Ahogy a NextGenerationEU program a végéhez közeledik, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképesség építési Eszközének forrásaiból eddig mindössze 58%-ot folyósítottak, így közel 270 milliárd euró kifizetése maradt hátra 2026 végéig. Az alacsony felhasználási arány gyengíti a gazdasági növekedés ütemét, valamint hátráltatja a tervben meghatározott strukturális célok megvalósítását.
EU GDP-előrejelzések 2025: 1.5%; 2026: 1.4%
- 806,9 milliárd euró a teljes program keretösszege, ebből 650 milliárd euró jut a Helyreállítási és Ellenállóképesség építési Eszközre (RRF)
- 58% az RRF-források eddig folyósított aránya uniós szinten (≈ 270 milliárd euró kifizetése maradt hátra 2026 végéig)
- +0,4%/év az EU GDP várható átlagos növekedése 2020–2030 között, a Bizottság eredeti becslése szerint — amely a késedelmes felhasználás miatt végül alacsonyabb lesz
Az ábra adatai .xlsx formátumban (26 Ko)
Ambiciózus program a kifizetések valóságának tükrében
A 2021-ben indított NextGenerationEU (NGEU) program célja az volt, hogy segítse az Európai Uniót a koronavírus válság kezelésében, valamint támogassa a strukturális átalakulást egy példátlan, 806,9 milliárd eurós helyreállítási terv révén. A program fő pillére, a Helyreállítási és Ellenállóképesség építési Eszköz (RRF), hat kulcsterületen finanszíroz projekteket, többek között a zöld és digitális átállást.
2026 elejére a forrásoknak mindössze 58%-át folyósították, és ennél is kisebb arányban történt tényleges felhasználás, ami veszélyezteti a várt rövid- és hosszú távú gazdasági növekedést.
Számos akadály lassítja a források felhasználását
A késedelmek hátterében adminisztratív akadályok, korlátozott végrehajtási kapacitás és a változó politikai környezet áll. Az ukrajnai háború, az energiaválság és az infláció arra kényszerítette az országokat, hogy felülvizsgálják terveiket, ami tovább lassította a kifizetéseket. A források lehívásához szükséges – gyakran népszerűtlen – reformok végrehajtása több esetben is késett vagy újratárgyalás alá került, ahogyan azt Spanyolország és Olaszország példája is mutatja.
Emellett egyes országok az uniós hiteleket kevésbé előnyösnek ítélhetik a pénzpiaci lehetőségekhez képest. Például Spanyolország bejelentette, hogy az ERF-hitelekből (European Recovery Fund) az eredetileg tervezett 83 milliárd euróból 67 milliárd euróról lemond, javuló hitelminősítésének köszönhetően.
Vegyes gazdasági hatások
Bár Görögország, Horvátország, Olaszország és Portugália használta fel eddig a leghatékonyabban a rendelkezésre álló forrásokat, az európai GDP-re gyakorolt összhatás várhatóan elmarad az előzetes várakozásoktól. Becslések szerint az éves növekedés átlagosan 0,4%-kal lehetett volna magasabb 2020 és 2030 között, ha a forrásokat teljes mértékben felhasználják. Az idő szorítása azonban arra készteti a kormányokat, hogy az egyszerűen megvalósítható projekteket részesítsék előnyben, a magas hozzáadott értékű strukturális reformok rovására.
Az európai helyreállítási terv példátlan nagyságrendje mögött a végrehajtás minősége jelenti a valódi különbséget. A források alul-kihasználtsága vagy nem megfelelő elosztása – beruházások és reformprojektek révén – veszélyezteti a rövid és hosszú távú növekedés ösztönzésének lehetőségét egy már eleve korlátozott fiskális környezetben.
— részletezte Laurine Pividal, a Coface dél-európai régiójának közgazdásza.
2026 után részleges, de célzott enyhítés
Az NGEU program lezárása után keletkező hiányt részben ellensúlyozhatják más eszközök, például a Readiness 2030 program SAFE-hitelei, amelyek 2026 és 2030 között összesen 150 milliárd eurót biztosítanak fegyverkezési célokra.
Ugyanakkor az, hogy a program ágazati fókusza a védelmi iparra korlátozódik, valamint, hogy a szabályok kevésbé szigorúak – hiszen a források akár 35%-a az EUn, az EGTn, az EFTAn és Ukrajnán kívüli harmadik országok termékeire is fordítható –, összességében jóval kisebb makrogazdasági hatást eredményez, az NGEU diverzifikációs és szerkezeti céljaihoz képest.
> Lépjen kapcsolatba szakértőinkkel, és tudjon meg többet arról, hogyan segíthet a Coface megvédeni vállalkozását a bizonytalan gazdasági környezetben.
