A dashboardok önmagukban már nem elegendők a döntéshozatal támogatására. A kihasználatlan, széttagolt adatok és az információs túlterheltség miatt a vezetők egyre nagyobb kihívással szembesülnek, amikor az információkat megalapozott üzleti döntésekké kell alakítaniuk. A Coface 2026-os Data & AI Barometer kutatásának eredményei alapján három olyan stratégiát mutatunk be, amelyek segítenek felgyorsítani az elemzést, pontosabban előre jelezni a kockázatokat, és magabiztosabb döntéseket hozni.
Jelentős szakadék tátong a rendelkezésre álló adatok és a hasznosítható üzleti információk között
A mai gazdasági környezetet egyszerre jellemzi a bizonytalanság és a töredezettség, ugyanakkor a vezetői, pénzügyi és kockázatkezelési csapatok minden korábbinál több információhoz férnek hozzá. A belső riportok, a piaci adatok és az ügyfélinformációk jelentős mennyiségű adatot biztosítanak a vállalatok számára üzleti tevékenységük irányításához. Ennek ellenére sok szervezet továbbra is nehezen tudja ezeket az adatokat valódi üzleti értékké és döntéstámogató információvá alakítani.
Egyértelmű következtetés rajzolódik ki a Franciaországban, a Les Echos Etudes közreműködésével készített, 900 üzleti döntéshozó megkérdezésén alapuló Coface Data & AI Barometer legfrissebb kiadásából: az adatok és a mesterséges intelligencia alkalmazása 2026-ban tovább terjed, de működésük még korántsem tekinthető teljes mértékben strukturáltnak. A rendelkezésre álló adatok és a gyakorlati döntéstámogatás közötti szakadék továbbra is jelentős: a válaszadók mindössze 17%-a érzi úgy, hogy szervezete valóban fejlett szinten használja az adatokat a stratégiai döntések támogatására.
Ahogy az adatok és a mesterséges intelligencia egyre meghatározóbb szerepet kapnak a döntéshozatali folyamatokban, a vállalatok egyik legfontosabb feladata ma az, hogy megfelelő irányítási kereteket és biztosítékokat alakítsanak ki. Csak így aknázhatják ki teljes mértékben az adatokban és a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, miközben biztosítják azok hatékony, átlátható és megbízható alkalmazását.
A Coface-nál nap mint nap több millió adatot dolgozunk fel, hogy olyan értékes üzleti információkat nyújtsunk, amelyek támogatják a kockázatok értékelését, a várható változások előrejelzését és a magabiztos döntéshozatalt.
Meggyőződésünk, hogy a kereskedelmi hitelkockázatokkal kapcsolatos döntések valódi értékét a magas minőségű adatok, a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségek és az emberi szakértelem együttes alkalmazása teremti meg.
– mondta el Nesrin Gonin, Business Information Director of Coface France and Western Europe.
1. Ismerjük fel időben a döntéseket befolyásoló változásokat
A mérlegek, eredménykimutatások és fizetési előzmények továbbra is alapvető szerepet töltenek be egy vállalat pénzügyi helyzetének értékelésében. Ezek az adatok azonban csupán egy adott időpillanat állapotát tükrözik. Eközben egy ügyfél pénzügyi stabilitása meggyengülhet, egy beszállító működési nehézségekkel szembesülhet, vagy egy piac ágazati és geopolitikai környezete kedvezőtlen irányba változhat. Ezért napjainkban az információk aktualitása legalább olyan fontos, mint azok megbízhatósága. A Coface Data & AI Barometer eredményei szerint 2026-ban a döntéshozók 68%-a úgy véli, hogy az általa használt adatok kellően naprakészek, szemben a 2025-ben mért 49%-kal.
Ez biztató előrelépés, a vállalatoknak azonban továbbra is azonosítaniuk kell, hogy a folyamatosan változó információk közül melyek befolyásolhatják érdemben a döntéseiket. Nem véletlen, hogy a válaszadók 42%-a a megbízható, valós idejű információkat sorolja az adatokkal és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos legfontosabb elvárásai közé. A prioritások ugyanakkor jelentősen eltérnek az egyes üzleti területek között. A pénzügyi csapatok elsősorban a fizetési magatartás változásait és a pénzügyi nehézségek korai jeleit követik nyomon, míg a beszerzési szakemberek számára a beszállítók ellenálló képessége, az ágazati trendek alakulása, valamint az ellátási láncokat fenyegető kockázatok jelentik a legfontosabb figyelendő tényezőket.
Ajánlott megközelítés: minden kulcsfontosságú döntés előtt, legyen szó fizetési feltételek meghatározásáról, beszállító kiválasztásáról vagy új piacra lépésről, érdemes meghatározni, mely információkat szükséges rendszeresen frissíteni, milyen gyakran, és mely jelzések indokolnak részletesebb elemzést. A cél nem az, hogy minden rendelkezésre álló adatot folyamatosan nyomon kövessünk, hanem hogy időben azonosítsuk azokat a változásokat, amelyek érdemben befolyásolhatják a döntést.
2. Egyetlen adat önmagában nem elég: a kontextus adja meg a valódi jelentést
Egyetlen adat vagy mutató ritkán nyújt teljes képet egy vállalat helyzetéről. Egy kedvező pénzügyi mutató első pillantásra bizalomra adhat okot, jelentése azonban jelentősen megváltozhat, ha késedelmes fizetésekkel, romló ágazati kilátásokkal, az adott ország gazdasági környezetével vagy a vállalatról már rendelkezésre álló egyéb információkkal együtt értelmezzük.
A vállalatok számára ugyanakkor nem az a legfontosabb, hogy minél több adatot gyűjtsenek. A rendelkezésre álló mutatók számának növelése önmagában, világosan meghatározott prioritások nélkül, nem feltétlenül vezet jobb döntésekhez. Sokkal eredményesebb olyan, egymást kiegészítő információforrásokra támaszkodni, amelyek átfogóbb képet adnak a kockázatokról és a lehetőségekről:
- a belső adatok részletes információt nyújtanak a vállalat működéséről, üzleti kapcsolatairól és partnerportfóliójáról;
- a külső információk tágabb perspektívába helyezik az elemzést, figyelembe véve a gazdasági, ágazati és földrajzi környezet alakulását;
- az üzleti szakértelem pedig továbbra is nélkülözhetetlen az információk értelmezéséhez, valamint annak megítéléséhez, hogy az egyes jelzések milyen hatással lehetnek a vállalat működésére és kockázati kitettségére.
A legfőbb akadály tehát gyakran nem az információhiány, hanem az adatok széttagoltsága, a különböző források közötti gyenge összekapcsolhatóság és a szervezeten belüli korlátozott információmegosztás.
Az adatforrások összekapcsolása lehetővé teszi, hogy a vállalatok több nézőpontból értékeljék ugyanazt a helyzetet, és a nyers adatokat értelmezett, bővített információkká alakítsák. Ennek köszönhetően teljesebb és pontosabb kép alkotható egy üzleti partnerről – legyen szó ügyfélről vagy beszállítóról, – valamint annak kockázatairól és kilátásairól.
Az Ipsen biogyógyszeripari cégcsoport számára a Coface üzleti információi lehetővé teszik, hogy az alacsonyabb kockázatú döntések esetében felgyorsuljon a döntéshozatal. Ennek eredményeként a szakértői csapatok több időt és figyelmet fordíthatnak az összetettebb, mélyebb elemzést igénylő esetekre.
A cél nem az emberi elemzés kiváltása, hanem annak támogatása, hogy a szakértők olyan területekre fókuszálhassanak, ahol a legnagyobb értéket tudják teremteni.
– mondta el Estelle Gazin, VP Treasury, Financing and Credit Management, Ipsen.
Ajánlott megközelítés: Minden fontos mutató esetében érdemes feltárni azokat a kiegészítő információkat, amelyek megerősítik, árnyalják vagy segítenek értelmezni annak jelentését. A valódi üzleti érték ugyanis nem az egyes adatokban, hanem azok összefüggéseiben rejlik. A kérdés ma már nem az, hogy „Milyen adataink vannak?”, hanem az, hogy „Milyen képet rajzolnak ki ezek az adatok, ha együtt vizsgáljuk őket?”.
3. Kevesebb adat, jobb döntések: induljunk ki az üzleti igényből
A rendelkezésre álló adatok bősége mellett könnyen felmerülhet az igény arra, hogy egy ügyfél vagy beszállító kereskedelmi hitelkockázatának értékelése előtt minden elérhető információt összegyűjtsünk. Ez a megközelítés azonban gyakran nem növeli a döntések minőségét, sőt lassíthatja a folyamatokat, és elvonhatja a figyelmet a valóban releváns tényezőkről.
Akár egy új ügyfél fizetési feltételeinek meghatározásáról, stratégiai beszállító kiválasztásáról, kitettség módosításáról vagy egy új piac értékeléséről van szó, minden döntési helyzet eltérő elemzési megközelítést igényel, ezért nem ugyanazokra az adatokra és nem azonos részletességű elemzésre van szükség. Sokkal hatékonyabb a fordított megközelítés: induljunk ki a meghozandó döntésből, és ehhez rendeljük hozzá a szükséges információkat. Mielőtt új eszközöket vezetnénk be vagy új mutatókat hoznánk létre, érdemes meghatározni:
- milyen döntési kérdésre keressük a választ;
- melyek az adott helyzet szempontjából legfontosabb kockázati tényezők;
- milyen információkra van szükség a megalapozott döntés meghozatalához.
Ajánlott megközelítés: Először fogalmazzuk meg az üzleti igényt, majd csak azokat az információkat tartsuk meg, amelyek valóban segíthetnek annak megválaszolásában. A technológia felgyorsíthatja az elemzést, de nem helyettesítheti sem a környezet ismeretét, sem a döntéshozatalhoz szükséges mérlegelőképességet.
Ismerje meg, hogyan alakíthatja át az adatokat megalapozott üzleti döntéseket támogató, hasznosítható információkká:
> Fedezze fel a Coface kereskedelmi hitelkockázat-kezelési megoldásait, beleértve a hitelbiztosítást, az üzleti információs szolgáltatásokat, a követeléskezelést és számos további kockázatkezelési megoldást.
>Vegye fel a kapcsolatot szakértőinkkel, és kérjen személyre szabott bemutatót.
