Europe
Turkey
Russia (Russian Federation)
Czechia (Czech Republic)
India
China
United States of AmericaA szénhidrogén-bevételek csökkenése lassítja a növekedést
2025-ben a növekedést továbbra is elsősorban a szénhidrogén-export (kőolaj és földgáz) fogja hajtani, és ez a tendencia 2026-ig is folytatódik. A növekedés azonban lassulni fog az olajárak csökkenése és az Egyesült Államokból származó földgáz európai felvásárlásainak növekedése miatt. Az Európai Unió elkötelezte magát amellett, hogy a következő három évben (2026–2028) 750 milliárd USD értékben vásárol amerikai energiát. Ráadásul a kőolajtermelés 2010 óta csökkenő tendenciát mutat (2025 első félévében éves szinten 5,0%-os csökkenés) a Kaszpi-tenger déli részén található mezők kimerülése miatt. Mindazonáltal egy új tengeri olajfúróplatform 2025. áprilisi üzembe helyezése, a növekvő gáztermeléssel együtt, átmenetileg mérsékelni fogja a kőolajtermelés strukturális csökkenése által okozott növekedéslassulást.
A kőolaj- és gázszektoron kívül a Kínát Európával – Azerbajdzsánon, Grúzián és Törökországon keresztül – összekötő Középső Folyosó mentén zajló kereskedelem várhatóan fellendíti a közlekedési és logisztikai szolgáltatásokat. Ugyanakkor az orosz drónrepülések által 2025 szeptemberében az európai területeken (különösen Lengyelországban, Észtországban és Romániában) végrehajtott behatolások valószínűleg csökkenteni fogják az Oroszországon átvezető Északi folyosó használatát. Ez a helyzet várhatóan ösztönözni fogja a Középső folyosó fejlesztését, és 2026-ban tovább növeli majd az ezen a stratégiai útvonalon áthaladó áruk mennyiségét.
A belföldi kereslet rugalmassága ismét támogatni fogja a gazdasági tevékenységet. A növekvő bérek és a szociális kiadások – az inflációval együtt, amely éppen a célsáv felső határának alatt marad – fenntartják a magánfogyasztás erőteljes szintjét. Bár a kormány támogatásokkal és adómentességekkel segíti a mezőgazdaságot, az ágazat termelékenysége továbbra is alacsony – a GDP 10%-át teszi ki, de a háztartások jövedelmének egyharmadát adja –, főként a beruházások hiánya és a természeti erőforrások kimerülése miatt. 2025 júliusában a parlament engedélyezte kaszinók létesítését a Baku közelében, a Kaszpi-tengeren található, „Khazars” néven ismert mesterséges szigeteken. Ez 2026-ban fellendíti az idegenforgalmat és a foglalkoztatási lehetőségeket (a munkanélküliségi ráta 2025 második negyedévében 5,6%-on állt) az alacsony munkaerőköltségek mellett. Ugyanakkor a Hegyi-Karabah régióba irányuló állami beruházások várhatóan továbbra is támogatni fogják a növekedést, bár 2024-hez képest mérsékeltebb mértékben.
A védelmi kiadások miatt csökkenő bevételek
Az államháztartási hiány 2025–2026-ban várhatóan alacsony szinten marad, de valószínűleg kissé megnő az olajbevételek csökkenése miatt, amelyet a növekvő gázbevételek nem fognak teljes mértékben ellensúlyozni. Az olaj és a gáz együttesen a költségvetési bevételek mintegy 60%-át teszi ki. A védelmi és biztonsági kiadások tartós növekedése – amelyek a teljes költségvetés 20%-át teszik ki – szintén terhet ró az államháztartásra, miközben az egészségügybe és az oktatásba irányuló beruházások továbbra is növekedni fognak. Ezen finanszírozási igények kielégítése érdekében a kormány továbbra is nagymértékben támaszkodni fog a SOFAZ állami vagyonalapra, amelynek eszközei meghaladják a GDP 50%-át, ami kényelmes költségvetési mozgásteret biztosít. Ennek eredményeként az államadósság aránya alacsony szinten marad, ezáltal korlátozva a költségvetési kockázatot. Ugyanakkor a turizmus, a logisztika és a szolgáltatások növekedése által ösztönzött, nem szénhidrogén-alapú adóalap bővülése – amelynek bevételei 2024 és 2025 között megháromszorozódtak – részben hozzájárul majd az energiaágazattól való függőség csökkentéséhez.
Külső szempontból a kereskedelmi mérleg a szénhidrogén-export részesedése miatt továbbra is nagyrészt többletet fog mutatni. A nem szénhidrogén-alapú kereskedelmi mérleg azonban továbbra is mély hiányt fog mutatni, ami a hazai ipar alacsony versenyképességét és a feldolgozott termékek importjától való függőséget tükrözi. A kereskedelmi többlet várhatóan fokozatosan csökkenni fog az energiaárak esésével és az európai gázkereslet lassulásával párhuzamosan. Némi diverzifikáció ellenére a nem szénhidrogén-alapú export továbbra is nagyon korlátozott marad, és negatívan befolyásolhatják az új amerikai vámtarifák; például az alumíniumra jelenleg 50%-os vámot vetnek ki a szokásos 10% helyett.
Az elnöki hatalom teljes megszilárdítása az Örményország feletti győzelem révén
A rendszer továbbra is erősen Ilham Aliyev elnök köré fog összpontosulni, aki 2003 óta van hatalmon. 2024. februári újraválasztása (a szavazatok 92%-ával) és a 2023-as hegyi-karabahi gyors katonai győzelem tovább erősítette legitimitását. A végrehajtó hatalom minden politikai eszközt kezében tart, a parlament pedig másodlagos szerepet játszik: a 2024. szeptemberi előrehozott parlamenti választásokon az „Új Azerbajdzsán” elnöki párt a 125 mandátumból 68-at nyert el. A többséget a rezsimhez hű független képviselők erősítették meg. A 40% alatti választási részvétel tükrözte a polgárok kiábrándultságát, amelyet az ellenzék bojkottja (APFP) még tovább súlyosbított. Az elnöki hivatali idő korlátozásának eltörlése és az intézmények gyengesége megbénítja a politikai rendszert és gátolja a reformokat. A rezsim stabilitása nemcsak az energiajövedelmeken, hanem Hegyi-Karabah integrációján is múlik, amely az elnöki hatalom szimbolikus pillérévé vált. A kormány pénzügyi ösztönzők és infrastrukturális beruházások révén 2027-ig 150 000 ember áttelepítését tervezi a térségbe, szemben a 2024-ben tervezett mindössze 5 400 fővel. Ez a hatalmas projekt egyrészt politikai eszközként, másrészt a rezsim legitimitását megerősítő újraelosztási mechanizmusként is szolgál.
Hegyi-Karabah integrációjának geopolitikai következményei is vannak. Az Egyesült Államok közvetítésével 2025 augusztusában Örményországgal aláírt előzetes békeszerződés megnyitotta az utat az Egyesült Államok által irányított Zangezur TRIPP (Trump Route for International Peace and Prosperity) folyosó létrehozása előtt. Az útvonal összeköti Azerbajdzsánt Nakhchivan exklávéjával. Ez a folyosó – amely közutakat, vasutakat, távközlést és energetikai infrastruktúrát ötvöz – megerősíti az ország szerepét Európa és Ázsia közötti stratégiai csomópontként. Eközben a kormány folytatja többirányú diplomáciai politikáját az EU-val való energetikai kapcsolatok elmélyítése, a Washingtonnal és Izraellel való partnerségek megerősítése, a Kínával való együttműködés bővítése az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés keretében megvalósuló projektekkel, valamint a megújuló energiaforrások és a közlekedés területén létrejövő közös vállalkozások révén, továbbá az Egyesült Arab Emírségekkel való gazdasági együttműködés fokozása érdekében. Ezzel szemben a Moszkvával fennálló kapcsolatok romlanak, különösen miután 2024 decemberében egy orosz rakéta Kazahsztán felett lelőtt egy azerbajdzsáni repülőgépet, és orosz támadások érték a SOCAR gázinfrastruktúráját Ukrajnában. Az Ankarával kötött szövetség továbbra is kulcsfontosságú mind katonai, mind regionális szempontból, míg az Oroszországgal fokozódó feszültségek egyre nagyobb aggodalomra adhatnak okot.