Ugye milyen jó időszak volt 2020 ősze? Persze, Németország felett éppen a súlyos lezárások réme lebegett, de bíztató hírek jöttek az egyre hatékonyabb vakcinákról...
Mi, gazdasági elemzők pedig fellélegeztünk, gondolván, hogy 2021 őszére sokkal tisztábban látjuk majd a gazdaság jövőjét. Nagyobbat nem is tévedhettünk volna. Hogy Goethe Faustját idézzem:
“S most mégis így állok, tudatlan, mint amikor munkába fogtam.”
Amikor minden nap új és új kulcsfontosságú hírek érkeznek, a gazdasági kilátások bizonytalanok. Emiatt az elemzések néha hamarabb évülnek el, mint ahogy ki tudnánk mondani, hogy „bruttó hazai termékelemzés”. Emiatt aztán valószínű, hogy az alábbi „merész” előrejelzések nem lesznek túl sokáig pontosak – viszont nyújtanak egy kis segítséget a gazdasági hírek erdejében való eligazodáshoz.
Németország gazdasága 2021 telén: hol vagyunk és merre tartunk?
Gazdasági tekintetben 2021 vegyes év volt Németország számára, ami bal lábbal indult: jelentős lezárások voltak áprilisig, kisebb megszakításokkal, majd óvatos nyitás júniusig. Az élet csak júliusban tért vissza a rendes kerékvágásba. Mire azonban a termélés összeszedte volna magát, visszahúzta az alapanyag-hiány és a magas szállítási költségek. Emiatt a GDP 2%-os csökkenésével indult az első negyedév, amit visszafogott növekedés követett a következő kettőben.
Ez azonban nem volt elég ahhoz, hogy a gazdasági termelés elérje a járvány előtti szintet: 2021 harmadik negyedévében 1,1%-kal továbbra is elmaradt a 2019/20 téli időszakához képest és az előrejelzések is csak mérsékelt növekedést mutatnak, feltételezve, hogy az oltatlanokra vonatkozó lezárásokat nem terjesztik ki a teljes lakosságra. 2022 második feléig nem is várható, hogy Németország gazdasága jelentős növekedést mutat majd, de ehhez szükséges, hogy az alapanyaghiány fokozatosan megszűnjön és ne húzza vissza a termelést.
Globális trendek: világméretű harc az alapanyagokért
A világméretű alapanyaghiány nem a semmiből jött, és visszatekintve (mint olyan sok minden), nem is volt meglepetés.Globális szinten a Covid-19 a második világháború óta nem látott recessziót hozott. Emiatt, a 2009-es pénzügyi válságtól eltérően, a recesszió a világ összes országát elérte és 2021-ig szinte kivétel nélkül mindegyik a kilábalás fázisában volt. A globális alapanyag felhasználási igény minden eddiginél magasabb, az alapanyag-ellátást azonban nem lehet ennyire könnyen és gyorsan növelni.
Emellett a kínálat is szűkül a folyamatos koronavírus okozta lezárásoknak köszönhetően, miközben az átoltottság mértéke nagyon eltérő az egyes országokban. Ehhez jönnek még a szélsőséges időjárási körülmények: áradások, szárazság, erdőtüzek. Ha ez nem lenne elég, gondok vannak a szállítmányozással és Kínával is. (További részletekért lásd Az ellátási láncok zavarai és az infláció egyszerre húzzák vissza a gazdasági fellendülést című elemzésünket).
Kína bevezette a zéró-Covid szabályt – legalább részben azért, hogy semmi ne veszélyeztesse a Pekingi Téli Olimpiát 2022 februárjában. A kínai kormány akár már néhány Covid-19 fertőzés esetén is több millió lakossal rendelkező városokat zár le, ideértve a kikötőket is.
Emiatt feltorlódnak a konténerhajók,ami aztán a világ többi kikötőjébe is továbbgyűrűzik. Amikor pedig a hajó beoltott személyzete nem hagyhatja el a hajót, mert az oltásukat nem fogadják el az adott területen (például a kínai vakcinát az Európai Unióban), az nagyon megnehezíti a kirakodást.
Végezetül pedig Kína az energiatermelés visszafogásával a csavarkulcsot is bedobta a gépezetbe. Az egyik oldalról ennek környezetvédelmi okai vannak (Peking egének kéknek kell lenni az Olimpia idején). A másik oldalról pedig a szénipari lezárások miatt volt rá szükség. Ez azonban jelentősen visszafogja az ország ipari termelését, ami az összes felhasználói iparágban és országban érezteti a hatását. Az alapanyaghiány mindaddig fennáll majd, amíg a globális igények csökkenni nem kezdenek, a termelés pedig nem stabilizálódik és bővül kellő mértékben – ami az árakon is érezteti majd a hatását.
Munkaerőpiac és infláció: tovább nő a nyomás
Pont ezt a két dolgot (áruhiány és növekvő árak) lehet látni a német gazdaságban. Munkaerőpiaci oldalról viszonylag jól mennek a dolgok az országban: a munkanélküliség 2021 októberében visszatért a válság előtti szintre. A kényszerű leállás egyre ritkább, kivéve az autóiparban, ahol a chiphiány miatt sokszor hetekig állnak a gyártósorok.
Ehhez jön még, hogy a szakképzett munkaerő hiánya továbbra is meghatározó a munkaerőpiacon, ami egyre magasabb fizetési igényekhez vezethet – különösen, ha figyelembe vesszük az inflációt. Csak ennek kompenzálására a fizetéseknek több, mint 5%-kal kellene emelkedni az előző évhez képest. Az inflációnak több oka is van, ezek között vannak egyszeri hatások, mint az áfa csökkentése 2020-ban, vagy a szén-dioxid adó emelése 2021 januárban, de gyártók és a kereskedők is a vevőkre hárítják tovább az egyre magasabb költségeiket. Mivel ez utóbbi hatása tartós, az infláció várhatóan magasabb lesz az éves átlagnál 2022-ben (3,3% 2022-ben a 2021-es 3,1% után).
Monetáris politika: közbelép az EKB?
Az Európai Központi Bank nagyon aggódik az infláció miatt: ha a fogyasztói árak tartósan magasan maradnak, a bértárgyalások eredménye is kiemelkedő emelés lesz, ami felfelé tartó spirálba hajtja az árakat. Az EKB emiatt kénytelen lehet kevésbé növekedéspárti monetáris politikát folytatni és visszafogni a kötvény-felvásárlásokat. Várhatóan azonban hosszú időbe telik majd, amíg egy ilyen döntés többséget kap. Sokkal valószínűbb, hogy az EKB megpróbálja majd olyan sokáig elnyomni az inflációt, ameddig csak lehetséges, hogy ezzel is erősítse az eurózóna országainak nyilvános pénzügyi mutatóit. Ennek megfelelően az alacsony betéti kamatok várhatóan maradnak 2022-ben is.
Vállalkozások: minden jó, ha a vége jó?!
2021-ben is folytatódott az alacsony fizetésképtelenségi eljárások paradoxona. Bár néhány szektort továbbra is támogat az állam, a vállalatok eddig nem jelentettek fizetési problémákat, és a fizetési felmérések csökkenő fizetésképtelenségi mutatókat jeleznek. A jelenség várhatóan egészen addig folytatódik majd, amíg az állam ki nem vezeti a piacvédő rendelkezéseket. Addig sem vagyunk azonban kint a vízből: amíg a fizetésképtelenségek száma csökken, az ezek miatt elszenvedett veszteség növekszik. A fizetésképtelenség miatti követelések összege Németországban a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint elérte a 45,5 milliárd eurót 2021 szeptemberében. Ez már most több, mint 2020-ban összesen és azt jelenti, hogy 2021 lesz a „legdrágább” év 2009 óta, mert hiába van kevés fizetésképtelenség az országban, ezek jelentősek. Egyelőre nem látszik, hogy 2022-ben megfordulna ez a trend.
