2025. július 8-án Donald Trump bejelentette, hogy augusztus 1-jétől 50%-os vámot vet ki a rézre, a Fehér Ház által februárban indított 232-es szakasz szerinti vizsgálat nyomán. A vámintézkedések pontos hatóköre azonban továbbra is tisztázatlan, mivel egyelőre nem ismert, hogy az intézkedés a finomított rézre, származékos termékekre vagy egyéb kategóriákra vonatkozik-e. A döntés fokozza az amerikai feldolgozóipar aggodalmait, különösen annak fényében, hogy az ország rézigényének közel felét nettó importból fedezik.
Az amerikai piacok hevesen reagáltak a vámemelésről szóló hírekre: július 8-án rendkívüli mértékű napi árfolyam-emelkedés volt tapasztalható. A COMEX réz határidős jegyzései 13%-kal ugrottak meg, elérve a 11 290 USD/tonna szintet (1. ábra). Ugyanakkor a piaci struktúra továbbra is széttagolt maradt: míg a globális benchmarknak számító London Metal Exchange (LME) árai viszonylag stabilak maradtak, az amerikai belföldi árak jelentősen emelkedtek. Az LME-hez viszonyított amerikai prémium júliusban 500 és 1 500 USD/tonna között mozgott, szemben a 2024-es 150 USD/tonna körüli átlaggal.
A grafikonokhoz használt adatok XLS formátumban
További nyomás az amerikai fémiparra
Az amerikai rézértéklánc nagymértékben függ a külföldi ellátástól: a nettó import az országos fogyasztás 45%-át teszi ki, 2024-ben az import összértéke meghaladta a 17 milliárd USD-t. Az Egyesült Államok a világ finomított réztermelésének mindössze 3,5%-át adta, miközben a globális fogyasztás 6,3%-át képviselte – ez jelentős hazai ellátási hiányra utal. Az amerikai rézimport három országra koncentrálódik: Chile, Kanada és Peru 2024-ben az import 70%-át biztosította (2. ábra). Ezek az országok érzékenyen reagálhatnak az amerikai kereslet esetleges visszaesésére, amelyet az emelkedő árak válthatnak ki.
Jelenleg az árak stabilizálódni látszanak, miközben a piacok további részletekre várnak a vámintézkedések kapcsán. A legpesszimistább előrejelzések szerint az amerikai rézárak (COMEX) akár 15 000 USD/tonnára is emelkedhetnek, szemben a jelenlegi 11 000 USD/tonna körüli szinttel. Az amerikai vállalatok várhatóan nem hárítják át az áremelkedést a fogyasztókra, hanem saját árrésük szűkítésével próbálják azt ellensúlyozni. Ennek következtében a vámintézkedések rövid távon rontani fogják a rézhez kötődő amerikai cégek – például építőanyag gyártók, elektromos kábelgyártók, szélturbina-gyártók – pénzügyi helyzetét.
Mindazonáltal az amerikai rézimport csak korlátozott mértékben csökkenhet rövid távon, mivel a hazai termelési kapacitás nem elegendő a jelenlegi kereslet kielégítésére, miközben a globális gazdasági környezet mérsékelheti az áremelkedést. A kínai kereslet lassulása és a globális túlkínálat részben ellensúlyozhatja az amerikai kereskedelmi korlátok hatását. Simon Lacoume iparági elemző szerint „az előrehozott beszerzések biztosíthatják az év végéig elegendő készletszintet az USA-ban” – júliusban a készletek elérték a 240 000 tonnát, ami az év végi hazai fogyasztás közel 30%-ának felel meg (2. ábra).
A grafikonokhoz használt adatok XLS formátumban
Chile az amerikai vámintézkedések frontvonalában
Az amerikai piac elérése kulcsfontosságú tényezőként jelenik meg Chile rézexportjának szempontjából. Az USA Chile második legnagyobb exportpiaca, a teljes rézkivitel 28,5%-át teszi ki, közvetlenül Kína mögött. Mivel a réz az ország legfontosabb exportterméke, az USA-ba irányuló rézexport Chile teljes kivitelének 5%-át képviseli. E mély gazdasági összefonódás miatt az emelkedő vámok egy kölcsönösen hátrányos gazdasági szcenáriót vetítenének előre. A Codelco, az állami tulajdonú vállalat különösen sérülékeny az új kereskedelmi akadályokkal szemben. Ellentétben versenytársaival, amelyek több régióban és termékcsoportban is jelen vannak, a Codelco kizárólag hazai réztermelésre fókuszál. 2024-ben a vállalat a nemzeti réztermelés egynegyedét adta, és 1,5 milliárd USD-vel járult hozzá az állami költségvetéshez. Az amerikai kereslet középtávú visszaesése – a vámintézkedések következményeként – különösen súlyos hatással lenne a vállalatra és a chilei államra egyaránt.
