Lassuló gazdaság és növekvő fizetésképtelenség: milyen kilátásai vannak a KKE-vállalatoknak?

A vállalati fizetésképtelenségek száma Közép- és Kelet-Európában (KKE) emelkedett 2023 során. A régió gazdasági teljesítménye 2024-ben is elmarad a lehetőségekhez képest.

A gazdasági visszaesés nyomán a közép- és kelet-európai (KKE) országokban a 2023-as év folyamán drámai mértékben megugrott a vállalati fizetésképtelenségek száma. Míg a vállalkozások kezdetben a világjárvány idején kormányzati támogató intézkedésekkel vészelték át a vihart, e kezdeményezések későbbi visszavonása a makrogazdasági nyomással együtt új magaslatokba repítette a fizetésképtelenségi rátákat.

A gazdasági visszaesés következtében a térség átlagos GDP-növekedése a 2022-es 4,0% után 2023-ban mindösszesen 0,5%-on állt meg, ami az évszázadunk legalacsonyabb mutatóját eredményezte (a 2009-es globális gazdasági válság és a Covid-19 világjárvány 2020-as időszakát nem számítva). Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország és Litvánia 2023-ban egyenesen negatív növekedési rátát regisztrált.

 

A fizetésképtelenségi eljárások számának emelkedése a gyenge gazdasági növekedést tükrözi

A közép- és kelet-európai régióban 2022-ről 2023-ra 38,6%-kal nőtt1 a fizetésképtelenségi eljárások száma, ami újabb kétszámjegyű emelkedést jelent. 

Ezt a növekedést olyan belső és külső tényezők - különösen a geopolitikai feszültségek és az inflációs nyomás - együttállása táplálta, amelyek felerősítették a régió vállalatai előtt álló kihívásokat, s zavaros vizekre sodorták a cégeket.

nyilatkozta Grzegorz SIELEWICZ, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezető közgazdásza.

Oroszország  ukrajnai inváziójának következményei - nem utolsósorban a földrajzi közelség miatt - az egész régióban éreztették hatásukat, zavarokat okozva az ellátási láncokban és hozzájárulva az energiahordozók árának ugrásszerű növekedéséhez. Ezek a külső hatások, valamint az olyan belső kihívások, mint a munkaerőhiány és a növekvő inputköltségek súlyos terhet róttak a vállalkozásokra, ami a fizetésképtelenségek jelentős növekedéséhez vezetett. Különösen az építőipari és a kereskedelmi ágazat viselte a fizetésképtelenségi hullám negatív hatásait, küzdve a munkaerőhiánnyal, bérnyomással és a lassuló kereslettel.

 

A fellendüléshez vezető út rögösnek tűnik

"2024-ben a fizetésképtelenségek számának további növekedésével számolunk, bár az előző évinél alacsonyabb mértékben. Összességében a vállalatok továbbra sem fogják elérni teljes gazdasági növekedési potenciáljukat az üzleti tevékenységük során felmerülő kihívások következtében”, teszi hozzá Jarosław JAWORSKI, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezérigazgatója.

A 2024-es üzleti környezetet korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exporttevékenységet folytató vállalatok folyamatos kihívásai jellemzik majd a visszafogott nemzetközi kereslet miatt - különösen Németország irányából. Vannak ugyanakkor jelei annak, hogy a lakossági fogyasztás fellendül, különösen a napi fogyasztási cikkek terén, mely elősegíti a gazdasági tevékenységet a teljes közép- és kelet-európai régióban. Mindazonáltal a vállalatokra egyre nagyobb nyomás nehezedik az emelkedő nyersanyagárak és a bérköltségek miatt, beleértve a minimálbérek emelését Közép-Kelet-Európa országaiban.
 

Töltse le a teljes tanulmányt!

1 Forrás: Coface

Szerzők és szakértők