Japán gazdasága közel három évtizedes deflációs időszak után 2022 óta tartós áremelkedést tapasztal, ami fordulópontot jelenthet az ország gazdasági pályáján. A reflációs szakaszt kezdetben külső tényezők – például a nyersanyagárak emelkedése és a jen gyengülése – indították el, azonban mára belső hajtóerővé alakult, amelyet a bérek növekedése és a szolgáltatási szektor áremelései táplálnak.
Japán történelmi válaszút előtt áll. Ahhoz, hogy a refláció fenntartható árnövekedéssé alakuljon, elengedhetetlen a bérek további emelkedése, valamint az, hogy a vállalatok a nyereséget termelékenységnövelő beruházásokra fordítsák. Ennek hiányában fennáll a veszélye annak, hogy az ország ismét visszasüllyed a deflációs csapdába.
Junyu Tan, Coface vezető közgazdásza, Észak-Ázsia
A strukturális deflációtól a tartós inflációig
Az 1990-es évek elején bekövetkezett eszközár-buborék összeomlása óta Japán diszflációs, majd hosszan tartó deflációs időszakot élt meg. Az ingatlan- és eszközárak zuhanása után a háztartások és vállalatok az adósságcsökkentést helyezték előtérbe a fogyasztással és beruházással szemben, ami hozzájárult az úgynevezett „mérlegrecesszió” kialakulásához.
Az elmúlt három évtizedben időszakosan előfordultak inflációs epizódok, amelyeket jellemzően átmeneti sokkok – például olajár-emelkedések vagy fogyasztási adóemelések – váltottak ki, de a belső kereslet nem tudott tartós húzóerőt biztosítani. Ez a helyzet 2022 óta megváltozott: az infláció folyamatosan meghaladja a Japán Nemzeti Bank 2%-os célját, kezdetben az importköltségek növekedése és a jen gyengülése miatt.
A kezdeti költségoldali infláció fokozatosan kereslet-vezérelt jelenséggé alakult. A szolgáltató szektorban működő vállalatok, amelyek tartós árrésnyomással szembesültek, felgyorsították az árak fogyasztókra történő áthárítását. Az emelkedő megélhetési költségek és a strukturális munkaerőhiány lehetővé tették a szakszervezetek számára, hogy három egymást követő évben jelentős béremeléseket érjenek el: 2023-ban 3,6%, 2024-ben 5,1%, míg 2025-ben 5,3% – ez az elmúlt harminc év legmagasabb értéke. Ez a bérnövekedés jelentős elmozdulást jelez Japán hagyományos, munkahelybiztonságra épülő modelljétől a versenyképesebb javadalmazás irányába.
(A grafikon adatai .xls formátumban érhetők el)
Bérnövekedés, termelékenység és beruházás: a fenntartható ciklus kulcstényezői
Japán reflációs ciklusának fenntartása most azon múlik, hogy a vállalatok képesek-e a béremeléseket termelékenységnövelő beruházásokkal alátámasztani. Évtizedeken át tartó készpénzfelhalmozás és alacsony beruházási aktivitás után a japán vállalatok 2022 óta jelentős mértékben növelték tőkekiadásaikat. Az éves átlagos beruházási növekedés 2022 és 2024 között elérte a 9,1%-ot, míg a jelenlegi pénzügyi évre további 6,7%-os emelkedés várható.
A beruházások különösen az automatizálásra és munkaerő-megtakarító technológiákra irányulnak, válaszként Japán krónikus munkaerőhiányára. Ezzel párhuzamosan a kutatás-fejlesztési (K+F) kiadások is emelkednek, különösen a gyorsan növekvő ágazatokban, mint például a félvezetőgyártás és a zöldenergia. Ezt a folyamatot a kormányzati ösztönzők és a Tokiói Értéktőzsde által támogatott vállalatirányítási reformok is elősegítik.
Kérdéses azonban, hogy ezek a beruházások valódi termelékenységnövekedést eredményeznek-e. Enélkül a munkaerőhiány továbbra is akadályozhatja a vállalati bevételnövekedést, ami végső soron visszafoghatja a bérnövekedést és alááshatja a reflációs ciklust.
Nyertesek és vesztesek az új gazdasági környezetben
A reflációs környezet máris átalakította Japán vállalati szektorát, egyértelmű nyerteseket és veszteseket teremtve. A nagy exportáló vállalatok profitáltak a gyengébb jenből, amely növelte külföldi bevételeiket – különösen az autóipari és elektromos gépgyártó cégek esetében. E szektorok nyeresége több mint kétszeresére nőtt a COVID előtti szinthez képest, amit a hibrid járművek iránti globális kereslet és a termelés visszatelepítése is támogatott. Ugyanakkor ezt a lendületet veszélyeztethetik az Egyesült Államokban bevezetett új vámok és a jen erősödése.
A belföldi ágazatok, mint például a vendéglátás és a közlekedés, szintén fellendülést tapasztalnak. Nyereségüket a növekvő hazai fogyasztás és a beutazó turizmus megugrása is támogatja. Számos szolgáltató esetében kialakult egy pozitív bér–ár ciklus, amely lehetővé teszi az árak emelését anélkül, hogy ez a kereslet csökkenéséhez vezetne – így ellensúlyozva a magasabb munkaerőköltségeket.
Ezzel szemben a kis- és középvállalkozások (KKV-k), amelyek Japán munkaerőállományának mintegy 70%-át foglalkoztatják, egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek. Korlátozott árazási mozgásterük és szűkebb árrésük miatt nehezen tudják elviselni a növekvő munkaerőköltségeket. Ennek következtében a KKV-k körében a vállalati csődök száma 2022 második felétől emelkedni kezdett, bár a szint továbbra is jóval elmarad az ázsiai pénzügyi válság és a globális pénzügyi válság idején tapasztalt csúcsoktól.
Hosszabb távon ez a „tisztulási folyamat” hozzájárulhat Japán vállalati ökoszisztémájának megerősítéséhez, mivel az erőforrások produktívabb vállalatokhoz kerülhetnek.
( A grafikon adatai .xls formátumban érhetők el)
Töltse le a teljes Focus kiadványt Japánról.
1A japán pénzügyi év április 1-jétől a következő év március 31-éig tart.
