Banglades

A növekedés fokozatos és törékeny fellendülése

Banglades gazdasága fokozatosan talpra áll, miután az elmúlt három pénzügyi évet tartós infláció, politikai és társadalmi zavargások, valamint a növekedés lassulása jellemezte. Bár a politikai és társadalmi helyzet továbbra is bizonytalan, a magánfogyasztás (a GDP 70%-a) várhatóan 2026-ban profitálni fog a háztartásoknak nyújtott támogatási intézkedésekből, valamint az erős pénzátutalási áramlásokból (a GDP 6%-a 2024-ben), különösen az Öböl-menti országokból (az összeg 43%-a) és az Egyesült Államokból (16%) érkező átutalásoknak köszönhetően. Ezen felül az infláció 2025-ben lelassult, miután a taka hirtelen leértékelődése és az emelkedő energiaárak hatására több mint egy évtizede nem látott szintre emelkedett. Ez a mérséklődő tendencia nagyrészt a stabilabb árfolyamnak köszönhető, amelyet a 2024. májusában bevezetett csúszó árfolyamrendszer is támogatott. Az importadók kiigazítása szintén hozzájárult az importált infláció visszaszorításához. Bár az infláció továbbra is magas szinten áll, 2025 első nyolc hónapjában 9%-ot tett ki, azaz egy százalékponttal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. A globális energiaárak mérséklődése, valamint a vásárlóerőt támogató, folyamatos intézkedések – például a mezőgazdasági költségek csökkentését célzó műtrágya-vásárlási támogatások – várhatóan hozzájárulnak az inflációs nyomás enyhítéséhez.

Az export is várhatóan helyreáll, miután 2023-ban és 2024-ben súlyosan érintette az ország ipari tevékenységét megzavaró társadalmi zavargások. A ruházati cikkek az ország exportjának 80%-át teszik ki, és továbbra is profitálnak Banglades munkaerőköltségek terén meglévő komparatív előnyéből. Ezt a versenyképességet, amelyet a fiatal munkavállalók nagy létszáma támaszt alá, azonban próbára teszi az Egyesült Államokba irányuló exportra 2025 augusztusában bevezetett 20%-os vám. Ezen felül a „legkevésbé fejlett ország” státusz várható 2026. novemberi megszüntetése, valamint a Kereskedelmi Világszervezet szabályainak való megfeleléshez szükséges ruházati ágazati támogatások fokozatos megszüntetése is aláhúzza az exportversenyképesség fenntartása előtt álló kihívásokat.

A taka esetleges leértékelődése és az enyhülő infláció esetén a központi bank 2026-ban kissé lazíthat monetáris politikáján, miután a 2024-es naptári év során ötször emelte a kamatlábakat. Ez a döntés támogathatja a magánberuházások fellendülését. A politikai bizonytalanság és a bankrendszer sebezhetősége azonban valószínűleg gyengíti a beruházások növekedését. A bangladesi bankok tőkehiánnyal küszködnek, és a szomszédos országokhoz képest jóval magasabb a nem teljesítő hitelek (NPL) aránya. 2025 márciusában az NPL-arány 24,1% volt, szemben a dél-ázsiai bankok 7,9%-os átlagával.

Az államháztartási hiány stabilizálódása és a devizatartalékokra nehezedő korlátozott nyomás

A 2026-os költségvetési évre (amely 2026 júniusában zárul) vonatkozó költségvetésében a kormány olyan teljes kiadási csomagot javasolt, amely alacsonyabb volt, mint az előző évben elfogadott költségvetés. A legújabb költségvetés azonban 6,2%-kal magasabb, mint a tényleges kiadások, amelyek elmaradtak a várakozásoktól, miután a 2025-ös költségvetési évet felülvizsgálták. Bár a közszolgáltatások (a teljes kiadás 24%-a) és a kamatfizetések (15%) jelentik a két legnagyobb kiadási tételt, nagy hangsúlyt fektettek az oktatásra (14%) és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére (9%). A bevételi oldalon a gazdasági fellendülés várhatóan támogatni fogja az adóbeszedést, amely a teljes bevétel 63%-át tenné ki. A költségvetés az adóbevételek 8,9%-os növekedésével számol, ami lehetővé tenné a költségvetési hiány csökkentését. Az előrejelzés azonban kissé túlzottan optimista növekedési feltételezéseken alapul. Ennek következtében valószínűbbnek tűnik a hiány (a GDP százalékában kifejezett) stabilizálódásának pályája. Az adósság összetételét tükrözve a kormány elsősorban belföldi forrásokból tervez hitelt felvenni (a teljes hiányfinanszírozás 57%-a). A külső államadóssággal kapcsolatos kockázatok, amelyek 2022 és 2024 között a növekvő importárak és a taka leértékelődése miatt kimerült devizatartalékok következtében emelkedtek, jelenleg enyhülnek. A tartalékok 2025 szeptemberében 31,4 milliárd USD-t tettek ki, ami 26%-os növekedést jelent az előző évhez képest, és 4,2 hónapnyi importot fedeznek (a 2025-ös naptári év első felének importvolumene alapján).

A folyó fizetési mérleg a 2025-ös pénzügyi évben nagyon enyhe többletet (149 millió USD) mutatott, ami nyolc éve először fordult elő. A külföldön élő pakisztániak átutalásai által ösztönzött emelkedő másodlagos jövedelem (+26,8% dollárban kifejezve) ellensúlyozta a javuló exportteljesítmény (+7,7%) nyomán csökkenő kereskedelmi hiányt. A folyó fizetési mérleg várhatóan 2026-ban ismét enyhe hiányba fordul. A magánfogyasztás normalizálódása, valamint a devizahiány miatt 2024-ben bevezetett importkorlátozások enyhítése várhatóan támogatni fogja az import növekedését, ami növelni fogja a kereskedelmi hiányt. Ez utóbbi strukturális jellegű, mivel Banglades hagyományosan importtól függ a gazdaság számára elengedhetetlen áruk – például az energia, a textilszálak és szövetek, valamint bizonyos élelmiszerek (búza, cukor stb.) – tekintetében. Ezen felül a hazautalások – bár továbbra is jelentősek – érintettek lehetnek az Egyesült Államok gazdasági lassulásának hatásától, amely fontos forrásukat jelenti. A hiányt azonban nemzetközi segélyek és a közvetlen külföldi befektetések fogják finanszírozni. Ez enyhíti a korlátozott devizatartalékokra nehezedő nyomást.

Feszült és bizonytalan politikai és társadalmi helyzet

Az erőszakos tüntetésekre reagálva Sheikh Hasina, az Awami Liga (AL) képviselője 2024 augusztusában befejezte ötödik hivatali idejét Banglades miniszterelnökeként. A tüntetési mozgalom, amelyet a közszféra foglalkoztatási kvótarendszerének reformjának visszavonása váltott ki, átterjedt a már amúgy is feszült politikai és társadalmi helyzetre. A fő ellenzéki párt, a Bangladeshi Nacionalista Párt (BNP) bojkottálta a 2024. januári választásokat. Azokon a választásokon az AL a 350 parlamenti mandátumból 271-et nyert el. A választási részvétel rendkívül alacsony volt – hivatalosan 40%, szemben a 2018-as 80%-kal –, bár a valós szám ennél is alacsonyabb lehetett. A BNP csalásnak minősítette a választásokat, és vitatta az eredményeket, ami tovább fokozta a feszültségeket.

A miniszterelnök lemondását követően Mohammed Shahabuddin elnök Muhammad Yunust, a 2006-os Nobel-békedíj nyertesét nevezte ki egy ideiglenes kormány élére, amelynek feladata a stabilitás helyreállítása és új választások előkészítése volt a parlament újjáalakítása érdekében. A parlamentet az elnök oszlatta fel Sheikh Hasina lemondását követően. Ez a kormány azonban feszült politikai légkörrel szembesül, amelyet a politikai pártok közötti nézeteltérések, a lakosság bizalmatlansága és a közrend fenntartásának nehézségei jellemeznek. 2025 októberében újabb tüntetések törtek ki, ezúttal a javasolt demokratikus charta ellen. A chartát később 25 politikai párt írta alá, de figyelemre méltó módon kizárták belőle azt a pártot, amelyet nemrég alapítottak azok a diákok, akik a 2024-es tüntetési mozgalom vezető alakjai voltak. A bizonytalan helyzet, valamint a 2026-os választások kilátása – amelyeken az AL valószínűleg nem vesz részt – tovább növeli a bizonytalanságot. Ezen felül a politikai helyzet gátolja a gazdasági és kormányzási reformok bevezetését, és rontja a befektetői bizalmat. Ennek eredményeként, bár a nettó külföldi közvetlen befektetések (FDI) áramlása a 2025-ös pénzügyi évben fellendült (évről évre +20%), továbbra is a 2022-es pénzügyi évben – azaz a zavargások előtt – elért szint alatt marad.

A diplomáciai fronton az ideiglenes kormány hatalomra kerülése a nemzetközi kapcsolatok stratégiai újraegyensúlyozásának kezdetét jelentette, amelyek addig nagyrészt Indiára, az ország második legnagyobb importforrására (a teljes import 12%-a) összpontosultak. Hasina asszony hatalomra kerülését a New Delhivel való közeledés jellemezte. A kormány bukása óta romlottak a kapcsolatok Indiával, ahová a volt miniszterelnök menekült. India 2025 májusától korlátozta a bangladesi ruházati cikkek, gyümölcsök és feldolgozott élelmiszerek behozatalát. A döntés a bangladesi kormány által az indiai gyapjútermékekkel kapcsolatban hozott hasonló intézkedést követi. Partnereinek körét bővíteni kívánva az ideiglenes kormány más partnerek felé fordult, elsősorban Kína és Pakisztán felé, valamint az EU és az USA felé is, amelyek fő exportpiacai, és az export 47, illetve 18%-át teszik ki. Az Egyesült Államokkal folytatott, a bangladesi exportra alkalmazott vámtétel (amely a cikk írásának időpontjában 20%-ra volt megállapítva) csökkentésére irányuló kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások mellett Muhammad Yunus elmondta, hogy a kormányzás és az emberi jogok kérdéseiről is tárgyalásokat folytat.

Utolsó frissítés: 2025. október