2025-ben – az erős növekedés ellenére – véget érhet a fogyasztói bizonytalanság
A dán gazdaság 2025-ben stabil növekedésre készül, amelyet az erős gyógyszeripari szektor támaszt alá, amely továbbra is támogatja az exportot és megóvja a gazdaságot a szélesebb körű globális gyengeségek nagy részétől. Míg a háztartások fogyasztása 2024-ben visszafogott maradt, a kedvezőbb gazdasági környezet várhatóan fellendülést fog előidézni. A szilárd nominális bérnövekedés és a mérséklődő infláció által támogatott reálbér-emelkedés növeli a rendelkezésre álló jövedelmet, míg a magasabb foglalkoztatási szint és az emelkedő ingatlanárak a vagyonhatás révén erősítik a fogyasztói bizalmat.
A monetáris politika is kulcsfontosságú szerepet fog játszani, mivel a dán központi bank, a Nationalbanken az EKB nyomdokaiba lépve várhatóan csökkenti a kamatlábakat, ami vonzóbbá teszi a hitelfelvételt mind a háztartások, mind a vállalkozások számára. Ez, az állami kiadások emelkedésével párosulva, további támogatást nyújt a belföldi keresletnek, hozzájárulva a gazdasági tevékenység fenntartásához. Összességében véve, az erős külső szektor és a javuló belföldi feltételek mellett a dán gazdaság várhatóan 2025-ben is ellenálló marad.
A vállalati fizetésképtelenségek száma 2025-ben várhatóan viszonylag stabil marad, miután az elmúlt két évben a korábbi emelkedést követően enyhülés volt tapasztalható. Bár a javuló belföldi kereslet és az alacsonyabb kamatlábak támogatást nyújtanak a magánszektornak, a helyzet továbbra is kihívásokkal teli marad a még mindig magas gáz- és villamosenergia-árak, valamint a geopolitikai feszültségek és a vámok által terhelt, törékeny exportkörnyezet miatt.
Pozitív egyenlegek a növekvő közkiadások ellenére
A 2025-re vonatkozó kilátások a továbbra is szilárd költségvetési politikát tükrözik; a magasabb állami kiadások – beleértve a megnövekedett védelmi kiadásokat is – várhatóan az államháztartási egyenleg szűküléséhez vezetnek, de az egyenleg várhatóan pozitív marad, mivel a magasabb bérek és az erős vállalati szektor miatt az adóbevételek várhatóan növekedni fognak. Ennek ellenére Dánia államadósságának szintje a nemzetközi mércével mérve várhatóan alacsony marad, ami megerősíti az ország adósságfenntarthatóságát.
Dánia folyó fizetési mérlege 2025-ben várhatóan pozitív marad, amit az erős áru- és szolgáltatáskivitel támogat. A különösen erős 2024-es év után azonban a többlet valószínűleg kissé csökkenni fog a mérsékeltebb külső keresleti környezet és a folyamatos globális bizonytalanságok miatt. Bár a nagy hazai vállalatok továbbra is hozzájárulnak az időszakos ingadozásokhoz, Dánia strukturálisan versenyképes exportszektora (gyógyszeripar, élelmiszeripar, energiaipar stb.) biztosítja, hogy a folyó fizetési mérleg összességében szilárd pozícióban maradjon.
A globális feszültségek hatással vannak Dániára
Dánia politikai helyzete viszonylag stabil marad a centrista kormány alatt, amely Mette Frederiksen miniszterelnök középbaloldali Szociáldemokratáiból, a jobbközép Liberális Pártból és a centrista Mérsékeltekből áll, és a következő választásokat 2026 októberét megelőzően kell megtartani. A nyugdíj- és gazdaságpolitikával kapcsolatos belső nézeteltérések ellenére a kormány jelenlegi népszerűtlensége (a közvélemény-kutatások szerint körülbelül 35%) miatt nem valószínű, hogy előrehozott választásra kerül sor. A 2025. novemberi önkormányzati és regionális választások jó mutatói lesznek a jelenlegi kormány népszerűségének, különösen mivel az egészségügy és az éghajlat ismét a legfontosabb kérdések közé tartoznak, amelyeket a védelem követ.
Donald Trump Grönland iránti megújult érdeklődése további vitákat váltott ki Dániában a Dán Királyság (Dánia, a Feröer-szigetek és Grönland) jövőjéről, különösen a 2025-ös grönlandi választások közeledtével. A megnövekedett közkiadások – különösen a védelmi kiadások terén (amelyek célja, hogy 2033-ra elérjék a GDP 3%-át a 2024-es körülbelül 2%-ról, 15 milliárd DKK-val, kb. 2 milliárd euró, amely kifejezetten Grönland védelmére fordítandó), egyre több vitát vált ki arról, hogyan finanszírozzák ezt a növekedést, ami a közszféra bizonyos területeinek reformját és potenciálisan magasabb adókat is maga után von.

Germany
Sweden
United States of America
Netherlands
Norway
China