Bár 2025-ben a közép- és kelet-európai térségben összességében stabilizálódtak a fizetésképtelenségi mutatók, a Coface legfrissebb fizetésképtelenségi tanulmánya egy jóval széttagoltabb képre mutat rá: az országok és az ágazatok között egyre markánsabb különbségek figyelhetők meg, amelyeket az eltérő makrogazdasági környezet alakít.
Főbb megállapítások
- A fizetésképtelenségek száma összességében stabil maradt (+0,26%), ugyanakkor jelentős széttagoltság jellemzi
- Lengyelországban regisztrálták a legerőteljesebb növekedést, ahol a fizetésképtelenségek száma 17,8%-kal emelkedett
- A feldolgozóiparban, az építőiparban és a szállítmányozási ágazatban tapasztalható a vállalati fizetésképtelenségek számának legjelentősebb növekedése
Regionális szinten a fizetésképtelenségi eljárások száma 2025-ben mindössze 0,26%-kal emelkedett, a 2024. évi 46 043 esetről 46 161-re. Az infláció mérséklődése, a kamatkörnyezet fokozatos enyhülése, az energiapiacok stabilizálódása, valamint a bérköltségekre nehezedő nyomás csökkenése együttesen részleges javulást eredményezett a vállalati jövedelmezőség szempontjából. Ezen kedvezőbb makrogazdasági fejlemények ugyanakkor nem eredményeztek egységes vállalati fellendülést a régió egészében.
A főbb mutatók stabilizációra utalnak, ugyanakkor az alapfolyamatok ennél lényegesen összetettebb képet mutatnak.
Az országok közötti eltérések tovább erősödnek, miközben a fizetésképtelenségi trendeket egyre inkább a nemzeti sajátosságok határozzák meg, így többek között a szabályozási környezet, a fiskális politika alakulása, valamint a külső keresletnek való kitettség mértéke.
– hangsúlyozta Mateusz Dadej, a Coface regionális közgazdásza.
Az országonkénti eltérések határozzák meg a regionális képet
Országos szinten 2025-ben három markánsan eltérő tendencia bontakozott ki a közép- és kelet-európai régióban. Míg egyes gazdaságokban kétszámjegyű csökkenés volt megfigyelhető, addig más országokban hasonló mértékű növekedést regisztráltak.
Lengyelországban tapasztalták a legerőteljesebb emelkedést, ahol a fizetésképtelenségek száma 17,8%-kal nőtt. Ez elsősorban az átszervezési eljárások egyre szélesebb körű alkalmazásának tudható be, és nem a gazdasági aktivitás hirtelen romlását tükrözi. Szintén emelkedést regisztráltak Szlovéniában(12,9%), Szerbiában(9,6%), Csehországban(8,7%) és Romániában(3,8%). Ezekben az országokban a fiskális szigorítások, a politikai bizonytalanság, a visszafogott külső kereslet, valamint a fizetési fegyelem romlása együttesen járult hozzá a fizetésképtelenségi eljárások számának növekedéséhez.
Ezzel szemben Horvátországban(-18,6%), Szlovákiában (-14,5%), Litvániában(-13%), Lettországban (-7,4%), Magyarországon(-6,6%) és Bulgáriában(-6,2%) számottevő visszaesést regisztráltak a fizetésképtelenségi eljárások számában. Ez a folyamat a korábbi évek kiugró értékeit követő fokozatos normalizálódás jeleként értelmezhető, amely elsősorban az energiaválság hatásainak lecsengéséhez, a szabályozási környezet stabilizálódásához, valamint a pandémia időszakában bevezetett rendkívüli intézkedések fokozatos kivezetéséhez kapcsolódik.
Észtországban(+1,1%) a fizetésképtelenségi mutatók összességében stabil képet mutattak, ami jól szemlélteti, hogy a látszólagos nemzeti ellenállóképesség továbbra is elfedheti az egyes ágazatokban fennálló, tartós nyomást.
Az ábra adatai .xlsx formátumban
Tartós nyomás a ciklikus ágazatokban
Ágazati bontásban vizsgálva a fizetésképtelenségi tendenciák a régió egészében jóval egységesebb mintázatot mutattak. A vállalati fizetésképtelenségek legjelentősebb növekedése a feldolgozóiparban, az építőiparban és a szállítmányozási ágazatban volt megfigyelhető, ami e szektorok fokozott érzékenységét tükrözi mind a finanszírozási feltételek alakulására, mind a külső kereslet ingadozásaira.
Bár az alacsonyabb kamatkörnyezet és az infláció mérséklődése átmenetileg enyhítette a vállalatokra nehezedő nyomást, a korlátozott árazási erő, valamint a korábbi költségsokkok elhúzódó hatásai továbbra is jelentős terhet rónak a likviditásra. Ez különösen a kisebb méretű vállalkozások esetében jelent fokozott kockázatot.
2026-os kilátások: az energiapiaci volatilitás újrarendezi a kockázati környezetet
A jelenleg tapasztalható stabilizáció várhatóan nem lesz fenntartható 2026-ban. A Coface várakozásai szerint a fizetésképtelenségi kockázatok Közép- és Kelet‑Európában a következő év során erősödni fognak, mivel egy újabb energiapiaci sokk egyaránt nyomást gyakorol a háztartásokra és a vállalati szektorra.
Az olaj- és földgázárak jelentős emelkedése már most is megjelenik a növekvő inputköltségekben, ami számottevően szűkíti a vállalati árréseket. A vállalatok egyre gyakrabban kényszerülnek arra, hogy a költségnövekedés terheit részben belsőleg elnyeljék, részben pedig továbbhárítsák, mindezt egy továbbra is törékeny keresleti környezetben. A régió nettó energiaimportőri pozíciójából fakadóan különösen kitett az energiapiaci kilengéseknek.
Az olyan kockázatmérséklő intézkedések, mint az üzemanyagár‑stopok vagy az adóterhek csökkentése, rövid távon hozzájárulhatnak a háztartások költségvetési terheinek enyhítéséhez. Ugyanakkor e lépések jelentős fiskális terhekkel járnak, és egyben azzal a kockázattal is fenyegetnek, hogy kedvezőtlen hatást gyakorolnak az ellátásbiztonságra. Ezzel párhuzamosan Németországban – a KKE régió legfontosabb kereskedelmi partnerénél – emelkedő fizetésképtelenségi esetek növelik a tovagyűrűző hatások kockázatát, a kereskedelmi kapcsolatokon és az ellátási láncokon keresztül.
A kilátások között megjelennek támogató tényezők is, többek között az uniós források elérésének felgyorsulása, valamint a külső kereslet várható élénkülése 2026 második felében. Ezek a kedvező tényezők azonban várhatóan nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy teljes mértékben ellensúlyozzák az energiapiaci volatilitásból és a külső környezetből fakadó kockázatokat.
Ahogy a működési feltételek ismét szigorodnak, a vállalatok számára kulcsfontosságúvá válik a likviditás tudatos menedzselése, a költségek fegyelmezett kontrollja, valamint a partnerkockázatok következetes kezelése.
– emelte ki Jarosław Jaworski, a Coface közép- és kelet‑európai régióért felelős vezérigazgatója.
A Coface előrejelzése szerint 2026-ban jelentősen növekedhet a vállalati fizetésképtelenségek száma Közép- és Kelet‑Európában, mivel az újból felerősödő költségnyomás, a külső gazdasági függőségek és a gazdaságpolitikai bizonytalanság együttesen teszik próbára a régió vállalatainak alkalmazkodóképességét és pénzügyi stabilitását.
> Töltse le a teljes tanulmányt és tudjon meg többet!
