Az európai gyártók egy részének elégedetlensége nyomán Brüsszel lehetőséget ad a belső égésű motoros járművek értékesítésének tilalmára vonatkozó szabályozás újragondolására. Ez a stratégiai bizonytalanság lassíthatja az energetikai átmenetet, és tovább növelheti a technológiai lemaradást a kínai versenytársakkal szemben.
Stratégiai fordulat az európai autóiparban
2025. szeptember 12-én az Európai Bizottság egyeztetett a vezető európai autógyártókkal, hogy megvitassák a 2035-ös határidőt. A gyártók a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó ütemterv felülvizsgálatát sürgetik, és a plug-in hibrid elektromos járművek (PHEV) értékesítésének kiterjesztését szorgalmazzák. Érveik között szerepel a belső kereslet elégtelensége, valamint a kínai versenytársak egyre agresszívebb piaci jelenléte. Brüsszel most előrehozta a felülvizsgálati záradék értékelését az év végére, holott eredetileg 2026-ra tervezték azt.
Szűkülő európai piac
2025 első félévében megerősítést nyert az új autók értékesítésének csökkenő tendenciája: az előző évhez képest 2%-os visszaesés tapasztalható, amely a 2024-es hasonló mértékű csökkenést követi. A belső égésű autók továbbra is az eladások 40%-át teszik ki¹, és az értékesítésük megszűnése várhatóan tovább szűkíti a piacot.
Ezzel párhuzamosan az európai autógyártás 4%-kal esett vissza ugyanebben az időszakban, amit a gyenge megrendelésállomány és a romló exportkilátások súlyosbítanak. Az Egyesült Államok által kivetett 15%-os vámok szintén hátrányosan érintik az Európai Unió exportját.
A kínai gyártók térnyerése
A kínai márkák – alacsony gyártási költségeiknek és az állami támogatásoknak köszönhetően – a kereskedelmi akadályok ellenére is egyre nagyobb teret nyernek Európában. Jelenleg az elektromos járművek európai értékesítésének 13%-át teszik ki, és az összeszerelő- és akkumulátorgyáraikon keresztül történő helyi jelenlétük felboríthatja az iparág egyensúlyát.
Az európai gyártók, akik már eleve nehézségekkel küzdenek az elektrifikációs célok teljesítése miatt, közvetlen versennyel és az autóipari értékláncok – különösen Közép- és Kelet-Európában – esetleges átrendeződésével néznek szembe.
Kedvezőtlenebb politikai környezet az európai zöld megállapodás (Green Deal) számára
A 2024-es európai parlamenti választások eredményeként olyan parlament alakult, amely kevésbé támogatja az Európai Bizottság környezetvédelmi célkitűzéseit. Az Európai Néppárt kulcsszerepe, valamint Németország konzervatív irányba történő elmozdulása az ipar védelmét helyezi előtérbe a klímacélokkal szemben. A 2040-es klímatörvény gyorsított eljárásának júliusi elutasítása jól tükrözi ezt az irányváltást.
Átgondoltabb átmenet felé
A 2035-re kitűzött cél, miszerint az új járművek 100%-a elektromos legyen, egyre kevésbé tűnik reálisnak jelentős állami támogatás nélkül. Az elektromos járművek értékesítése várhatóan eléri a 2 millió darabot 2025-ben, ami mindössze az új regisztrációk 15%-át jelenti. Sokak szerint a plug-in hibrid járművek (PHEV) 2035 utáni értékesítésének engedélyezése kevésbé ambiciózus, ám fenntarthatóbb átmenetet biztosítana, megőrizve Európa versenyképességét és ipari kapacitását, miközben támogatná a fogyasztókat az elektromobilitásra való áttérésben.
Az ipari realitások és az európai autópiaci trendek pragmatikus figyelembevétele döntő szerepet játszik abban, hogy az autóipar teljesen elektromos átállása sikeres lesz-e vagy sem.
Simon Lacoume, közgazdász, Coface
> Tudjon meg többet az autóipari kockázatokról elemzésünkből
1 - 75%, ha a nem tölthető hibrid autókat (HEV-eket) is beleszámítjuk.
