Bár az utóbbi időszakban biztató mutatók jelentek meg a foglalkoztatás és az államháztartás terén, az olasz gazdaság továbbra is nehezen talál tartós növekedési pályára. A felszín alatt a gazdasági növekedés törékeny marad, amit a stagnáló termelékenység és a tartós szerkezeti kihívások hátráltatnak.
Lassan haladó növekedés fékezi a járvány utáni fellendülést
2025 második negyedévében az olasz GDP 0,1%-kal csökkent az előző negyedévhez képest – ez volt az első visszaesés két év után, amely megerősíti a növekedés törékenységét (Olaszország csak 2024 végére érte el a 2008-as válság előtti GDP-szintet). A visszaesés fő oka a külső kereslet csökkenése, amely a fő kereskedelmi partnerek gyengélkedése és a geopolitikai bizonytalanságok következménye. Az árukivitel 2,2%-kal esett vissza a második negyedévben – azt követően, hogy az amerikai vámintézkedésekre vonatkozó előrejelzések miatt ideiglenesen megugrott. Ezzel párhuzamosan a háztartások fogyasztása továbbra is gyenge, amit az alacsony bizalom és a vásárlóerő lassú helyreállása hátráltat – annak ellenére, hogy az infláció stabilizálódott.
(az ábrához tartozó adatok .xls formátumban elérhetők)
Beruházások: a növekedés egyetlen stabil pillére
A beruházások, amelyeket az NGEU (Next Generation EU) terv keretében biztosított európai források támogatnak, továbbra is a növekedés fő hajtóerejét jelentik. Olaszország – abszolút értékben – a legnagyobb kedvezményezett, eddig 122 milliárd eurót kapott, ami az ország számára elkülönített források 63%-át jelenti, jóval meghaladva az EU-s átlagot (49%). Ezek az erőforrások olyan strukturális reformokat és hosszú távú stratégiai területekbe irányuló beruházásokat céloznak meg, mint a digitális átalakulás, az ökológiai átmenet és a társadalmi kohézió, amelyek tartósan hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez.
Foglalkoztatás: megtévesztő előrelépés
A munkaerőpiac történelmi csúcson van: a munkanélküliségi ráta 6%, a foglalkoztatási ráta pedig 62,8%. Ezek a számok azonban árnyaltabb valóságot takarnak: az új munkahelyek elsősorban alacsony termelékenységű ágazatokban (építőipar, kiskereskedelem, vendéglátás) jönnek létre, és főként az 50 év felettieket érintik. Ennek következtében az egy főre jutó termelékenység csökken, ami tovább erősíti a gyenge növekedés ördögi körét.
Államháztartás: törékeny javulás
A költségvetési fegyelemnek és a „Superbonus”1 fokozatos kivezetésének köszönhetően az államháztartási hiány 2024-ben a GDP 3,4%-ára csökkent, gyakorlatilag megfeleződött. Ez a javulás megnyugtatta a piacokat, és csökkentette az államkötvények hozamát. Ugyanakkor az államadósság továbbra is magas, a költségvetési mozgástér pedig korlátozott – különösen annak fényében, hogy a potenciális növekedés gyenge marad.
Olaszország a járvány utáni európai fellendülés középpontjában állt, de gazdasága ismét régi mintáit követi: a belső kereslet stagnál, a külkereskedelem nyomás alatt van, és az ország nehezen tudja a pillanatnyi lendületet tartós növekedéssé alakítani.
Laurine Pividal, a Coface dél-európai régiójának közgazdásza.
[1] A „Superbonus” programot 2020-ban vezette be a Conte-kormány, amely 110%-os adókedvezményt biztosított az energiahatékony lakásfelújításokra.
