Banglades

A növekedés fokozatos és törékeny fellendülése

Banglades gazdasága fokozatosan talpra áll három olyan pénzügyi év után, amelyet tartós infláció, politikai és társadalmi zavargások, valamint a növekedés lassulása jellemeztek. Bár a politikai és társadalmi helyzet továbbra is bizonytalan, a magánfogyasztás (a GDP 70%-a) várhatóan 2026-ban profitálni fog a háztartásoknak nyújtott támogatási intézkedésekből, valamint az erős hazautalási áramlásokból (a GDP 6%-a 2024-ben), különösen az Öböl-menti országokból (az összeg 43%-a) és az Egyesült Államokból (16%) érkező átutalásoknak köszönhetően. Ezen felül az infláció 2025-ben lelassult, miután a taka hirtelen leértékelődése és az emelkedő energiaárak hatására több mint egy évtizede nem látott szintre emelkedett. Ez a mérséklődő tendencia nagyrészt a stabilabb árfolyamnak köszönhető, amelyet a 2024 májusában bevezetett csúszó árfolyamrendszer is támogatott. Az importadók kiigazítása szintén hozzájárult az importált infláció visszaszorításához. Bár az infláció továbbra is magas szinten áll, 2025 első nyolc hónapjában 9%-ot tett ki, azaz egy százalékponttal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. A globális energiaárak mérséklődése, valamint a vásárlóerőt támogató intézkedések folytatása – például a mezőgazdasági költségek csökkentését célzó műtrágya-vásárlási támogatások – várhatóan hozzájárulnak az inflációs nyomás enyhítéséhez.

Az export is várhatóan fellendül, miután 2023-ban és 2024-ben súlyosan érintette az ország ipari tevékenységét megzavaró társadalmi zavargások. A ruházati cikkek az ország exportjának 80%-át teszik ki, és továbbra is profitálnak Banglades munkaerőköltségek terén meglévő komparatív előnyéből. Ugyanakkor ezt a versenyképességet – amelyet a fiatal munkavállalók nagy létszáma támogat – próbára teszi az Egyesült Államokba irányuló exportra 2025 augusztusában bevezetett 20%-os vám. Ezen felül a „legkevésbé fejlett ország” státusz várható 2026. novemberi megszüntetése, valamint a Kereskedelmi Világszervezet szabályainak való megfeleléshez szükséges ruházati ágazati támogatások fokozatos eltörlése is aláhúzza az exportversenyképesség fenntartása előtt álló kihívásokat.

A taka esetleges leértékelődése és az enyhülő infláció esetén a központi bank 2026-ban kissé lazíthat monetáris politikáján, miután a 2024-es naptári év során ötször emelte a kamatlábakat. Ez a döntés támogathatja a magánbefektetések fellendülését. A politikai bizonytalanság és a bankrendszer sebezhetősége azonban valószínűleg gyengíti a befektetések növekedését. A bangladesi bankok tőkehiánnyal küzdenek, és a szomszédos országokhoz képest jóval magasabb a nem teljesítő hitelek (NPL) aránya. 2025 márciusában az NPL-arány 24,1% volt, szemben a dél-ázsiai bankok 7,9%-os átlagával.

Az államháztartási hiány stabilizálódása és a devizatartalékokra nehezedő korlátozott nyomás

A 2026-os pénzügyi évre (amely 2026 júniusában zárul) vonatkozó költségvetésében a kormány olyan összköltségvetési csomagot javasolt, amely alacsonyabb volt, mint az előző évben elfogadott költségvetés. A legújabb költségvetés azonban 6,2%-kal magasabb, mint a tényleges kiadások, amelyek elmaradtak a várakozásoktól, miután a 2025-ös pénzügyi évet felülvizsgálták. Bár a közszolgáltatások (a teljes kiadás 24%-a) és a kamatfizetések (15%) jelentik a két legnagyobb kiadási tételt, nagy hangsúlyt fektettek az oktatásra (14%) és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére (9%). A bevételi oldalon a gazdasági fellendülés várhatóan támogatni fogja az adóbeszedést, amely a teljes bevétel 63%-át tenné ki. A költségvetés az adóbevételek 8,9%-os növekedésével számol, ami lehetővé tenné a költségvetési hiány csökkentését. Az előrejelzés azonban kissé túlzottan optimista növekedési feltételezéseken alapul. Ennek következtében valószínűbbnek tűnik a hiány (a GDP százalékában kifejezett) stabilizálódásának pályája. Az adósság összetételét tükrözve a kormány elsősorban belföldi forrásokból tervez hitelt felvenni (a teljes hiányfinanszírozás 57%-a). A külső államadóssággal kapcsolatos kockázatok, amelyek 2022 és 2024 között emelkedtek az importárak emelkedése és a taka leértékelődése miatt kimerült devizatartalékok következtében, jelenleg enyhülnek. A tartalékok 2025 szeptemberében 31,4 milliárd USD-t tettek ki, ami 26%-os növekedést jelent az előző évhez képest, és 4,2 hónapnyi importot fedeznek (a 2025-ös naptári év első felének importvolumene alapján).

A folyó fizetési mérleg a 2025-ös pénzügyi évben nagyon enyhe többletet (149 millió USD) mutatott, ami nyolc év óta először fordult elő. A külföldön dolgozók átutalásai által ösztönzött emelkedő másodlagos jövedelem (+26,8% dollárban kifejezve) ellensúlyozta a javuló exportteljesítmény (+7,7%) nyomán csökkenő kereskedelmi hiányt. A folyó fizetési mérleg várhatóan 2026-ban ismét enyhe hiányba fordul. A magánfogyasztás normalizálódása, valamint a devizahiány miatt 2024-ben bevezetett importkorlátozások enyhítése várhatóan támogatni fogja az import növekedését, ami növeli a kereskedelmi hiányt. Ez utóbbi strukturális jellegű, mivel Banglades hagyományosan importtól függ a gazdaság számára elengedhetetlen áruk – például az energia, a textilszálak és szövetek, valamint bizonyos élelmiszerek (búza, cukor stb.) – tekintetében. Ezen felül a hazautalások – bár továbbra is jelentősek – érintettek lehetnek az Egyesült Államok gazdasági lassulásának hatásától, amely fontos forrásukat jelenti. A hiányt azonban nemzetközi segélyek és közvetlen külföldi befektetések fogják finanszírozni. Ez enyhíti a korlátozott devizatartalékokra nehezedő nyomást.

Feszült és bizonytalan politikai és társadalmi helyzet

Az erőszakos tüntetésekre reagálva Sheikh Hasina, az Awami Liga (AL) képviselője 2024 augusztusában befejezte ötödik hivatali idejét Banglades miniszterelnökeként. A tüntetési mozgalom, amelyet a közszféra kvótarendszerének reformjának visszavonása váltott ki, átterjedt és hatással volt a már amúgy is feszült politikai és társadalmi helyzetre. A fő ellenzéki párt, a Bangladeshi Nacionalista Párt (BNP) bojkottálta a 2024. januári választásokat. Azokon a választásokon az AL a 350 parlamenti mandátumból 271-et nyert el. A választási részvétel rendkívül alacsony volt – hivatalosan 40%, szemben a 2018-as 80%-kal –, bár a valós szám ennél is alacsonyabb lehetett. A BNP csalásnak minősítette a választásokat, és vitatta az eredményeket, ami tovább fokozta a feszültségeket.

A miniszterelnök lemondását követően Mohammed Shahabuddin elnök Muhammad Yunust, a 2006-os Nobel-békedíj nyertesét nevezte ki az ideiglenes kormány élére, amelynek feladata a stabilitás helyreállítása és új választások előkészítése volt a parlament újjáalakítása érdekében. A parlamentet az elnök oszlatta fel Sheikh Hasina lemondását követően. Ez a kormány azonban feszült politikai légkörrel szembesül, amelyet a politikai pártok közötti nézeteltérések, a lakosság bizalmatlansága és a közrend fenntartásának nehézségei jellemeznek. 2025 októberében újabb tüntetések törtek ki, ezúttal a javasolt demokratikus charta ellen. A chartát később 25 politikai párt írta alá, de figyelemre méltó módon kizárták belőle azt a pártot, amelyet nemrég alapítottak azok a diákok, akik a 2024-es tüntetési mozgalom vezető alakjai voltak. A bizonytalan helyzet, valamint a 2026-os választások kilátása – amelyeken az AL valószínűleg nem vesz részt – tovább növeli a bizonytalanságot. Ezen felül a politikai helyzet akadályozza a gazdasági és kormányzati reformok bevezetését, és negatívan hat a befektetői bizalomra. Ennek eredményeként, bár a nettó külföldi közvetlen befektetések (FDI) áramlása a 2025-ös pénzügyi évben fellendült (évről évre +20%), továbbra is a 2022-es pénzügyi évben – azaz a zavargások előtt – elért szint alatt marad.

A diplomáciai fronton az ideiglenes kormány hatalomra kerülése a nemzetközi kapcsolatok stratégiai újraegyensúlyozásának kezdetét jelentette, amelyek addig nagyrészt Indiára, az ország második legnagyobb importforrására (a teljes import 12%-a) összpontosultak. Hasina asszony hatalomra kerülése óta a kapcsolatok Újdelhivel való közeledés jellemezte. A kormány bukása óta a kapcsolatok romlottak Indiával, ahol a volt miniszterelnök menedéket talált. India 2025 májusától korlátozta a bangladesi ruházati cikkek, gyümölcsök és feldolgozott élelmiszerek behozatalát. A döntés a bangladesi kormány által az indiai gyapjútermékekkel kapcsolatban hozott hasonló intézkedést követi. Partnerkapcsolatai diverzifikálása érdekében az ideiglenes kormány más partnerekhez fordult, elsősorban Kínához és Pakisztánhoz, valamint az EU-hoz és az USA-hoz, amelyek fő exportpiacai, és amelyek az export 47, illetve 18%-át teszik ki. Az Egyesült Államokkal folytatott, a bangladesi exportra alkalmazott vámtétel (amely a cikk írásának időpontjában 20%-ra volt megállapítva) csökkentésére irányuló kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások mellett Muhammad Yunus elmondta, hogy a kormányzás és az emberi jogok kérdéseiről is tárgyalásokat folytat.

Utolsó frissítés: 2025. október