Europe
Serbia
Montenegro
Czechia (Czech Republic)
Turkey
China
PolandA növekedés továbbra is mérsékelt marad
2025-ben Bosznia-Hercegovina várhatóan mérsékelt növekedést fog elérni, amely elmarad a többi nyugat-balkáni országétól. A magánfogyasztás, amely a GDP 65%-át teszi ki, továbbra is a legfőbb hajtóerő marad. Ezt alátámasztja a nominális bérek meredek emelkedése (+13,9% 2025 januárjában), amelyet a munkaerőhiány is elősegít, valamint a Bosznia-Hercegovinai Föderációban a bruttó minimálbér ezzel járó 61,5%-os emelése (a lakosság 63%-át érintő), amelynek célja a feketegazdaság visszaszorítása volt. A 2025 elején bekövetkező élelmiszerárak emelkedése ellenére az infláció általában kordában marad, ami hozzájárul a háztartások vásárlóerejének növekedéséhez. Az idegenforgalom – miután 2024-ben már rekordévet zárt – pozitív hatással lesz a lakosságra. Ugyanakkor a kontrasztos európai gazdasági környezet – amelyben az amerikai kereskedelempolitika nyomást gyakorol a német és osztrák gazdasági tevékenységre (Szerbiában és Horvátországban viszont bizonyos mértékű ellenálló képesség figyelhető meg) – hatással lehet a GDP 10%-át kitevő külföldön élő honfitársak által hazaküldött pénzátutalásokra.
Az ország továbbra is nagyon magas munkanélküliséggel fog szembesülni (2025 januárjában 27,3%), amit a telített ágazatoktól – például a kohászat és a mezőgazdaság – való függőség is tovább súlyosbít. A képzett munkavállalók tömeges kivándorlása szintén súlyosbítja a szakképzett munkaerőhiányt.
A közkiadások és az import nyomása ellenére a hiányok kézben tarthatók
Bosznia-Hercegovina költségvetési hiánya 2025-re kissé csökkenhet. Ugyanakkor mindkét, független költségvetéssel rendelkező entitás (a Föderáció és a Szerb Köztársaság) esetében a kiadások növekedése jellemző lesz. Ez a növekedés az infrastruktúrát, valamint a mérsékelt növekedés fenntartását célzó szociális és bérreformokat érinti. Mivel a központi bank valutatanácsi rendszerén keresztül kapcsolódik az EKB-hoz, és az euróhoz van rögzítve, a fiskális politika a gazdasági feltételek befolyásolásának fő eszköze. A hatóságok azonban magasabb adóbevételekre számítanak, és fiskális konszolidációs intézkedéseket terveznek bevezetni, például az energiatámogatások fokozatos megszüntetését és az egészségügyi járulékok újbóli bevezetését. Az államadósság eközben viszonylag alacsony szinten marad és ellenőrzés alatt áll (a GDP 20%-a). Az infrastruktúrára irányuló európai finanszírozás ellenére az ország hitelfelvételi képessége viszonylag korlátozott marad, a hazai pénzügyi piac pedig fejletlen.
A folyó fizetési mérleg hiánya továbbra is fennmarad, elsősorban a strukturálisan magas kereskedelmi hiány miatt. Ennek oka az ipari és élelmiszeripari termékek importjától való erős függőség, míg az ország fő exportcikkei – például az üzemanyagok, a gépek és elektromos berendezések, valamint a fémtermékek – csak részben ellensúlyozzák ezt az egyensúlytalanságot. Másrészt a szolgáltatások kereskedelme továbbra is többletet fog mutatni, amit a dinamikus idegenforgalmi szektor (rekordszintek 2024-ben) és a virágzó informatikai ipar támaszt alá. Az esetleges amerikai vámok közvetlen hatása a boszniai exportra valószínűleg korlátozott marad (az Egyesült Államokba irányuló teljes export kevesebb mint 2%-a, vagyis a GDP 0,1%-a), de az európai kereslet lassulásán keresztül jelentkező lehetséges közvetett hatás érintheti a kulcsfontosságú partnerekhez, például Németországba és Olaszországba irányuló exportot.
Az európai integráció és a nemzeti szétesés kereszteződésében
Az 1995-ös daytoni megállapodásokat követően Bosznia-Hercegovinát két autonóm entitásra osztották fel: a bosznia-horvát többségű Bosznia-Hercegovinai Föderációra (FBiH) és a szerb többségű Szerb Köztársaságra (RS), valamint a központilag irányított Br?ko körzetre. A hatalom a két autonóm entitásban összpontosul. A központi állam kizárólag a külpolitikáért, a védelemért és az EU-csatlakozási tárgyalásokért felelős. A 2022. októberi országos választásokon a szerb, horvát és bosnyák nacionalista pártok arattak győzelmet mind központi, mind entitási szinten. A központi kormányként működő Minisztertanácsot 2023. január végén választották meg a Képviselőház 42 tagjából 23 támogatásával, akik nyolc pártot képviseltek. A Minisztertanácsban két párt dominál: a szerb nacionalisták (SNSD) és a horvát nacionalisták (HDZ BiH). Az országot egy rotációs alapon működő, háromtagú elnökség képviseli, amely a három etnikai csoportot képviseli és konszenzuson alapuló döntéshozatallal működik. Jelenleg csak a három etnikai csoport egyikéhez tartozó jelöltek indulhatnak a választásokon. Ezt a bonyolult intézményi keretrendszert aláássa az SNSD jelenlegi, a központi intézményeket érintő blokádja, valamint Milorad Dodik, a párt vezetője és a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke szeparatista lépései. 2025 februárjában Dodikot egy év börtönbüntetésre ítélték, és hat évre eltiltották a politikai tisztségek betöltésétől, mert megtagadta a Nemzetközi Főképviselő határozatait, többek között a Boszniai Szerb Köztársaság által az európai elvekkel ellentétben elfogadott szövegek hatályon kívül helyezését. Az infrastruktúra fejlesztését – például az 5c-es autópálya-folyosót és a Horvátországgal és Szerbiával összekötő gázvezetékeket, mint például az Oroszországtól való függőség csökkentésére tervezett Ión-Adriai Gázvezetéket (IAP) – belső nézeteltérések lassítják. Ezeknek a feszültségeknek ellenére 2025 márciusában hivatalosan megkezdődtek az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló tárgyalások, miután erőfeszítéseket tettek az európai követelményeknek való megfelelés érdekében (pénzmosás elleni küzdelem, migrációkezelés). A következő általános választásokat 2026 októberére tűzték ki, de a politikai patthelyzet valószínűleg addig is fennmarad.
A nemzetközi színtéren az ország jelentős geopolitikai kérdések középpontjában áll. Az EU támogatja az ország integrációját, de a pénzügyi támogatást strukturális reformokhoz köti, míg Milorad Dodik Oroszországgal fennálló szoros kapcsolatai bonyolítják ezeket az erőfeszítéseket. Oroszország hallgatólagosan támogatja a Szerb Köztársaság (RS) szeparatista törekvéseit, miközben bírálja a Daytoni Megállapodások polgári végrehajtását felügyelő nemzetközi főképviselő szerepét. Ugyanakkor 2025 márciusában az EU az EUFOR révén megerősítette katonai jelenlétét (a daytoni megállapodások végrehajtásának garantálása érdekében), hogy a fokozódó feszültségek ellenére is fenntartsa a stabilitást. 2025-ben, amikor az ország a daytoni megállapodások 30. évfordulóját ünnepli, az ország egy kereszteződésnél áll: vagy az európai integráció felé halad, vagy a szétesés kockázatát vállalja.