át a földgáz adja, a gázárak meredek emelkedése szükségszerűen a műtrágyapiacot is jelentősen drágítja. A konfliktus kitörése óta a granulált karbamid tonnánkénti ára (FOB Közel Kelet) 37%-kal nőtt, és elérte a 665 dollárt.
A hatás egyelőre mégis mérsékelt, elsősorban a mezőgazdasági szezon kedvező időzítésének köszönhetően. Jelenleg főként az amerikai gabonatermelők szembesülnek a magasabb költségekkel, ám ha az ellátási zavarok elhúzódnak, akkor Brazília, India, sőt Európa is lényegesen nagyobb kockázatoknak lenne kitéve.
Az ábra adatai .xlsx formátumban
A negatív hatások ráadásul túlmutathatnak a közvetlen műtrágyaszállításokon. Érinthetik Indiát, Brazíliát és az Egyesült Államokat is, amelyek nitrogénműtrágya importjának 63%-át, 24%-át és 21%-át a Perzsa-öböl államai biztosítják. A drágulás és az ellátási zavarok azonban harmadik országokra is átterjedhetnek – például Marokkóra, a világ vezető foszfátkőtermelőjére –, amely jelentős mértékben támaszkodik az Öböl országokból érkező kénszállítmányokra.
Alumínium: a legnagyobb kockázatnak kitett fém
A Hormuzi-szoros elzárása súlyos fennakadásokat okoz az ellátási láncban. A Perzsa-öböl országai – amelyek a globális alumíniumtermelés mintegy 80%-át adják – jelenleg nem képesek exportálni termékeiket, és a bauxit- és timföld import is leállt.
Március 16-án az Aluminium Bahrain (Alba) – a térség alumíniumtermelésének 25%-áért felelős vállalat – a termelésének 19%-át volt kénytelen felfüggeszteni, ami a régió kapacitásának 5%-át érinti.
A Közel-Kelettől távol eső piacokon is érezhető a nyomás, Mozambikban4 a Mozal az energiaárak megugrása miatt leállította működését. Mindez tovább élezi a globális kínálati feszültségeket. Ebben a kedvezőtlen környezetben az alumínium ára tovább emelkedik (+11,5% hó/hó), és március 12-én elérte a tonnánkénti 3 500 dolláros csúcsot, közel 25%-os éves drágulás után.
Az ábra adatai .xlsx formátumban
> Őrizze meg versenyelőnyét a piaci volatilitás közepette – vegye fel a kapcsolatot szakértőinkkel, hogy pontos képet kapjon arról, a jelenlegi zavarok milyen hatást gyakorolhatnak portfóliójára vagy ellátási láncára.
1- Nyersbenzin, LPG, metanol, etilén és propilén
2- Az úgynevezett ‘mosási’ folyamat, amelynek során az ércekből kinyerik a bennük található hasznos ásványokat
3- Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Omán és Katar
4- A globális alumíniumtermelés 1%-a
