Miközben a Közel-Keleten átmenetileg mérséklődik a feszültség, a konfliktus által kiváltott gazdasági sokk – különösen az ellátási láncok zavarai és az inflációs nyomás erősödése – már érezteti hatását a világgazdaságban. Ebben a környezetben a Coface 8 országkockázati besorolását módosította lefelé, valamint 45 szektorkockázati értékelést változtatott meg (ebből 41 esetben negatív, 4 esetben pozitív irányba).
Főbb mutatók
- 2,3%: a globális gazdasági növekedés várható üteme 2026-ban
- -0,6 százalékpont: a 2026–2027-re vonatkozó globális növekedési előrejelzés kumulált lefelé módosítása
- 85 USD/hordó: a Brent kőolaj várható átlagára 2026-ban
A geopolitikai feszültségek enyhülése nem jelenti a normalitáshoz való visszatérést
A több mint 15 héten át tartó konfliktust követően az Egyesült Államok és Irán közötti egyetértési memorandum aláírása nyugodtabb időszakot vetít előre a Közel-Kelet számára, egy továbbra is sérülékeny regionális környezetben. Ez az átmeneti enyhülés azonban nem fedheti el a lényeget. A konfliktus időtartama és intenzitása – amely jelentősen meghaladta a kezdeti várakozásokat – súlyosan megzavarta egy, a világgazdaság szempontjából kulcsfontosságú térség működését.
A Hormuzi-szoros stratégiai jelentőségű szűk keresztmetszet a szénhidrogének és azok származékainak globális ellátásában. Az ebből eredő zavarokat csak kevés ország – elsősorban Délkelet-Ázsiában és Kelet-Afrika partvidékén – tudta érdemben kivédeni. A normalitáshoz való visszatérés – amennyiben egyáltalán lehetséges – várhatóan elhúzódó folyamat lesz.
A világgazdaság ellenállóképessége erős, de a növekedés lassul
A világgazdaság eddig képes volt tompítani a sokk hatásait, különösen a korábban felhalmozott készleteknek és a kereslet alkalmazkodásának köszönhetően. Ez a szakasz azonban mára elérte korlátait. Egyes ágazatokban termelési zavarok jelentkeznek, ismét erősödik az inflációs nyomás, és szigorodnak a pénzügyi feltételek – mindezek a feszültségek első jelei. Eközben a kormányok mozgástere rendkívül korlátozott a gazdasági aktivitás és a jövedelmek támogatása terén.
Ebben a környezetben a Coface lefelé módosította globális növekedési előrejelzését: 2026-ra 2,3%-os, 2027-re pedig 2,5%-os bővülést vár, ami kétéves időtávon összesen 0,6 százalékpontos korrekciónak felel meg.
Nyomás alatt az ellátási láncok
Hormuzi-szoros de facto lezárása – a májusban áthaladó 145 hajó az egy évvel korábbi több mint 3 300-hoz képest – jelentős zavarokat idézett elő a globális szállításban, és ismét komoly nyomás alá helyezte az ellátási láncokat. A vállalatok egyre gyakrabban számolnak be meghosszabbodó szállítási időkről, emelkedő költségekről, valamint a hiány első jeleiről, ami elővigyázatossági készletfelhalmozásra ösztönzi őket. Mindez ugyanakkor fokozódó nyomást gyakorol a likviditásra és a profitmarzsokra. Ebben a környezetben a vállalati fizetésképtelenségek számának további emelkedése várható az idei évben (globálisan +6%), miközben egyes országokban – különösen az Egyesült Államokban, Franciaországban és Japánban – ennél is markánsabb növekedés valószínűsíthető.
Régiónként eltérő hatások
A gazdasági sokk globális jelenség, ugyanakkor annak intenzitása jelentős különbségeket mutat az egyes régiók között.
- Közel-Kelet: Az Öböl-menti államokat érte a legközvetlenebb hatás, ahol a Hormuzi-szorostól való erős függőség következtében számottevő gazdasági visszaesés következett be.
- Európa: Az emelkedő energiaárak és a tartós bizonytalanság visszafogják a belső keresletet; az euróövezetben mindössze 0,7%-os gazdasági növekedés várható.
- Egyesült Államok: Az infláció ismét emelkedésnek indult (februárban 2,4%-ről májusra 4,2%-ra), ami rontja a vásárlóerőt, különösen az alacsony jövedelmű háztartások fogyasztását érinti kedvezőtlenül.
- Ázsia: A kép vegyes, egyes ágazatok továbbra is erőteljes teljesítményt nyújtanak (például a dél-koreai félvezetőexport az év eleje óta 153%-kal nőtt), míg más szektorok a szűkülő árrések miatt kerülnek nyomás alá.
- Feltörekvő gazdaságok: Különösen Latin-Amerikában az infláció újbóli erősödése és a szigorodó monetáris politika határozza meg a gazdasági környezetet. Jó példa erre Brazília, ahol az irányadó kamatláb 14,5%-on áll.
Jean-Christophe Caffet, a Coface vezető közgazdásza
A közel-keleti feszültségek enyhülése kétségtelenül kedvező fejlemény, ugyanakkor nem fedheti el a lényeget: a már kialakult zavarok tartósan visszafogják majd a gazdasági aktivitást, a jövedelmek alakulását és a foglalkoztatást.
A szokatlanul nagy volumenű, 19 országot érintő, összesen 41 szektorkockázati értékelés lefelé történő módosítása rámutat a konfliktus globális hatásaira. A kereskedelmi folyamatokban és a vállalatok jövedelmezőségében jelentkező hatások a következő hónapokban is érdemben terhelni fogják a gazdasági környezetet.
