Argentína

A gazdaság 2026-ban némileg veszít majd növekedési lendületéből

2026-ban a GDP-növekedés üteme némileg lassulni fog, elsősorban az alaphatás miatt. A bruttó állóeszköz-beruházások várhatóan az év során a gazdasági tevékenység fő hajtóerejei lesznek, bár lassabb ütemben. A kormánypárt 2025. októberi félidős választásokon elért fölényes győzelme hozzájárult a gazdasági és politikai környezet stabilizálódásához, és 2026-ban kedvezőbb piaci hangulatot fog elősegíteni, ami jó előjel a beruházások szempontjából. A magánbefektetéseket várhatóan a hazai vállalatok fogják ösztönözni, míg a külföldi csoportok valószínűleg továbbra is óvatos hozzáállást tanúsítanak, és kisebb mértékben bővülnek. A külföldi érdeklődés várhatóan elsősorban a bányászatra, valamint a Vaca Muerta palagázmező olaj- és gázszektorára fog összpontosulni. Ezen felül az optimista hangulat tovább erősödik, ha a döntéshozóknak sikerül átvinniük a strukturális reformokat, például a piac rugalmasságának növelését és az adórendszer egyszerűsítését. Rugalmasabb hitelfeltételek várhatók, amelyek szintén támogatni fogják a beruházásokat. 2026-ban a kamatlábak várhatóan csökkenni fognak, majd alacsonyabb szinten stabilizálódnak, amit a banki tartalékolási követelmények enyhítése és az inflációs várakozások rögzítésében elért folyamatos előrelépés is elősegít. Hasonlóképpen a háztartások fogyasztása várhatóan tovább bővül – bár lassabb ütemben –, amit az alacsonyabb infláció, a szerény reáljövedelem-növekedés és a kedvezőbb hitelfeltételek ösztönöznek. Ami az állami fogyasztást (a GDP 15%-át) illeti, az továbbra is szigorú költségvetési fegyelem alá tartozik. Két évnyi zsugorodás után azonban 2026-ban az állami kiadások várhatóan enyhén emelkedni fognak.

Az export várhatóan valamivel gyorsabb ütemben bővül. Míg a globális növekedés lendülete továbbra is fokozatosan csillapodik (beleértve a fő exportpiacokat, Brazíliát, az Egyesült Államokat és Kínát is), a külföldi értékesítéseket valószínűleg fellendíti a 2025–2026-os mezőgazdasági szezon várhatóan erős teljesítménye, a növekvő energia- és lítiumexport, valamint az Egyesült Államokba irányuló potenciálisan magasabb szállítmányok, amelyeket az utóbbi ország viszonylag erőteljesebb növekedése, valamint az Argentína és az Egyesült Államok között 2025 novemberében bejelentett, kölcsönös kereskedelmi és befektetési keret támogat. Bár az év elején La Niña-jelenség léphet fel, az előrejelzések szerint enyhe és rövid ideig tartó lesz. Argentínában ez a jelenség általában csökkent csapadékmennyiséget eredményez. A lefelé irányuló kockázatok elsősorban a jelenlegi árfolyamrendszertől és a politikai döntéshozók azon képességétől függenek, hogy helyreállítsák a kimerült devizatartalékokat.

Általánosságban stabil külső hiány és a költségvetési konszolidáció továbbra is a tervek szerint halad

2026-ban a folyó fizetési mérleg várhatóan nagyjából stabil marad (enyhe hiányt mutatva), bár fő összetevői eltérő tendenciákat fognak mutatni. Az elsődleges jövedelemhiány várhatóan nőni fog, mivel a korlátozások feloldását követően a külföldi vállalatok osztalékot utalhatnak haza. A szolgáltatási hiány azonban némileg csökkenni fog az utazási számla alacsonyabb hiánya miatt, feltételezve, hogy 2026-ban az átlagos reál effektív árfolyam viszonylag nagyobb mértékben gyengül, ami lehetővé teszi a helyi turizmus versenyképességének némi helyreállását a nemzetközi turizmussal szemben. Hasonlóképpen a kereskedelmi többlet is kismértékben javulni fog, mivel az export növekedése meghaladja az import növekedését. A finanszírozási oldalon a közvetlen külföldi befektetések (FDI) várhatóan növekedni fognak az üzleti környezet viszonylagos javulásával. Ugyanakkor a kiváró hozzáállás valószínűleg továbbra is visszafogja az FDI-t mindaddig, amíg a jelenlegi árfolyamrendszer fennáll, és a devizatartalékok kimerültek. 2025 novemberében a bruttó tartalékok körülbelül 40 milliárd USD-t tettek ki, de a nettó tartalékok (amelyekből levonásra kerülnek az USD-betéti tartalékolási követelmények, a Kínával kötött swap-megállapodások, egyéb kötelezettségek és az IMF-kifizetések) –9 milliárd USD-es negatív értéket mutattak. A jelenlegi árfolyam-ingadozási keretrendszer felülvizsgálatára van szükség, de a hatóságok jelenleg nem hajlandók kiigazításokat végrehajtani, és továbbra is a dezinfláció fenntartására koncentrálnak. 2025 áprilisában 1 000–1 400 ARS/USD árfolyam-ingadozási sávot határoztak meg, ami 1%-kal tágította a havi határt. Bár kezdetben hatékony volt, június végétől nőtt a nyomás a szezonális dollárkereslet, a csökkenő exportbevételek, a nem teljesített tartalékcélok (az IMF mentességével), a közeledő félidős választások és a politikai botrányok miatt. Júliusban a politika a monetáris aggregátumokra irányult, így a kamatlábak endogénné váltak. A kamatok hirtelen emelkedtek, de nem sikerült enyhíteniük az árfolyamra nehezedő nyomást. Az olyan további intézkedések, mint a magasabb banki tartalékolási követelmény és az ideiglenes exportadó-csökkentések, szintén nem oldották meg a problémát. A szeptember végén bejelentett amerikai támogatás segített megakadályozni a további devizapiaci nyomást. 2025 októberében a két ország 20 milliárd USD értékű devizaswap-megállapodást írt alá. Ezen felül az amerikai Pénzügyminisztérium 2025 októberében beavatkozott az argentin devizapiacba, 2 milliárd USD-nek megfelelő pesót vásárolva. Bár az árfolyamra nehezedő nyomás az amerikai támogatásnak és a kormánypárt közbenső választásokon elért győzelmének köszönhetően kissé enyhült, a peso továbbra is a sáv felső határához közel kereskedik. A piac nem tartja fenntarthatónak a jelenlegi rendszert, és a valutát túlértékeltnek tartja. A multilaterális reálárfolyam 2025. október végén még mindig 14%-kal magasabb volt a történelmi átlagnál. Ha szabadabban kereskedhetne a peso, az növelné a devizatartalékokat, amelyek továbbra is kritikus problémát jelentenek a gazdaság számára: a tartalékok felhalmozása prioritás az IMF-program követelményeinek teljesítése és a 2026-os devizadíjfizetések fedezése érdekében. E cél elmulasztása újabb bizalmi válságnak teheti ki a kormányt.

A költségvetési fronton a hatóságok továbbra is elkötelezettek maradnak amellett, hogy az elsődleges többletet – amely a 2026-os költségvetési becslés szerint a GDP 1,5%-át teszi ki – a kamatfizetések fedezésére elegendő szinten tartsák, és ennek következtében a költségvetés egyensúlyának fenntartásához, elkerülve a költségvetési hiány központi bank általi monetáris finanszírozását, amely 2024-ig az elmúlt évek inflációjának fő oka volt. Ez hozzájárul az adósság/GDP arány folyamatos csökkenéséhez. A közkiadások várhatóan enyhén emelkednek, amit a korlátozott nyugdíjak – amelyek a teljes kiadás mintegy 46%-át teszik ki – részleges reálértékű visszaállítása, valamint a tartományoknak nyújtott megnövekedett átutalások ösztönöznek; ez utóbbi olyan engedmény, amelyet Javier Milei valószínűleg felajánl majd politikai programja támogatásának biztosítása érdekében. Az államháztartásra gyakorolt hatást azonban ellensúlyozni fogják a magasabb bevételek, amelyeket a gazdasági bővülés, a kedvező terméskilátások, valamint a kőolaj-, gáz- és bányászati tevékenységek növekedése támogat. A 2026-os pénzügyi kötelezettségek (törlesztés és kamatfizetések) tekintetében a kormány 15 milliárd USD, azaz a GDP körülbelül 2,3%-át kitevő devizakötelezettségekkel szembesül (beleértve az IMF-nek fizetendő 4,1 milliárd USD-t). Ezen felül a GDP körülbelül 16%-át kitevő, helyi pénznemben történő adósságszolgálati kifizetésekkel is szembesül, ami aláhúzza annak fontosságát, hogy nulla hiányt tartsanak fenn, és képesek legyenek az adósság refinanszírozására. Ugyanakkor a félidős választásokat követő kockázati prémiumok szűkülése lehetővé tette a vállalatok és a kvázi-állami szervezetek számára, hogy külső adósságpiacokra lépjenek. 2025. december 5-én a kormány bejelentette, hogy visszatér a nemzetközi tőkepiacokra, és december 12-én eurókötvény-aukció keretében tervez adósságot felvenni. A 2029. november 30-án lejáró kötvény névleges éves kamata 6,50%, és ez Argentína első ilyen jellegű kibocsátása 2018 óta.

Milei földcsuszamlásszerű győzelme a félidős választásokon növeli a strukturális reformok elfogadásának valószínűségét

2025. október 26-án az argentinok a félidős választásokon szavaztak, amelynek eredményeként az alsóház közel felét (a 257 mandátumból 127-et), valamint a szenátus egyharmadát (a 72 mandátumból 24-et) újraválasztották. A politikai és gazdasági kihívások, valamint a 2025. szeptemberi Buenos Aires-i tartományi választásokon (ahol a lakosság mintegy 38%-a él) elért gyenge eredmény ellenére a kormányzó jobboldali La Libertad Avanza (LLA) párt meglepő, földcsuszamlásszerű győzelmet aratott: az érvényes szavazatok 40,7%-át szerezte meg, szemben az ellenzéki peronista blokk 30,7%-ával. A győzelem több tényezőnek is köszönhető, többek között a stratégiai szavazásnak, amelyet az a félelem ösztönzött, hogy egy másik eredmény esetén újra gazdasági zűrzavar alakulhat ki, valamint a „kirchnerizmus” országos szintű erőteljes elutasításának, amelynek lehetséges újjáéledésétől tartanak. Ezen felül az LLA győzelmét erősítette az amerikai kormány közelmúltbeli támogatása is, amely közvetetten befolyásolhatta az eredményt azzal, hogy segített megelőzni egy nagyobb valutamenekülést a választást megelőző hetekben. Milei népszerűsége azonban 2025 augusztusában és szeptemberében összesen 21%-os meredek csökkenést követően októberben és novemberben visszapattant, 27%-kal emelkedve 49%-ra. Az új kongresszus 2025. december 10-én lépett hivatalba, az LLA pedig növelte képviselői számát az alsóházban (jelenleg 95 mandátummal rendelkezik, a korábbi 37-ről) és a szenátusban is (20 mandátum, a korábbi 7-ről). Fontos kiemelni, hogy miután a Képviselőház mandátumainak több mint egyharmadát megszerezte, Milei mostantól megőrizheti vétójogát a Kongresszusban. Ugyanakkor egyetlen politikai párt sem rendelkezik többséggel a Kongresszus egyik házában sem, ami azt jelenti, hogy a kormánynak továbbra is szövetségeket kell kötnie a reformok elfogadásához. A peronista ellenzék továbbra is a legnagyobb kisebbséget alkotja a szenátusban (28 mandátum), és 93 mandátummal rendelkezik az alsóházban. Ennek fényében Milei győzelmi beszédében békülékenyebb hangnemet ütött meg. A kormányzás attól függ majd, hogy Milei mennyire tudja kezelni a PRO és a Provincias Unidas koalíció támogatását – ez utóbbi egy mérsékelt tartományi kormányzókból álló csoport, amely politikai hídként szolgálhat, és konszenzust kereshet anélkül, hogy veszélybe sodorná a költségvetési fegyelmet. Mindenesetre Milei kirobbanó győzelme után a mérsékelt politikusok sokkal hajlamosabbak lesznek tárgyalni vele és megállapodásokra jutni. A szövetségek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy utat nyissanak a strukturális reformok elfogadásához, amelyekkel több befektetést lehet vonzani. Ebben az értelemben a félidős választások után Milei a kormányzók többségével (24-ből 20-val) találkozott, hogy konszenzust keressen reformprogramjával kapcsolatban. Ezen felül Diego Santilli, a Buenos Aires-i tartomány nemrég megválasztott parlamenti képviselője és a PRO párt újonnan kinevezett belügyminisztere vázolta a kongresszus 2025. decemberi rendkívüli üléseinek napirendjét. A napirend tartalmazza a 2026-os költségvetési javaslatot, a munkaügyi modernizációs törvényjavaslatot, az adóreformokat és az új büntető törvénykönyvet – jelezve a kormány eltökéltségét, hogy gyorsan előremozdítsa a jelentős politikai változásokat. Az adóreform tekintetében az egyik legfontosabb prioritás az argentin bonyolult adórendszer egyszerűsítése, amelynek keretében – a termelékenység növelése érdekében – bizonyos adók csökkentésére vagy eltörlésére irányuló intézkedéseket is bevezethetnek. A munkaügyi reform tekintetében Milei elnök célja a meglévő törvények módosítása a munkáltatók nagyobb rugalmasságának biztosítása érdekében – a felvételi és elbocsátási folyamatok egyszerűsítésével, a törvényes munkaidő meghosszabbításával, valamint a szabadságidő felosztásának lehetővé tételével. A kormány emellett a rendkívül erős szakszervezeti struktúrák hatalmának gyengítését is tervezi, decentralizáltabb bértárgyalások bevezetésével (amelyek inkább az egyes vállalatok termelékenységén és jövedelmezőségén alapulnak), valamint a nem szakszervezeti tag munkavállalók számára kötelező szakszervezeti tagdíj megszüntetésével. Míg az adórendszer egyszerűsítése megvalósíthatónak tűnik, a munkaügyi reformok támogatásának biztosítása nagyobb kihívást jelent, és a kongresszusi tárgyalások során finomításra szorul. Az egyik javaslat a munkaügyi viták joghatóságának a szövetségi bíróságokról a helyi bíróságokra való átruházását célozza; a kritikusok szerint ez a lépés gyengítheti a munkavállalók védelmét szolgáló törvényeket, és a helyi szint korlátozott szakmai szakértelme miatt a munkáltatóknak kedvező ítéletekhoz vezethet.

Külpolitikai téren Argentína megerősödött diplomáciai kapcsolata az Egyesült Államokkal valószínűleg folytatódni fog, különösen a kormánypárt közbenső választásokon elért erős teljesítménye után. Milei a Venezuelával és Kolumbiával fennálló feszültségek jelenlegi eszkalációja közepette úgy alakította ki politikáját, hogy az gyakorlatilag tükrözze az Egyesült Államokét. Milei csatlakozott az Egyesült Államok karibi manővereit támogató koalícióhoz, és terrorista, valamint kábítószer-bűnözői szervezetnek minősítette a Cártel de los Soles-t és Maduro belső körét. 2025 novemberében az Egyesült Államok és Argentína bejelentette a kölcsönös kereskedelem és befektetések előmozdítását célzó keretmegállapodást. A megállapodás célja a kétoldalú kereskedelem fellendítése, új befektetési csatornák megnyitása, valamint az árukra és szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási szabványok összehangolása. A legfontosabb pontok között szerepel az amerikai gépipari, gyógyszeripari és mezőgazdasági termékek preferenciális piaci hozzáférése, míg az Egyesült Államok eltörli a vámokat bizonyos argentin ásványi anyagok és gyógyszeripari alapanyagok esetében. A megállapodás emellett foglalkozik a nem vámjellegű akadályokkal, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok reformjával és a digitális kereskedelemmel is. Ugyanakkor a Mercosur részeként – amelyhez Brazília, Bolívia, Paraguay és Uruguay is tartozik – Argentína új piacokra való terjeszkedési lehetőségeket is keresett. 2025 szeptemberében a blokk szabadkereskedelmi megállapodást írt alá az Európai Szabadkereskedelmi Társulással (EFTA), amelynek tagjai Svájc, Norvégia, Izland és Liechtenstein. A megállapodás jelenleg az összes részt vevő ország ratifikációjára vár. Ezen felül szintén szeptemberben a Mercosur közel négyéves szünet után újra felvette a tárgyalásokat Kanadával. Végül, 25 évig tartó tárgyalások után a Mercosur és az Európai Unió (EU) 2024 decemberében bejelentette egy olyan szabadkereskedelmi megállapodás aláírását, amely a legtöbb árucikkre vonatkozó vámokat eltörli. Ez öt évvel azután történt, hogy az eredeti megállapodás megakadt, elsősorban az EU által a Mercosur-országokban tapasztalható erdőirtással kapcsolatban felvetett környezetvédelmi aggályok miatt. A 2019-es szöveghez képest a legfontosabb változások a Párizsi Klímaegyezmény betartására vonatkozó kötelezettségvállalást érintik (amely magában foglalja az előnyök esetleges felfüggesztését a megállapodás megsértése esetén, valamint a közbeszerzés, az autókereskedelem és a kritikus ásványi anyagok exportjára vonatkozó módosításokat). A megállapodást azonban még jóvá kell hagynia a Mercosur-tagállamok parlamentjeinek, valamint európai oldalon az Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlamentnek. Az Európai Tanácsban az országok legalább 55%-ának egyet kell értenie, és ezeknek az országoknak az unió teljes népességének legalább 65%-át kell képviselniük. Kifogásokat elsősorban Franciaország emelt, de más országoktól is érkezhetnek. Mindazonáltal 2025 novemberében Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy „meglehetősen pozitívan” áll a kereskedelmi megállapodás elfogadásának lehetőségéhez, bár hangsúlyozta, hogy Franciaország továbbra is „éberen” fogja őrizni nemzeti érdekeit. Elmondta, hogy az Európai Bizottság figyelembe vette a francia kormány aggályait azáltal, hogy védelmi záradékokat foglalt a megállapodásba, és elkötelezte magát az állattenyésztési ágazat további támogatására. A Bizottság emellett ígéretet tett arra is, hogy a vámunió fejlesztése révén megerősíti az európai belső piac védelmét. Macron elnök hozzátette, hogy az Európai Bizottság együttműködni fog a Mercosurral annak biztosítása érdekében, hogy ezek a záradékok hatékonyan beépüljenek a végleges megállapodásba.

Utolsó frissítés: 2025. december