A 2025-ös év fordulópontot jelentett a világgazdaságban. A Trump-sokk, a kínai túltermelés és a geopolitikai feszültségek közepette a vállalatoknak újra kell gondolniuk stratégiájukat. Növekedés, fizetésképtelenségek, volatilis árrések – szakértőink elemzik a 2026-os év kihívásait, és bemutatják, hogyan erősítheti meg vállalata ellenállóképességét a közelgő bizonytalanságokkal szemben.
2025: a geopolitikai felfordulás és átrendeződés éve
A 2025-ös év a világgazdaság egyik meghatározó fordulópontjaként vonul be a történelembe. Donald Trump 2024 végén aratott elsöprő választási győzelme után a kereskedelmi protekcionizmus új korszakba lépett. Ennek szimbóluma az immár híressé vált „Felszabadulás Napja” (2025 áprilisa), valamint az általános vámok gyors és széleskörű bevezetése. Ez a váratlan fordulat példátlan mértékű gazdasági bizonytalanságot idézett elő, amely a Covid-járvány idején tapasztalt szintekhez mérhető.
A vámintézkedések sokkján túl az egész globális geopolitikai struktúra megrendült. A világ széttagolódása tovább erősödött egy új jelenséggel: az atlanti blokk saját törésvonalával.
A töredezettség felgyorsul, és a gazdaság egyre inkább a geopolitikai kényszerítés eszközévé válik. Korábban a figyelem a globális Dél sokszínűségére irányult, ma azonban maga a transzatlanti kapcsolat vált aggodalom forrásává.
– Frédéric Wissocq, a Coface Nyugat-Európa és Afrika régiójának kockázatkezelési igazgatója.
Az atlanti szövetség újragondolása arra készteti Európát, hogy haladéktalanul vizsgálja felül stratégiai szerepét – különösen a védelem területén –, miközben a kontinens számos országa jelentős költségvetési korlátokkal szembesül.
Ez a viharos év ismét bebizonyította az egyébként már nyilvánvalót, hogy a gazdaságot geopolitikai célokra használják fel, az egymásrautaltságokat pedig nyíltan „fegyverként” alkalmazzák. A nemzetközi kapcsolatok ma már hatalmi viszonyok mentén szerveződnek, ahol a vámok, az exportkorlátozások és a gazdasági szankciók önálló kényszerítő eszközökké váltak.
Az európai vállalatok így több fronton is nyomás alatt állnak, hiszen az amerikai protekcionizmus, a kínai verseny és a regionális politikai instabilitás között kell helytállniuk.
Ebben a bizonytalan környezetben a gazdasági szereplők bizalmát súlyosan aláássa a helyzet, ami a visszafogott fogyasztásban és az óvatos beruházási döntésekben mutatkozik meg.
Európai versenyképesség: a Draghi-jelentés ígéretei és a megvalósítás kihívásai
Ebben a feszült gazdasági környezetben Európa mindenképp elismerést érdemel azért, hogy világosan feltárta gyengeségeit. A Draghi-jelentés a versenyképességről, valamint a Letta-jelentés az egységes piacról az alábbi alapvető problémákat azonosította:
- lemaradás az Egyesült Államokkal és Kínával szemben az innováció terén,
- az egységes piac széttagoltsága,
- magas energiaárak,
- túlzott stratégiai függőségek.
Az európai válasz a „Versenyképességi Iránytű” program formájában jelent meg, amely ambiciózus stratégiát vázol fel 2029-ig, és több kulcsfontosságú területre összpontosít:
- az innovációs lemaradás felszámolása a fejlett technológiák terén,
- koherens terv kidolgozása, amely ötvözi a dekarbonizációt és a versenyképességet,
- a biztonság erősítése a függőségek csökkentésével,
- a politikai integráció felgyorsítása.
Ami ma aggodalomra adhat okot, az a Draghi- és Letta-jelentésben megfogalmazott ajánlások gyakorlati megvalósításának késlekedése.
– mondta el Jean-Christophe Caffet, a Coface vezető közgazdásza.
Bár néhány kezdeményezés elindult – például gigagyár-beruházások, az adminisztratív terhek csökkentése a KKV-k számára, valamint a bányászati engedélyek kiadásának felgyorsítása –, az ütem messze elmarad attól, ami a helyzet sürgősségének kezeléséhez szükséges lenne. A Draghi-terv évente 750–800 milliárd euró közötti beruházást irányzott elő az európai versenyképesség erősítésére. Az összegek tényleges mozgósítását azonban számos tagállam szűkös költségvetése és a közös adósságkibocsátással szembeni politikai ellenállás hátráltatja.
A német példa jól érzékelteti az ambíció és a valóság közötti feszültséget. Friedrich Merz 2025-ös megválasztása fordulópontot hozott a német gazdaságpolitikai gondolkodásban. Németország, amely korábban a költségvetési szigor élharcosa volt, most egy tíz évre szóló, mintegy 850 milliárd eurós gazdaságélénkítő programot jelentett be. Ennek része egy 500 milliárd eurós különalap az infrastruktúra modernizálására, több mint 200 milliárd euró a védelemre, valamint 100 milliárd euró a zöld átállás támogatására.
Ez valóban kettős áttörés, hiszen Németország három elvesztegetett év után végre felébredt, és többé nem tekinti a fiskális fegyelmet gazdasági stratégiája sarokkövének.
– nyilatkozta Jean-Christophe Caffet.
Ez a lépés egy pozitív láncreakciót indíthat el Európa-szerte, különösen a francia alvállalkozók és a szomszédos országok számára. Ugyanakkor továbbra is kérdéses a kiadások jellege és tényleges ütemezése, mivel Németország sajátos megközelítést alkalmaz a fiskális ösztönzés terén.
Európai vállalatok: az amerikai vámok és a kínai dömping szorításában
Az első félelmek ellenére az amerikai vámok végül nem okoztak komoly fennakadást az európai exportőröknek. Az átlagos vámtételek jelenleg világszerte 16–17 százalék körül mozognak, ami Európát ugyanúgy érinti, mint a versenytársait.
„Európát nem sújtják nagyobb vámok, mint a világ többi részét, sőt bizonyos termékek esetében, amelyeket az Egyesült Államokba exportál, még alacsonyabb vámokat fizet” – mutat rá Jean-Christophe Caffet, a Coface vezető közgazdásza. Az elemzés szerint makrogazdasági szinten a vámteher mintegy 80%-át amerikai szereplők – vállalatok vagy fogyasztók – viselik, nem pedig a külföldi exportőrök, szemben a Trump-adminisztráció állításaival.
Az európai ipar számára az igazi veszély máshol van, a „második kínai sokkban”, amelyet a kínai túltermelésből fakadó tömeges dömping jellemez az európai piacon.
Ami ma a legnagyobb aggodalmat okozza az európai vállalatoknak, az a kínai dömping és a túlzott termelési kapacitások az öreg kontinensen.
– Frédéric Wissocq, a Coface Nyugat-Európa és Afrika régiójának kockázatkezelési igazgatója.
Ez a kockázat egyrészt a kínai túlkapacitásból, másrészt az amerikai vámokból ered, amelyek miatt az Egyesült Államok piaca egyre kevésbé elérhető a kínai termékek számára.
Egyelőre Kína képes volt átirányítani exportját Európába (+6% éves szinten), de még inkább harmadik országokba, az úgynevezett „konnektor” államokba, például Vietnamba, ahol a növekedés meghaladja a 20%-ot.
Ez a kínai kereskedelmi offenzíva erőteljes dezinflációs nyomást hoz magával. A kínai és az európai iparcikkek közötti árkülönbség a Covid utáni újranyitás óta 30 százalékponttal nőtt, és az árfolyam-ingadozásokat is figyelembe véve meghaladja a 40 pontot.
A kínai túlkapacitás lenyomja a termelési árakat Kínában, ami szorítja az európai gyártók árbevételét, és ennek következtében csökkenti a nyereséghányadot. Ez nem átmeneti jelenség, hanem jelentős és várhatóan tartós trend.
– Jean-Christophe Caffet, a Coface vezető közgazdásza.
Néhány szektor kiemelten érintett:
- Elektromos járművek, ahol Kína látványos előrelépést tett a prémium kategóriában (olvassa el kapcsolódó cikkünket),
- Tőkejavak, különösen a karbonsemleges energiatermeléshez kapcsolódó berendezések,
- Fémipar, amelynek két fő piaca – az építőipar és az autóipar – lassulást mutat,
- Németországban az összes nem pénzügyi vállalat nyereséghányada az elmúlt három évben 5 százalékponttal csökkent, bizonyos feldolgozóipari ágazatokban pedig ennél is nagyobb visszaesés tapasztalható.
Kilátások 2026-ra: mérsékelt növekedés és tartós fizetésképtelenségi kockázatok
A Coface előrejelzései szerint 2026-ban mérsékelt globális növekedés és tartós gazdasági feszültségek várhatók. A világgazdaság bővülése 2,4–2,5% körül alakulhat, ami további lassulást jelent a 2025-re becsült 2,6–2,7%-hoz képest. Ez az ütem, amely elmarad a járvány előtti potenciáltól, mára az új normává vált.
Az Egyesült Államokban a növekedés várhatóan 2% alatt stabilizálódik, amit elsősorban az AI és a technológiai beruházások hajtanak, például az adatközpontok, a hálózatok és az energiatermelés. Az AI-szektor önmagában a 2025-ös amerikai növekedés mintegy 20 százalékát adja, sőt, ha figyelembe vesszük a részvényárfolyamok által generált vagyonhatást, szinte teljes egészét.
Európában a növekedés továbbra is 1% körül marad. Németország elérheti az 1%-os ütemet a Merz-tervnek köszönhetően, míg Franciaország esetében a prognózis 0,6%, amelyet fiskális és politikai bizonytalanságok öveznek.
Kína várhatóan folytatja organikus lassulását az 5%-os hivatalos cél ellenére, míg India továbbra is erős lendületet mutat, amit belső növekedési tényezők és az amerikai piac alacsony kitettsége támogat.
A vállalati csődök száma várhatóan tovább emelkedik 2026-ban, bár a növekedés üteme lassul. Franciaországban 2025 végére mintegy 69 ezer csőd várható, ami meghaladja a 2009-es rekordot (63 ezer).
A vállalati fizetésképtelenségek száma világszerte 10–15 éves csúcson van, és Franciaországban rekordot ért el, bár itt már látszik egy kezdeti csökkenő trend.
– Jean-Christophe Caffet
2026-ra a Coface a vállalati csődök számának 3–4%-os globális növekedését prognosztizálja, szemben a 2025-ös +6–7%-kal. A leginkább érintett ágazatok továbbra is az építőipar és a vendéglátás, de jelentős növekedés tapasztalható a közepes méretű, jelentős társadalmi szereppel bíró vállalatok körében is.
Ezek gyakran alapvetően sérülékeny cégek, amelyek hanyatlását a jelenlegi általános környezet gyorsította fel.
– Frédéric Wissocq
A Covid-járvány idején állami támogatásoknak és alacsony kamatoknak köszönhetően fennmaradt, valójában életképtelen „zombi” vállalatok fokozatosan eltűnnek. Ugyanakkor újabb csődhullám is kialakulhat, ahogy a technológiák – különösen a mesterséges intelligencia – fokozatosan beépülnek a termelési struktúrába. Jean-Christophe Caffet ezt nem „teremtő rombolásnak”, hanem inkább „romboló teremtésnek” nevezi– legalábbis az átmeneti időszakban.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK
☉ Ismerje meg a 2026-os gazdasági kihívásokat és készüljön fel a kockázatokra – csatlakozzon február 17-én a Coface 30. Országkockázati Konferenciájához online.
☉ Támaszkodjon közgazdászaink mélyreható elemzéseire és szakértői tanácsaira legfrissebb Risk Review kiadványunkban.
☉ Lépjen kapcsolatba szakértőinkkel, és kérjen személyre szabott bemutatót, hogy megtalálja az Ön vállalkozásához és kereskedelmi kockázataihoz legmegfelelőbb megoldást.
