Bahrein

A háború miatt 2026-ban éles gazdasági visszaesés várható

Bahrein gazdasága várhatóan 2026-ban élesen zsugorodni fog a háború által okozott zavarok miatt az olaj- és nem olajipari szektorokban, valamint a Hormuzi-szoros későbbi lezárása miatt, amelyen keresztül Bahrein áruinak nagy részét exportálja. Bár Bahrein közúti összeköttetéssel rendelkezik Szaúd-Arábiával, ami megkönnyíti a Szaúd-Arábiával, az Egyesült Arab Emírségekkel és a régió többi országával folytatott kereskedelmet, az ország továbbra is nagymértékben függ a tengeri útvonalaktól. Exportjának több mint fele és importjának körülbelül 70%-a a Hormuzi-szoroson keresztül halad, ami miatt Bahrein rendkívül sebezhetővé válik a forgalomban ott bekövetkező bármilyen zavar esetén. Az olajszektor (a GDP mintegy 10%-a) várhatóan zsugorodni fog, mivel 2026-ban a rakétatámadások miatt kényszerűen leállított termelés következtében a nyersolaj- és finomított kőolajtermékek termelése az előző évhez képest becslések szerint 15%-kal csökken. Miután Irán közvetlen támadásokat indított Bahrein alumíniumipari létesítményei ellen (a fémipar a GDP körülbelül 12–16%-át, az összes export 40%-át teszi ki), az üzemekben keletkezett anyagi károk, valamint a legtöbb bauxit- és alumínium-oxid-importot, illetve az alumínium-exportot is leállító, jelenleg is fennálló tengeri blokád együttes hatása miatt Bahrein teljes fémtermelése 2026-ban várhatóan 20–25%-kal csökken. A turisztikai bevételek (a GDP körülbelül 7%-a) várhatóan csökkenni fognak 2026-ban, és visszafogják a növekedést a fokozódó regionális geopolitikai feszültségek közepette, amelyek megzavarják a légi közlekedést, megnövelik a költségeket és csökkentik a nemzetközi látogatói keresletet, ráadásul olyan kulcsfontosságú események is elmaradnak, mint a Formula-1-es nagydíj. A márciusban egy adatközpont ellen végrehajtott dróncsapások szintén veszélyeztetik a digitális átalakulás célkitűzéseit és a befektetői bizalmat.

Az inflációs nyomás várhatóan 2026-ban erősödik majd a tartós ellátási lánc-zavarok és a magasabb energiaárak által hajtott élelmiszerárak emelkedése miatt. Bahrein közlekedési költségei (amelyek a fogyasztói árindex kosárának körülbelül 18%-át teszik ki) várhatóan tovább emelkednek, mivel a hatóságok a növekvő költségvetési nyomás miatt továbbra is visszavonják az üzemanyag-támogatásokat. Mindazonáltal az infláció várhatóan mérsékelt marad, mivel a dinár amerikai dollárhoz való rögzítése továbbra is hatékonyan fogja kordában tartani az inflációs nyomást.

A költségvetési hiány növekedni fog, a külső többlet pedig csökkenni fog

Bahrein költségvetési hiánya 2026-ban várhatóan növekedni fog, ami a szénhidrogén-bevételektől való nagyfokú függőségnek (a teljes költségvetési bevételek 50–55%-a), a kiadási rugalmasság korlátozottságának, valamint a hatóságok folyamatos konszolidációs erőfeszítései ellenére is magas államadósság-szolgálatnak tudható be. A bevételi teljesítmény továbbra is rendkívül érzékeny lesz az olajár-alakulásra és az exportvolumekre. Ezt a sebezhetőséget jelentősen felerősíti a Hormuzi-szoros jelenlegi lezárása. Amíg ez a létfontosságú tengeri szűk keresztmetszet blokkolva marad, Bahrein nyersolajának és finomított termékeinek fizikai exportálási képessége gyakorlatilag leáll, ami közvetlen csapást jelent az állami bevételekre. A kiadási oldalon a merev kiadási struktúrák korlátozzák a kiigazítási képességet. A bérek, a támogatások és a szociális transzferek a teljes állami kiadások mintegy felét teszik ki, ami korlátozza a gyors konszolidáció lehetőségeit. Ezen felül a társadalmi és politikai szempontok várhatóan visszatartanak a folyó kiadások jelentős csökkentésétől. Ilyen körülmények között a finanszírozási igényeket továbbra is főként hitelfelvétellel fogják fedezni, ami tovább mélyíti az államadósságot. Bahrein történelmileg szomszédai jelentős pénzügyi támogatására támaszkodott. 2018-ban Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait 10 milliárd USD összegű támogatási csomagot ígért, amelyet idővel részletekben folyósítanak az ország költségvetési és külső egyenlegének stabilizálása érdekében. Jelenleg a források kifizetése késedelmet szenvedhet, mivel a donorországok is szembesülnek a regionális feszültségek negatív hatásaival. A folyamatos strukturális támogatás – különösen Szaúd-Arábia bahreini állami vagyonalapba történő befektetése (a GDP mintegy 10%-a) – azonban várhatóan enyhíti a stabilitást fenyegető kockázatot rövid távon. Ezen felül a Bahreini és az Egyesült Arab Emírségek központi bankjai között létrejött, 20 milliárd AED (5,4 milliárd USD) értékű, ötéves devizaswap-megállapodás várhatóan hozzájárul a likviditás növeléséhez.

Bahrein folyó fizetési mérleg-többlete 2026-ban csökkenni fog, főként az alacsony szénhidrogén- (az összes export 50%-a) és fémkivitel miatt. Annak ellenére, hogy az állam kezdeményezéseket tett a turisztikai szektor terheinek enyhítésére – például az első negyedévi díjak fizetésének opcionális halasztásával –, a turizmusból származó összbevételek várhatóan csökkenni fognak. Az alacsony pénzügyi tartalékok (azaz a mindössze 1,5 hónapnyi importot fedező nemzetközi tartalékok) miatt az ország rendkívül sebezhetővé válik a külső sokkokkal szemben, és kénytelen nagyobb mértékben támaszkodni a külső finanszírozásra a valutárögzítés fenntartása és az adósságkötelezettségek teljesítése érdekében.

A regionális geopolitikai feszültségek rontják a biztonsági kilátásokat

A 2026. február 28-i amerikai–izraeli támadás után és az április 13-i tűzszünet előtt Irán rakétás és drónos támadássorozatot indított több öböl-menti ország ellen, köztük Bahrein ellen is. A csapások kulcsfontosságú infrastruktúrát, például energetikai létesítményeket, valamint katonai bázisok közelében fekvő területeket vettek célba, ezáltal növelve Bahrein biztonsági kockázatait. Bahreint június 5-én vették célba a tűzszünet alatt zajló szórványos, oda-vissza irányuló támadások során. A háború kezdetétől Irán emellett blokkolta a hajóforgalmat a Hormuzi-szoroson keresztül. Amennyiben tartós tűzszünetről vagy szélesebb körű regionális békemegállapodásról sikerül megállapodni, Bahrein általános kockázati környezete valószínűleg javulni fog, bár csak részben. Bahreinben a jelentős belső zavargások általában fokozódnak az Iránnal kapcsolatos konfliktusok idején, mivel ezek a fejlemények erőteljes visszhangot váltanak ki az ország síita többségében. Egy stabilabb és kevésbé konfrontatív regionális környezet csökkentené a tüntetések valószínűségét és elősegítené a társadalmi stabilitást, ezáltal megkönnyítve a hatóságok számára az ellenőrzés fenntartását. Ezen felül a királyi családdal és a kormánnyal szemben álló ellenzék széttagoltsága és a strukturált politikai képviselet hiánya korlátozza a hatóságokkal szembeni nagyszabású és összehangolt kihívások szervezésének képességét, ami segít enyhíteni a társadalmi nyugtalanságot.

Bahrein szoros kapcsolatokat ápol Szaúd-Arábiával, az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal, ami tükrözi erős összehangoltságát a nyugati és öböl-menti szövetségeseivel, valamint a külső biztonsági garanciákra való támaszkodását. Ha nem lenne háború, Bahrein óvatos álláspontot tartana fenn Iránnal szemben, tükrözve ezzel egyaránt a regionális rivalizálásokat és a belföldi érzékenységeket. Másodszor, Bahrein és Izrael az Ábrahám-megállapodások (2020) keretében normalizálta kapcsolatait a gazdasági együttműködés és a regionális stabilitás megerősítése érdekében. Az előrelépést azonban továbbra is gátolják a geopolitikai feszültségek és a végrehajtással kapcsolatos korlátok.

Utolsó frissítés: 2026. június