A rizs világpiaci ára egy év alatt 35%-kal csökkent, és tonnánként körülbelül 360 amerikai dollárra esett vissza – ez a legalacsonyabb szint 2017 óta. A drasztikus áresés hátterében az indiai exportkorlátozások feloldása áll. Három év rendkívüli volatilitás után a piac túlkínálattal néz szembe (2024-ben 541 millió tonna termelés), ami lefelé nyomja az árakat, és felborítja az egyensúlyt a globális termelők és importőrök számára.
Három év rekord volatilitás
2022 óta India – a világ vezető rizsexportőre – korlátozta kivitelét annak érdekében, hogy megfékezze a világpiaci árak emelkedését (2022-ben és 2023-ban 19%-os növekedés), amelyet többek között az ukrajnai háború és az ázsiai térségben tapasztalt kedvezőtlen időjárási viszonyok idéztek elő. Az export újranyitása 2024-ben, valamint az ázsiai rekordtermés együttesen 35%-os árcsökkenést eredményezett egyetlen év alatt. Tekintettel a 2026-ra vonatkozó termelési előrejelzésekre, valamint a La Niña időjárási jelenség esetleges visszatérésére 2025 negyedik negyedévében, 2026-ban további kínálati többlet várható. Az árak várhatóan legalább 2025 végéig tovább csökkennek, majd 2026-ban stabilizálódhatnak – olyan szinteken, amelyeket tíz éve nem tapasztaltunk.
A grafikon adatai .xls fájlban
Ázsia uralja a piacot, Afrika erősen függő helyzetben van
A rizs a világ legszélesebb körben fogyasztott alapélelmiszere, megelőzve a búzát és a kukoricát. Élelmiszerbiztonsági jelentősége ellenére viszonylag kis mértékben jelenik meg a nemzetközi kereskedelemben. Ázsia – amely a globális termelés és fogyasztás közel 90%-át adja – továbbra is a piac meghatározó szereplője.
Ezzel szemben a szubszaharai afrikai országok erősen függenek az ázsiai importtól. 2024-ben öt ázsiai ország¹ adta a világ rizsexportjának 75%-át, ebből India egymaga 40%-ot képviselt. Ez a koncentráció növeli az afrikai országok kiszolgáltatottságát az ázsiai gazdaságok politikai döntéseivel szemben.
Politikai jelentőségű termék egész Ázsiában
A rizs számos ázsiai gazdaságban továbbra is erősen politizált terméknek számít. Az árak folyamatos csökkenése veszélyezteti azon országok termelőinek jövedelmezőségét, ahol a termelés alacsonyabb, mint Indiában. A Fülöp-szigetek – a világ egyik legnagyobb rizsimportőre – 2024. szeptember 1-jétől 60 napra felfüggesztette az importot, hogy támogassa hazai termelőit. Indonézia ezzel szemben az élelmiszer-szuverenitás stratégiáját választotta, előnyben részesítve a hazai termelést az importfüggőség csökkentése érdekében.
A grafikon adatai .xls fájlban
A feltörekvő gazdaságok továbbra is fenntartják a protekcionista politikákat. Japán például – az agrárlobbi nyomására – szigorú importkvótákat alkalmaz a rizsszektor védelme érdekében. Ez a megközelítés azonban veszélyezteti a hazai piac dinamikáját. A japán rizsszektor ugyanis kínálati válsággal néz szembe a 2023-as gyenge termés következtében, amelyet a rendkívüli hőség okozott, jelentősen csökkentve a hozamokat. A tárolási nehézségek és a 2024 augusztusában Dél-Japánban bekövetkezett nagy erejű földrengés tovább súlyosbították a kínálati hiányt. A protekcionista intézkedések rendkívül magas szinten tartják a hazai árakat, különösen akkor, amikor a hazai termelés visszaesik. Jelenleg egy 5 kg-os rizs Tokióban körülbelül 4 000 jenbe (26 amerikai dollárba) kerül, míg ugyanez a mennyiség Bangkokban – thaiföldi rizsből – mindössze 8 amerikai dollárba.
¹ India, Thaiföld, Vietnam, Pakisztán, Kambodzsa
