Europe
Turkey
Russia (Russian Federation)
Czechia (Czech Republic)
India
China
United States of AmericaA szénhidrogén-bevételek csökkenése lassítja a növekedést
2025-ben a növekedést továbbra is elsősorban a szénhidrogén-export (kőolaj és földgáz) fogja hajtani, és ez a tendencia 2026-ig is folytatódik. A növekedés azonban lassulni fog az olajárak csökkenése és az Egyesült Államokból származó földgáz európai felvásárlásainak növekedése miatt. Az Európai Unió elkötelezte magát amellett, hogy a következő három évben (2026–2028) 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai energiát. Ráadásul a kőolajtermelés 2010 óta csökkenő tendenciát mutat (2025 első félévében éves szinten 5,0%-os csökkenés) a Kaszpi-tenger déli részén található mezők kimerülése miatt. Mindazonáltal egy új tengeri olajfúróplatformon 2025 áprilisában megkezdődő termelés, valamint a növekvő gáztermelés együttesen átmenetileg mérsékelni fogja a kőolajtermelés strukturális csökkenése által okozott növekedési lassulást.
A kőolaj- és gázszektoron kívül a Kínát Európával – Azerbajdzsánon, Grúzián és Törökországon keresztül – összekötő Középső Folyosón zajló kereskedelem várhatóan fellendíti a közlekedési és logisztikai szolgáltatásokat. Ugyanakkor az orosz drónrepülésekkel történő behatolások az európai területre 2025 szeptemberében (főként Lengyelországban, Észtországban és Romániában) valószínűleg csökkenteni fogják az Oroszországon átvezető Északi Folyosó használatát. Ez a helyzet várhatóan ösztönözni fogja a Középső folyosó fejlesztését, és 2026-ban tovább növeli majd az ezen a stratégiai útvonalon áthaladó áruk mennyiségét.
A belföldi kereslet rugalmassága ismét támogatni fogja a gazdasági tevékenységet. A növekvő bérek és a szociális kiadások – az inflációval együtt, amely éppen a célsáv felső határának alatt marad – fenntartják a magánfogyasztás erőteljes szintjét. Bár a kormány támogatásokkal és adómentességekkel segíti a mezőgazdaságot, az ágazat termelékenysége továbbra is alacsony – a GDP 10%-át teszi ki, de a háztartások jövedelmének egyharmadát adja –, főként a beruházások hiánya és a természeti erőforrások kimerülése miatt. 2025 júliusában a parlament engedélyezte kaszinók létesítését a Baku közelében, a Kaszpi-tengeren található, „Khazars” néven ismert mesterséges szigeteken. Ez 2026-ban fellendíti az idegenforgalmat és a foglalkoztatási lehetőségeket (a munkanélküliségi ráta 2025 második negyedévében 5,6%-on állt) az alacsony munkaerőköltségek mellett. Ugyanakkor a Hegyi-Karabah régióba irányuló állami beruházások várhatóan továbbra is támogatni fogják a növekedést, bár 2024-hez képest mérsékeltebb mértékben.
A védelmi kiadások miatt csökkenő bevételek
Az államháztartási hiány várhatóan alacsony szinten marad 2025–2026-ban, de valószínűleg kissé megnő az olajbevételek csökkenése miatt, amelyet a növekvő gázbevételek nem fognak teljes mértékben ellensúlyozni. Az olaj és a gáz együttesen a költségvetési bevételek mintegy 60%-át teszi ki. A védelmi és biztonsági kiadások tartós növekedése – amelyek a teljes költségvetés 20%-át teszik ki – szintén terhet ró az államháztartásra, miközben az egészségügybe és az oktatásba irányuló beruházások továbbra is növekedni fognak. Ezen finanszírozási igények kielégítése érdekében a kormány továbbra is nagymértékben támaszkodni fog a SOFAZ állami vagyonalapra, amelynek eszközei meghaladják a GDP 50%-át, ami kényelmes fiskális mozgásteret biztosít. Ennek eredményeként az államadósság-arány alacsony szinten marad, ami korlátozza a fiskális kockázatot. Ugyanakkor a turizmus, a logisztika és a szolgáltatások növekedése által ösztönzött, nem szénhidrogén-alapú adóalap bővülése – amelynek bevételei 2024 és 2025 között megháromszorozódtak – részben hozzájárul majd az energiaágazattól való függőség csökkentéséhez.
Külső szempontból a kereskedelmi mérleg a szénhidrogén-export részesedése miatt továbbra is nagyrészt többletet fog mutatni. A nem szénhidrogén-alapú kereskedelmi mérleg azonban továbbra is mély hiányt fog mutatni, ami a hazai ipar alacsony versenyképességét és a feldolgozott termékek importjától való függőséget tükrözi. A kereskedelmi többlet várhatóan fokozatosan csökkenni fog az energiaárak esésével és az európai gázkereslet lassulásával párhuzamosan. Némi diverzifikáció ellenére a nem szénhidrogén-alapú export továbbra is nagyon korlátozott marad, és negatívan befolyásolhatják az új amerikai vámtarifák; például az alumíniumra jelenleg 50%-os vámot vetnek ki a szokásos 10% helyett.
Az elnöki hatalom teljes konszolidációja az Örményország feletti győzelem révén
A rendszer továbbra is erősen Ilham Aliyev elnök köré fog összpontosulni, aki 2003 óta van hatalmon. 2024. februári újraválasztása (a szavazatok 92%-ával) és a 2023-as hegyi-karabahi gyors katonai győzelem tovább erősítette legitimitását. A végrehajtó hatalom minden politikai eszközt kézben tart, a parlament pedig másodlagos szerepet játszik: a 2024. szeptemberi előrehozott parlamenti választásokon az „Új Azerbajdzsán” elnöki párt a 125 képviselői helyből 68-at nyert el. A többséget a rezsimhez hű független képviselők erősítették meg. A 40% alatti választói részvétel tükrözte a polgárok kiábrándultságát, amelyet az ellenzék bojkottja (APFP) még tovább súlyosbított. Az elnöki hivatali idő korlátozásának eltörlése és az intézmények gyengesége megbénítja a politikai rendszert és gátolja a reformokat. A rezsim stabilitása nemcsak az energiajövedelmeken múlik, hanem Hegyi-Karabah integrációján is, amely az elnöki hatalom szimbolikus pillérévé vált. A kormány pénzügyi ösztönzők és infrastrukturális beruházások révén 2027-ig 150 000 ember áttelepítését tervezi a térségbe, szemben a 2024-ben tervezett mindössze 5 400 fővel. Ez a hatalmas projekt egyaránt szolgál politikai eszközként és újraelosztási mechanizmusként, amely megerősíti a rezsim legitimitását.
Hegyi-Karabah integrációjának geopolitikai következményei is vannak. Az Egyesült Államok közvetítésével 2025 augusztusában Örményországgal aláírt előzetes békeszerződés megnyitotta az utat a Zangezur TRIPP (Trump Route for International Peace and Prosperity) folyosó létrehozása előtt, amelyet az Egyesült Államok irányít. Az útvonal összeköti Azerbajdzsánt Nakhchivan exklávéjával. Ez a folyosó – amely közutakat, vasutakat, távközlési és energiainfrastruktúrát ötvöz – megerősíti az ország szerepét Európa és Ázsia közötti stratégiai csomópontként. Eközben a kormány folytatja többirányú diplomáciai politikáját az EU-val való energetikai kapcsolatok elmélyítése, a Washingtonnal és Izraellel való partnerségek megerősítése, a Kínával való együttműködés kiterjesztése – az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés keretében megvalósuló projektek, valamint a megújuló energiaforrások és a közlekedés területén létrehozott közös vállalkozások révén –, továbbá az Egyesült Arab Emírségekkel való gazdasági együttműködés fokozása érdekében. Ezzel szemben a Moszkvával fennálló kapcsolatok romlanak, különösen miután 2024 decemberében egy orosz rakéta Kazahsztán felett lelőtt egy azerbajdzsáni repülőgépet, és orosz támadások érték a SOCAR gázinfrastruktúráját Ukrajnában. Az Ankarával kötött szövetség mind katonai, mind regionális szempontból továbbra is kulcsfontosságú, míg az Oroszországgal fokozódó feszültségek egyre nagyobb aggodalomra adhatnak okot.