Europe
United Arab Emirates
China
Taiwan (Republic of China)
Turkey
Cameroon
IndiaA nem olajipari ágazatok és az állami beruházások által támogatott mérsékelt növekedés
2025-ben a növekedés kissé lelassul, amit az olajtermelés enyhe visszaesése is súlyosbít. A növekedést azonban továbbra is a szolgáltatási szektor és a mezőgazdaság fogja támogatni. 2026-ban mérsékelt fellendülés várható, amelyet az olaj- és gyapottermelés fellendülése, valamint a közberuházások növekedése fog ösztönözni. A mezőgazdasági termelés (cirok, köles, kukorica, rizs, földimogyoró) várhatóan mérsékelt növekedést fog elérni a 2025–2026-os szezonban, bár a gyapottermelés az árvizek miatt bekövetkezett 2024–2025-ös visszaesés után stabil szinten marad. Egy új gyapottisztító üzem 2025 elején történő üzembe helyezése (szezononkénti 18 200 tonnás kapacitással), valamint a gyapotszektorban végzett iparosítási törekvések várhatóan középtávon támogatni fogják a termelést, az exportot és a beruházásokat. A főként kisipari bányászat termelése 2025-ben és 2026-ban tovább fog növekedni, amit a magas aranyárak és a kibővített kitermelési kapacitás ösztönöz. A beruházások – különösen a mezőgazdaságban és az infrastruktúrában – szintén hozzájárulnak majd a növekedéshez a „Chad Connection 2030” nevű nemzeti fejlesztési terv keretében. A 2025 közepén elindított terv 30 milliárd USD állami és magánbefektetést irányoz elő, azzal a céllal, hogy 2030-ra 60%-kal növelje a GDP-t, 2,5 millió embert emeljen ki a szegénységből, és Csádot regionális fejlesztési modellé tegye.
A kőolajszektor kilátásai azonban továbbra is bizonytalanok. Az ExxonMobil eszközeinek 2023-as államosítása – amely megakadályozta azok eladását a brit Savannah Energy vállalatnak – meggyengítette a befektetők bizalmát. A Savannah Energy kártérítésért pereli a csádi kormányt, és a bírósági ítéletre várhatóan 2026 első felében kerül sor. Az ügy miatt a vállalat felhagyott napenergia-projekteivel (amelyek 500 MW kapacitásnövelést jelentettek), ami negatív üzenetet közvetít a külföldi befektetők felé, és bonyolítja az új olajipari megállapodások aláírását.
Az infláció várhatóan 2025-ben enyhülni fog, amit a globális üzemanyagárak csökkenése, a jó mezőgazdasági termés és a Csád-tó halállományának helyreállása támogat. Ez a tendencia várhatóan 2026-ban is folytatódik. 2025 márciusában a Közép-afrikai Államok Bankja 5%-ról 4,5%-ra csökkentette irányadó kamatlábát, ami az alacsonyodó inflációval és a szudáni menekültek beáramlásával együtt várhatóan támogatni fogja a fogyasztást és a beruházásokat.
Az olajbevételek csökkenése, valamint a jelentős biztonsági és humanitárius kiadások
A költségvetési hiány 2025-ben várhatóan kissé csökkenni fog a jobb forrásmobilizálásnak köszönhetően (2024-es költségvetéshez képest +20%), míg a kiadások valószínűleg csak 18%-kal fognak emelkedni. A bevételek növekedése elsősorban a nem olajból származó bevételekből, az adóbeszedés digitalizálásából, valamint az új exportvámok (arabgumi, szezám, pisztácia, bőráruk, antimon és nyersréz) bevezetéséből fog származni, amely 2025 közepén vette kezdetét. Ugyanakkor a globális árak csökkenése miatt az olajbevételek várhatóan visszaesnek. A kormány tervei között szerepel az adórendszer egyszerűsítése, az adómentességek csökkentése, a hátralékbehajtás megerősítése és a csalás elleni küzdelem. Ezek a reformok – amelyeket az IMF ösztönöz a 2025. júliustól 2029. júliusig tartó, 625 millió USD összegű kiterjesztett hitelkeret keretében – várhatóan 2026-ban is továbbra is eredményeket hoznak majd. A dohánytermékekre, a kozmetikumokra, az egyszer használatos műanyagokra és a szintetikus textíliákra kivetett új adóknak köszönhetően további bevétel-növekedés várható. Ezen erőfeszítések ellenére a költségvetési hiány valószínűleg növekedni fog a biztonsági és humanitárius kiadások, a belföldi adósság (amely 2024-ben a teljes adósság 48%-át tette ki) törlesztési költségei, valamint a csökkenő olajbevételek miatt. A beruházási kiadások várhatóan növekedni fognak a „Chad Vision 2030” elnevezésű nemzeti fejlesztési terv keretében. A kétoldalú és többoldalú hozzájárulások mellett a hiányt a regionális pénzügyi piac segítségével fogják finanszírozni. Az adósságráta 2025-ben és 2026-ban emelkedni fog a tartós elsődleges hiány és a mérsékelt növekedés miatt. Az IMF az adósságot fenntarthatónak tartja, de figyelmeztet a túlzott eladósodás magas kockázatára, amely az olajbevételektől és a külső finanszírozástól való függőségből fakad, mivel mindkettő érzékeny a külső sokkokra.
2025-ben a folyó fizetési mérleg várhatóan hiányt fog mutatni a csökkenő kereskedelmi többlet miatt. Az exportot negatívan fogja befolyásolni az alacsonyabb globális olajárak – amelyek 2024-ben a teljes export mintegy 70%-át tették ki –, valamint a pamutexport (Csád negyedik legnagyobb exportterméke) visszaesése a 2024–2025-ös szezon gyenge termelése miatt. 2026-ban a pamutexport várhatóan helyreáll a kedvezőbb időjárási körülményeknek és a termelőknek nyújtott kormányzati támogatásnak köszönhetően. Az emelkedő aranyárak és a kibővült termelés szintén fellendítheti az értékesítést. Ezek a javulások azonban nem biztos, hogy elegendőek lesznek a kereskedelmi mérleg romlásának megállításához és az USAID-támogatás 2025-ben bekövetkező kiesésének ellensúlyozásához.
A kormánynak szembe kell néznie a népi elégedetlenség és a szegénység által táplált lázadó és iszlamista mozgalmakkal
2021 áprilisában Mahamat Déby lett a katonai kormányzat elnöke apja, Idriss Déby halála után, akit lázadók öltek meg. Hosszú átmeneti időszak után 2024 májusában 61,03%-os szavazati aránnyal nyerte meg az elnökválasztást, pártja, a Hazafias Megmentési Mozgalom pedig 2024 decemberében parlamenti többséget szerzett, a 188 képviselői helyből 124-et megszerezve. Ezek a választások megerősítették hatalmát.
A kormány ellenőrzi az intézményeket és elnyomja a politikai ellenzéket. A 2025-ben bevezetett alkotmányos reform (amely az elnöki hivatali időt öt évről hét évre hosszabbította meg, és eltörölte a hivatali idő korlátozását) még erősebb hatalmat biztosít a kormánynak. A szabadságjogok korlátozása, a bizonytalan biztonsági helyzet és a humanitárius válság miatt azonban továbbra is fennáll a lakossági elégedetlenség, de a tüntetéseket elnyomják. A szudáni polgárháború több mint 1,4 millió menekült (2025 augusztusában) beáramlásához vezetett, akik többségükben szudániak. Ez az elégedetlenség felbátorítja a lázadó és iszlamista csoportokat (a Boko Haramot, az ISIS-t Nyugat-Afrikában és az Ansarut a Csád-tó közelében), amelyek továbbra is aktívak és kihívást jelentenek a kormány számára.
Nemzetközi szinten a francia csapatok 2025 januárjában kivonultak Csádból. Ezt megelőzően néhány amerikai katona 2024 áprilisában elhagyta az országot, bár az Egyesült Államok és Csád közötti együttműködés továbbra is fennállónak tűnik. Az ország emellett új partnerek felé is fordul, például Oroszország felé, amely az „Afrika Hadtest” milíciájának tagjait vezényelte az országba, valamint Egyiptom, Törökország és az Egyesült Arab Emírségek felé. Utóbbiak 2024 végén 500 millió USD összegű hitelt nyújtottak az államháztartás támogatására, amelyet egy, a befektetések és a kereskedelem fellendítését célzó, 2025 júliusában megkötött megállapodás egészített ki. Közben Kína továbbra is kulcsszerepet játszik: Csád vezető beszállítója és második legnagyobb vevője főként olajat vásárol. Csád diplomáciai és katonai téren is együttműködik a Száhel-államok Konföderációjával (CES), különösen az iszlamista és lázadó csoportok elleni küzdelemben. Végül, bár az ország hivatalosan semleges álláspontot képvisel a szudáni konfliktusban, az Egyesült Arab Emírségekből a kartúmi kormányt ellenző Gyorsreagálású Erők (RSF) felé irányuló fegyverszállítmányok kulcsfontosságú tranzitpontjává vált. A hatóságok igyekeznek elkerülni a konfrontációt az RSF-fel, amelyet bizonyos csádi határ menti közösségek támogatnak.