Dél-Afrika

Tartósan visszafogott növekedési kilátások

Annak ellenére, hogy a 2022–23-as energiaválság csúcspontja óta észrevehető javulás tapasztalható az áramellátás terén, a dél-afrikai gazdaság továbbra is alacsony növekedési ütemnél ragadt. A kínálati oldalon a szolgáltatási szektor, különösen a pénzügyi ágazat, továbbra is erős, és a növekedés fő hajtóereje. A gazdasági tevékenységet azonban terheli a mezőgazdaság ingadozása (amely a GDP mindössze 2,5%-át, de a foglalkoztatás 19%-át teszi ki), valamint az olyan iparágak (feldolgozóipar és bányászat) helyzete, amelyek továbbra is a gyenge belföldi és külföldi kereslet, valamint a logisztikai kihívások (vasút és kikötők) miatt szenvednek. Ezen felül a magánbefektetéseket is visszafogja a gazdasági és politikai bizonytalanság, valamint az, hogy a vállalatok az előző évekhez képest kevesebbet költenek a független villamosenergia-termelési projektekre.

2026-ban a növekedés várhatóan felgyorsul, elsősorban a belföldi keresletnek köszönhetően. A kritikus hálózatok strukturális problémáinak megoldására végrehajtott reformok javítani fogják az általános gazdasági feltételeket. A villamos energia területén az Eskom 2027-ig 8 700 MW kapacitásbővítést tervez beágyazott termelési tervek révén, ami várhatóan magasabb beruházási kiadásokat eredményez, és stabilizálja az ellátást. Ebben a tekintetben az áramkorlátozások még nem értek véget, mivel a vártnál magasabb villamosenergia-kereslet, a termelőegységek kiesése és a tervezett karbantartások továbbra is alkalmi áramkimaradásokat eredményeznek, bár ezek gyakorisága jóval alacsonyabb, mint a válság csúcspontján. Az állami beruházások – bár a korlátozott költségvetési mozgástér miatt visszafogottak – középtávon várhatóan hozzájárulnak a növekedéshez, mivel a 2025–2026-os költségvetés 1 billió ZAR (56 milliárd USD) infrastrukturális kiadást és tőkejószág-beszerzést irányoz elő a következő három évre, elsősorban az energia-, közlekedési és logisztikai, valamint a víz- és szennyvízkezelési szektorok számára. Mivel az infláció várhatóan kissé felgyorsul (főként a szabályozott árak kiigazítása és az üzemanyag-illeték miatt), de 2026-ban továbbra is a jegybank 4,5%-os célértékénél alacsonyabb szinten marad, a monetáris politika várhatóan nagyjából semleges marad, ami 6,75–7,00 közötti repókamatot jelent (7,00% 2025 augusztusában). Mindazonáltal az előző évekhez képest alacsonyabb kamatköltségek, a kétalapú nyugdíjrendszerből történő kivonásokkal és a viszonylag alacsony inflációval együtt továbbra is támogatni fogják a magánfogyasztást.

A külső helyzet továbbra is rendkívül kihívásokkal teli és bizonytalan. Az ásványi anyagok iránti globális kereslet csökkenése nyomást gyakorol a bányászati iparra. Ezen felül Dél-Afrika közvetlenül ki van téve az amerikai vámtarifák emelésének. A 2025. augusztus 1-jén hatályba lépő 30%-os viszonossági vám mellett az autókra és autóalkatrészekre már 25%-os, az acélra és alumíniumra pedig 50%-os vámokat vetettek ki, ami közvetlenül érinti a dél-afrikai autóipart és fémipart. Az autóipar a GDP körülbelül 5%-át, az export 18%-át teszi ki. Bár Dél-Afrika továbbra is igyekszik tárgyalni az amerikai kormánnyal ezekről a vámokról szóló mentességekről, a kedvező kimenetel egyáltalán nem garantált, és az exportterületen ezekre az ágazatokra nehezedő nyomás valószínűleg továbbra is fennmarad. Közép- és hosszú távon a helyzet az egyéb piacokra, többek között Kínára (pl. mezőgazdasági termékek) irányuló export növekedéséhez vezethet, amely 53 afrikai ország, köztük Dél-Afrika számára is nulla vámtételű politikát hirdetett meg.

A bevételkiesés miatt megterhelt államháztartás

Dél-Afrika államháztartása a konszolidációs erőfeszítések ellenére is romlott az elmúlt két pénzügyi évben, és a 2025–2026-os pénzügyi évben is nyomás alatt marad. Bár a hatóságok célja a hiány csökkentése és az adósság stabilizálása középtávon (a 2027–2028-as pénzügyi évre), a javulás csak lassan fog bekövetkezni. A kiadások jelentős csökkentésének lehetőségét korlátozzák a bérnyomás, az adósságszolgálati költségek (a bevételek 22%-a, a GDP 5,6%-a), az állami tulajdonú vállalatoknak nyújtott pénzügyi támogatás, valamint a kritikus hálózatok támogatásának szükségessége. Ugyanakkor a gazdaságnak csekély a képessége további bevételek generálására. Ez a lassú növekedésnek és az alacsonyabb nyersanyagáraknak, valamint az adóemelésre vonatkozó korlátozott mozgástérnek is köszönhető, mivel Dél-Afrika személyi jövedelemadó-kulcsa (a legmagasabb sávban 45%) és társasági adókulcsa (27%) már így is a feltörekvő gazdaságok között a legmagasabbak közé tartozik. Kezdetben a 2025–2026-os költségvetés az áfa 15%-ról 16%-ra történő emelését javasolta, de ezt végül elvetették az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) – amely a közbevételek növelése érdekében terjesztette elő az intézkedést – és a Demokrata Szövetség (DA), valamint más kisebbségi pártok közötti éles nézeteltérés miatt, amelyek a nyilvános konzultáció hiánya és az amúgy is szűkös anyagi helyzetben lévő háztartásokra nehezedő nyomás miatt ellenezték az intézkedést. Ennek eredményeként a költségvetést átdolgozták. Ezért a végleges 2025–2026-os költségvetés egyetlen adóintézkedést tartalmaz, nevezetesen az általános üzemanyag-illeték inflációhoz kötött emelését, ami azonban nem elegendő a középtávú költségvetési hiány megszüntetéséhez.

Az államháztartásra nehezedő nyomást kissé enyhíti az Eskom pénzügyi helyzetének 2023-tól kezdődő javulása. Ezért az adósságkönnyítési csomag utolsó szakaszát módosították. Az eredetileg tervezett 70 milliárd ZAR (3,9 milliárd USD) értékű állami átvétel helyébe 2025–2026-ban 40 milliárd ZAR, 2028–2029-ben pedig 10 milliárd ZAR lép, ami 20 milliárd ZAR (1,12 milliárd USD) megtakarítást tesz lehetővé. Bár az államadósság alakulása némi aggodalomra ad okot – mivel az adósságszolgálati költségek meghaladják a gazdasági növekedést –, az adósságválság kockázata jelenleg még mérsékelt. Dél-Afrika adóssága lényegében belföldi (közel 80%), randban denominált és hosszú lejáratú, ami kevésbé teszi sebezhetővé a külső sokkokkal szemben. Ez a belföldi piacot sebezhetőbbé teszi az államadóssággal szemben, de Dél-Afrika továbbra is számíthat egy nagy, jól tőkésített és körültekintően szabályozott banki és pénzügyi szektorra.

A külső pozíció tovább romlik

A folyó fizetési mérleg hiánya 2026-ban tovább fog nőni, elsősorban az alacsonyabb kereskedelmi többlet miatt, de a többi összetevő várhatóan viszonylag stabil marad. Az export az alacsonyabb nyersanyagárak és az amerikai vámok lehetséges hatásai miatt gyengülni fog, míg az import a erősebb belföldi kereslet miatt bővülni fog. Míg az idegenforgalmi bevételek várhatóan továbbra is szilárdak maradnak, a szolgáltatási hiányt továbbra is a szállítási költségek (főként a teherszállítás) fogják táplálni. Az elsődleges jövedelmi hiány – amely a folyó fizetési mérleg hiányának fő okozója – továbbra is jelentős marad a külföldi vállalatok által hazautalt osztalékok és a magánadósság kamatfizetései miatt. A másodlagos jövedelmi mérleg is továbbra is hiányt fog mutatni a külföldön dolgozó munkavállalók szomszédos országokba irányuló pénzátutalásai miatt. Dél-Afrika jelentős részvény- és kötvénypiacai miatt a folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozása elsősorban a külföldi tőkeáramlásoktól függ, amelyek a rendkívül bizonytalan globális gazdasági környezetben továbbra is volatilisak maradnak, különösen a portfólióbefektetések tekintetében. Ugyanakkor az, hogy Dél-Afrikát 2026-ban – a cselekvési tervben elért előrelépéseknek köszönhetően – esetlegesen eltávolítják a FATF szürke listájáról, középtávon támogathatja a tőkeáramlást. A 2022–2023-as években tapasztalt jelentős növekedés után a közvetlen külföldi befektetések (FDI) ismét alacsonyabb szintre estek vissza, de továbbra is profitálhatnak a folyamatban lévő reformokból, például a közlekedés vagy a megújuló energia (napenergia, szélenergia, akkumulátorok) területén. Összességében ez azt jelenti, hogy a teljesen rugalmas és spekulatív rand gyenge és volatilis marad. A devizatartalékok várhatóan továbbra is megfelelőek lesznek, körülbelül öt hónapnyi importot fedezve.

Nehéz út áll a kormánykoalíció előtt

A dél-afrikai politikai helyzet a 2024. májusi általános választások után döntő módon megváltozott. Az apartheid felett aratott győzelem örököseként az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) továbbra is a domináns politikai erő, de népszerűsége az elmúlt években folyamatosan csökkent. A választók bizalmát aláásta a rekordszintű áramkorlátozás, a leromlott infrastruktúra, a vízszolgáltatási hálózatok rossz kezelése, a magas szintű korrupció és a protekciós kinevezések. A rossz kormányzás miatti elégedetlenséget tovább súlyosbította a feszült társadalmi helyzet, amelyet a strukturálisan magas munkanélküliség, a szegénység, az egyenlőtlenség és a bűnözés jellemez. Ennek eredményeként az ANC a 2024. májusi általános választásokon 1994-es apartheid-vége óta először elvesztette abszolút parlamenti többségét. 2024-ben a szavazatok 40,2%-át szerezte meg, így a Nemzetgyűlés 400 képviselői helyéből 159-et kapott, szemben a 2019-es 230-cal. Cyril Ramaphosa elnök azonban biztosította újraválasztását a parlamentben azzal, hogy koalíciós kormányt, a Nemzeti Egység Kormányát (GNU) alakított a Demokrata Szövetséggel (közép), az Inkatha Szabadság Párttal (jobb) és a konzervatív Hazafias Szövetséggel. A piacok pozitívan reagáltak az eredményre, mivel várhatóan ez a centrista koalíció a növekedés ösztönzését és a kormányzás javítását szolgáló gazdasági reformokra fog összpontosítani, különösen helyi szinten. A GNU iránti bizalom azonban csökkenőben van, főként a politikai kihívások és az ANC és a DA közötti, olyan kulcsfontosságú témákkal kapcsolatos belső viszályok miatt, mint például a költségvetési szavazás. Ezen felül 2025 júliusában egy rendőrségi botrány – amelyben magas rangú tisztviselőket (köztük kabinet tagokat is) azzal vádoltak, hogy szabotálták a politikai gyilkosságok kivizsgálását – arra kényszerítette Ramaphosát, hogy felfüggessze a rendőrségi minisztert, és bizottságot állítson fel az ügy kivizsgálására, ami tovább növelte a kormánykoalícióon belüli törékenységet. Így a GNU mandátumának lejártáig való fennmaradása attól függ majd, hogy képes-e végrehajtani a kulcsfontosságú reformokat, valamint attól, hogy az ANC és a DA fokozza-e az együttműködést és a kompromisszumkészséget – ami jelenleg egyelőre nem garantált.

Külpolitikai téren a legfőbb aggodalomra okot adó terület az Egyesült Államokkal fennálló diplomáciai kapcsolat, amely továbbra is rendkívül feszült. A jelenlegi amerikai kormányzat több tényező miatt is fokozta a nyomást Dél-Afrikára. Először is, a fehér afrikánerek kisebbségével, különösen a gazdákkal szembeni diszkriminációra vonatkozó állítások miatt leállították a Dél-Afrikának nyújtott segélyeket (kivéve a PEPFAR-t, az Egyesült Államok HIV/AIDS elleni globális programját). Másodszor, a két ország álláspontja eltérő az orosz–ukrán háborúval (Dél-Afrika mindig semleges álláspontot képviselt) és a gázai konfliktussal kapcsolatban (Dél-Afrika az Izrael ellen indított népirtási ügyet terjesztette a Nemzetközi Bíróság elé). Harmadszor, Dél-Afrika Oroszországgal és Kínával való közelsége – különösen a katonai téren – továbbra is feszültségforrást jelent. Következésképpen annak ellenére, hogy Dél-Afrika hajlandó enyhíteni a feszültségeket és kedvezőbb vámtarifákról tárgyalni, az amerikai kormányzat e kérdésekben tanúsított álláspontja bonyolítani fogja a kielégítő megállapodás elérésére irányuló bármely kísérletet.

Fizetés

A devizában történő fizetésekhez elektronikus átutalásokat (ETF) használnak, beleértve a SWIFT-fizetéseket és a nemzetközi átutalásokat is. A csekkeket ritkán használják, mivel elavultak, feldolgozásuk drága, és csalásnak vannak kitéve. A csekkes fizetésekre emellett 10 munkanapos elszámolási időszak vonatkozik. A vállalkozások többsége már nem használja őket. Készpénzes fizetésekre ugyan még sor kerül, de ezeknek is ugyanazok a hátrányai vannak. Az akkreditíveket bankok között állítják ki, és azok garanciaként szolgálnak a meghatározott feltételek mellett egy meghatározott személynek teljesítendő fizetésekre, ideértve az importot és az exportot is. A legtöbb esetben visszavonhatatlan és megerősített visszavonhatatlan akkreditíveket állítanak ki. A feltételek terhesek lehetnek, ezért az akkreditívek elfogadását megelőzően azokat alaposan meg kell érteni. A felek néha bankgaranciával biztosíthatják a szállításkori fizetést. A pénzt bankszámlára helyezik, és a bank cserébe garanciát állít ki a szállítás megerősítését követő fizetésre. Ezt a fizetési módot főként ingatlanátruházásokkal kapcsolatos ügyekben alkalmazzák.

Adósságbehajtás

Békés szakasz

A Nemzeti Hitelügyi Törvény előírja, hogy a hitelezőnek meg kell kísérelnie telefonon felvenni a kapcsolatot az adóssal, mielőtt hivatalos fizetési felszólítást küldene (amelyben felvázolja a fennálló kötelezettséget, és amelyet e-mailben, ajánlott levélben vagy személyesen kézbesítenek). Miután ez megtörtént, a felek megpróbálnak egy elfogadható határidőn belül megegyezésre jutni. Mivel a hitelezők nem kötelesek elfogadni a részletfizetést, dönthetnek úgy, hogy jogi lépéseket tesznek a teljes összeg egyszeri kifizetésének biztosítása érdekében. Ez a szakasz sokkal olcsóbb, mint azonnali jogi lépések megtétele. Ezenkívül ez a szakasz jobb rálátást biztosít a peres szakaszra való felkészüléshez. A követelés jellegétől és értékétől függően néha lehetséges ezt a szakaszt kihagyni, és azonnal a peres eljáráshoz folyamodni.

Jogi eljárások

Dél-Afrikában az igazságszolgáltatást és a jogalkalmazást a polgári és büntetőbíróságok látják el. A rendes bíróságok a kerületi és regionális bíróságok, a Főbíróság tartományi osztályai, valamint a Legfelsőbb Fellebbviteli Bíróság. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi ügyek legfőbb bírósága. Különböző jogterületek számára szakosodott bíróságokat hoztak létre, ideértve a munkaügyi bíróságokat, a földigény-bíróságot, a jövedelemadó-különbíróságokat és a választási bíróságot.

Az, hogy az ügyet alsóbb szintű bíróságon vagy a Felsőbíróságon folytassák-e, a követelés típusától és értékétől függ. Az alsóbb szintű bíróságok határozatai felülvizsgálatra utalhatók, vagy fellebbezés tárgyát képezhetik a felsőbb bíróságok előtt. Bizonyos típusú ügyeket kizárólag a Felsőbíróság tárgyalhat, függetlenül a követelés összegétől. Általános szabályként a bíróság akkor gyakorolja joghatóságát, ha az alperes a bíróság területén lakik vagy ott van a lakóhelye, vagy ha a kereseti ok abban a területen keletkezett.

A bírósági és a regionális bíróságok előtti eljárások általában tárgyalási (peres) eljárást jelentenek. A kérelmi (eskü alatt tett nyilatkozat útján történő) eljárások kizárólag bizonyos ügyekre korlátozódnak. A Legfelsőbb Bíróság mind tárgyalási (peres), mind kérelmi (alkalmazási) eljárásokat folytathat. A peres eljárások során a folyamat idézéssel kezdődik, és a tárgyalási szakasszal zárul, ahol a tanúk vallomást tesznek. A kérelmi (indítványi) eljárások során az ügy kizárólag írásbeli dokumentumok alapján kerül elbírálásra, és általános szabályként szóbeli bizonyíték nem megengedett. A bizonyítékokat eskü alatt tett nyilatkozatokban rögzítik, és azokat keresztkérdésekkel nem lehet megkérdőjelezni. Bár a kérelmi eljárások általában gyorsabbak és olcsóbbak voltak, mint a peres eljárások, manapság a kérelmek végső költségei meghaladhatják a peres eljárások költségeit. Ha a bíróság olyan kérelemmel szembesül, amelyben nyilvánvaló, hogy a felek között lényeges ténybeli vita áll fenn, az ügyet tárgyalásra utalja.

A bírósági eljárás alternatívája a vita vagy követelés választottbírósági eljárás elé terjesztése, bár kevés fél hajlandó vállalni a szükséges költségeket. A választottbírósági eljárás gyorsabb lehet a bírósági eljárásoknál, és az eljárás költségeit egyenlően osztják meg a felek között. A választottbírósági tárgyaláson született vitás kérdéseket vagy döntéseket bírósági kérelem útján felül lehet vizsgálni. A választottbírósági ítéleteket végrehajtás céljából kérelem útján bírósági végzéssé lehet alakítani.

0

0

0

Jogi döntés végrehajtása

A Felsőbíróság széles körben foglalkozik a vagyontárgyakra – akár ingó, akár ingatlan vagyontárgyakra – vonatkozó végrehajtással. A bírósági szabályok előírják a vagyontárgyak lefoglalását és értékesítését az adósságra vonatkozó ítélet teljesítése érdekében.

A külföldi ítéleteket Dél-Afrikában ideiglenes végzéses eljárás keretében hajtják végre. Ezek közvetlenül nem végrehajthatók. Az ítéletet meghozó bíróságoknak rendelkezniük kell az ügy elbírálásához szükséges joghatósággal, a dél-afrikai jog által a külföldi bíróságok joghatóságára vonatkozóan elismert elveknek megfelelően.

Fizetésképtelenségi eljárások

HITELEZŐI MEGÁLLAPODÁSI ELJÁRÁS

A megegyezést az igazgatóság határozata vagy a felszámoló utasítása alapján lehet kezdeményezni. A megegyezést az összes hitelezőnek vagy a hitelezők egy meghatározott csoportjának javasolhatják, és a javaslatról értesíteniük kell a Társasági és Szellemi Tulajdonügyi Bizottságot (CIPC). A folyamat felügyeletére felszámolót neveznek ki. A javaslatot az érintett hitelezők vagy a gyűlésen jelen lévő meghatalmazottak legalább 75%-os értékbeli többsége kell, hogy jóváhagyja. Ha a javaslatot elfogadják, azt a bíróság elé lehet terjeszteni megerősítésre. A megerősítés után a társaságnak öt napon belül be kell nyújtania a végzést a CIPC-hez.

VÁLLALATI MEGMENTÉS

A vállalati mentés célja, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatok számára lehetővé tegye a szerkezetátalakítást és átszervezést a fizetésképtelenség elkerülése érdekében. A vállalati mentést a társaság igazgatóságának egyszerű többséggel elfogadott határozata indítja el. A felügyeletet és ellenőrzést egy vállalati mentési szakértő végzi, akit a társaság nevez ki, és akinek engedélyét a CIPC adja ki. Az eljárás akkor zárul le, ha: a bíróság hatályon kívül helyezi az eljárást megindító határozatot vagy végzést; a bíróság az üzleti mentést felszámolási eljárássá alakítja át; a szakértő bejelenti az üzleti mentési eljárás lezárását; az üzleti mentési tervet elutasítják; vagy az üzleti mentési tervet elfogadják, és bejelentik annak lényegi végrehajtását.

FELSZÁMOLÁS

A társaság felszámolási eljárása vagy bármely személy kérelmére, a 2008. évi társasági törvényben meghatározott okok alapján kiadott bírósági végzéssel, vagy önkéntes felszámolás iránti kérelemmel, vagy a részvényesek, a hitelezők vagy a társaság által a bírósághoz benyújtott felszámolási kérelemmel (amennyiben a társaság fizetésképtelen) kezdődik. A társaság felszámolására felszámolót neveznek ki. A felszámoló összegyűjti a társaság összes vagyonát és követeléseit, eladja azokat, és a bevételt a hitelezők között osztja szét. Elengedhetetlen, hogy a hitelező követelését a felszámolónál nyújtsa be, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e ítélettel vagy bírósági végzéssel. Miután az összes bevételt felosztották, a felszámoló benyújtja a végleges felszámolási és felosztási elszámolást, és teljesíti az abban meghatározott kifizetéseket. Ezután a felszámoló értesíti a High Court elnökét arról, hogy a vagyonkezelés befejeződött.

Utolsó frissítés: 2025. július