Egyesült Arab Emírségek

A 2026-os növekedést elsősorban a nem olajipari szektor fogja vezérelni, a geopolitikai kockázatokra is figyelni kell

A nem olajipari szektor növekedése várhatóan támogatni fogja a gazdasági bővülést 2026-ban, amelynek legfőbb hajtóerői továbbra is a nagy- és kiskereskedelem, a közlekedés, az építőipar és a pénzügyi szolgáltatások lesznek. A rugalmas belföldi fogyasztás, a folyamatos beruházások, valamint a köz- és magánszféra folyamatos projektállománya várhatóan továbbra is támogatni fogja a nem olajipari tevékenységeket. A gazdasági diverzifikációt célzó reformok tovább erősítik majd ezt a lendületet, mivel a hatóságok a logisztika és az idegenforgalom mellett továbbra is fejlesztik a magasabb árrést biztosító szektorokat, mint például a feldolgozóipar, a technológia és a pénzügyi szolgáltatások. A kiegészítő kezdeményezések – ideértve a kikötőkbe és az ellátási láncokba, valamint az ipari övezetekbe történő beruházásokat, továbbá az olyan gyorsan növekvő szegmensek vonzására irányuló ösztönzőket, mint a mesterséges intelligencia és az adatközpontok – tovább erősítenék az Egyesült Arab Emírségek pozícióját diverzifikált és versenyképes gazdaságként. Az Iránnal kapcsolatos háború nyomán fokozódó regionális geopolitikai feszültségek azonban negatívan hathatnak a gazdasági lendületre a turisztikai forgalom csökkenése, a befektetői hangulat óvatosabbá válása és a tengeri kereskedelmi útvonalak esetleges megszakadása révén. Bármely, a kulcsfontosságú kikötői infrastruktúrát vagy hajózási útvonalakat érintő eszkaláció szintén kockázatot jelentene az Egyesült Arab Emírségek számára, mint Dubaj köré épülő, jelentős regionális reexport- és logisztikai központ számára. A kőolajtermelésre (a GDP mintegy 25%-át kitevő) vonatkozó 2026-os kilátások továbbra is összességében pozitívak, bár a növekedés az év elején lelassulhat az alacsonyabb olajárak és az OPEC+ további kvótanöveléseinek szüneteltetése miatt. Az Egyesült Arab Emírségek nyersolaj-termelése már emelkedett a 2024 végi napi körülbelül 2,9 millió hordóról (b/d) napi körülbelül 3,4 millió b/d-re emelkedett 2025 végére, ami a korábbi OPEC+ termeléscsökkentések fokozatos visszavonását tükrözi, és 2025 októberétől az ország termelési felső határa kevésbé lesz korlátozó. A termelés növekedése 2026 második felében ismét erősödhet, ahogy a piaci feltételek stabilizálódnak. A gázszektor egy új növekedési fázisba lép, amelyet az ADNOC által vezetett projektek hajtanak elő, amelyek célja a hazai ellátás növelése és a gáz szerepének megerősítése a nemzeti energiarendszerben. A hazai gáztermelés várhatóan tovább bővül, támogatva az ország hosszú távú energiabiztonsági céljait.

Az Egyesült Arab Emírségekben az infláció várhatóan viszonylag mérsékelt szinten marad 2026-ban, amit az amerikai dollárhoz való árfolyam-rögzítés és az általában mérsékelt importált infláció is támogat, bár a szolgáltatási árak olyan területeken, mint a lakhatás és bizonyos hazai szolgáltatások, továbbra is magasabb szinten maradhatnak. Ezen felül, mivel az Egyesült Arab Emírségek továbbra is nagymértékben függ az élelmiszer-importtól, a hajózási útvonalak zavarai és a magasabb szállítási költségek szintén hozzájárulhatnak az élelmiszerárak emelkedéséhez, és fokozhatják az importált inflációs nyomást. Mivel a monetáris politika a valutakötés miatt gyakorlatilag összhangban van az amerikai Federal Reserve-szel, az Egyesült Arab Emírségek kamatdinamikája továbbra is nagyrészt a Fed álláspontját fogja tükrözni. Ezen a háttéren a fokozódó regionális feszültségek az energiaárak alakulásán keresztül szintén hozzájárulhatnak a globális inflációs ingadozásokhoz. Ha ez arra készteti az amerikai Federal Reserve-t, hogy elhalassza a monetáris lazítást, az Egyesült Arab Emírségek kamatlábai a valutakötés miatt magas szinten maradnának, ami potenciálisan viszonylag magas finanszírozási költségeket eredményezhet.

A kettős többlet tovább csökken

Az Egyesült Arab Emírségek várhatóan 2026-ban is költségvetési többlettel rendelkezik majd, bár a többlet mértéke valószínűleg némileg csökkenni fog, mivel a szénhidrogén-bevételek visszaesnek, a közkiadások pedig a növekedés és a diverzifikációs célok támogatása érdekében továbbra is magas szinten maradnak. Ennek ellenére a költségvetési helyzet várhatóan továbbra is stabil marad, amit a diverzifikált bevételi bázis (ahol a nem olajból származó bevételek a teljes állami bevétel körülbelül felét teszik ki), a jelentős állami vagyon (amelyet 2025 végére a GDP körülbelül 500%-ára becsülnek) és az erős piaci hozzáférés támaszt alá. A magasabb olajárak támogathatják a költségvetési bevételeket. Ugyanakkor az Iránnal kapcsolatos háború nyomán fokozódó regionális geopolitikai feszültségek növelhetik az energiapiacok volatilitását, és kockázatokat jelenthetnek az olajexport-áramlásokra nézve, ami potenciálisan korlátozhatja a szénhidrogén-bevételek hozzájárulását a teljes költségvetési bevételekhez.A szövetségi kormány 2021 óta állami kötvényprogramot működtet, és finanszírozást gyűjtött mind hazai dirham-denominált kötvények és szukuk, mind pedig nemzetközi kibocsátások révén; 2025-ben a hazai kincstári szukuk-kibocsátás elérte az 1,8 milliárd USD-t. Ezek a tartalékok együttesen várhatóan elegendő rugalmasságot biztosítanak a hatóságok számára az olajár-ingadozások elnyeléséhez, miközben folytatni tudják a célzott beruházásokat az infrastruktúrába és a stratégiai ágazatokba.

Az Egyesült Arab Emírségek külső pozíciója várhatóan 2026-ban is erős marad, bár a folyó fizetési mérleg többlete némileg csökkenhet, mivel az alacsonyabb olajárak, valamint a növekedéshez és a beruházásokhoz kapcsolódó erős importkereslet nyomást gyakorolnak a teljes mérlegre. A Hormuzi-szoros lezárása és a régióban dúló háború azonban negatív hatással lenne a szénhidrogén-exportra és az idegenforgalmi bevételekre, ami nyomást gyakorolna a folyó fizetési mérleg többletére. A devizalikviditást a központi bank által tartott jelentős hivatalos tartalékok támasztják alá (körülbelül 260–275 milliárd USD, ami 2025 végén a GDP nagyjából 30–35%-ának felel meg), amelyeket a nagyon jelentős állami vagyonalapok egészítenek ki; ezek együttesen várhatóan megerősítik a dirham árfolyam-rögzítésébe vetett bizalmat, és még kedvezőtlenebb globális vagy olajpiaci körülmények között is korlátozzák a külső sebezhetőséget.

Belső stabilitás egy ingatag régióban

A stabil belföldi politikai környezet ellenére az Egyesült Arab Emírségek továbbra is jelentős geopolitikai kockázatokkal szembesül, amelyek a regionális feszültségekből és a globális széttagoltságból fakadnak. Az iráni háború fokozta a bizonytalanságot az egész Közel-Keleten, és növeli annak kockázatát, hogy a regionális instabilitás kiterjedtebb és hosszabb ideig tartó időszakba torkollik. Az ilyen fejlemények megzavarhatják a regionális biztonsági viszonyokat, az energiapiacokat és a tengeri kereskedelmi útvonalakat. Az Egyesült Arab Emírségek továbbra is különösen ki vannak téve a kulcsfontosságú hajózási folyosókat – köztük a Hormuzi-szoros, a Vörös-tenger és az Adeni-öböl – érintő zavaroknak. A hajózási útvonalak bármilyen tartós megszakadása vagy a főbb kikötői infrastruktúrát érintő támadások negatívan hatnának a logisztikai tevékenységre, a reexportra és a kereskedelemmel kapcsolatos szolgáltatásokra, amelyek központi szerepet játszanak az Egyesült Arab Emírségek nem olajalapú növekedési modelljében és regionális reexport-központként betöltött szerepében. Másrészt az Egyesült Arab Emírségek olyan regionális környezetben működik, ahol geopolitikai prioritásai nem mindig állnak teljes összhangban Szaúd-Arábia – egy másik fontos regionális hatalom – prioritásaival. A stratégiai hangsúlyok közötti különbségek Jemenben még kifejezettebbek, ahol az Egyesült Arab Emírségek úgy tűnik, hogy a tengeri biztonságot tartja szem előtt, míg Szaúd-Arábia inkább a határ- és konfliktuskezelésre összpontosít. Ezen felül az Izraelt és a szomszédos országokat érintő szélesebb körű regionális feszültségek is fokozhatják a bizonytalanságot. Bár az Egyesült Arab Emírségek az Ábrahám-megállapodások aláírását követően igyekezett megőrizni diplomáciai és gazdasági kapcsolatait, egy újabb eszkaláció akadályozhatja a regionális együttműködést és növelheti a biztonsági kockázatokat. Végül az Egyesült Arab Emírségeknek szembe kell néznie a globális széttagoltságból fakadó geopolitikai hatásokkal, ideértve az Egyesült Államok és Kína közötti rivalizálást, a szankciórendszereket és a kereskedelmi korlátozásokat, amelyek bonyolíthatják a pénzügyi áramlásokat, a reexportot, a technológiatranszfert és a befektetési döntéseket. Bár az Egyesült Arab Emírségek diverzifikált gazdasága, erős külső védőpufferei és semleges diplomáciai pozicionálása segít enyhíteni ezeket a kockázatokat, a geopolitikai fejlemények továbbra is kulcsfontosságú kockázati tényezők maradnak a 2026-ra vonatkozó kilátások szempontjából. Az Egyesült Arab Emírségek gazdasági jelenlétét a régión túlra is kiterjesztette, elsősorban az állami háttérrel rendelkező üzemeltetők által vezetett, afrikai logisztikai és kikötői infrastruktúrába történő beruházások révén. Ezek a kezdeményezések elsősorban kereskedelmi és kereskedelemmel kapcsolatos célokat tükröznek. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Arab Emírségek szoros biztonsági együttműködést tart fenn az Egyesült Államokkal, beleértve a korlátozott mértékű amerikai katonai jelenlétet is, amely alátámasztja a két ország közötti szélesebb körű védelmi és stratégiai kapcsolatokat.

Fizetés

Az Egyesült Arab Emírségekben (UAE) a leggyakoribb fizetési módok a készpénz, a hitel- és betéti kártyák, a nyitott számlák, az akkreditívek, a dokumentumalapú inkasszók és a csekkek.

A csekkek az országban a leggyakoribb és legkedveltebb fizetési módok, különösen a kereskedelmi ügyletek során, mivel a csekkek kibocsátásával nincsenek költségek, ellentétben az akkreditívvel vagy bármilyen más típusú bankgaranciával fedezett tranzakciókkal. A csekkek megbízható adósságelismerő okmánynak minősülnek, amelyek közvetlenül bíróság előtt érvényesíthetők. Ezen felül az EAU büntetőjoga kimondja, hogy az a személy, aki rosszhiszeműen, megfelelő ellenérték nélkül ad át csekket, börtönbüntetésre ítélhető.

2016-ig a jövőbeli dátummal kiállított csekkeket tekintették a késedelmes fizetések elleni legjobb védelemnek, és az Egyesült Arab Emírségekben gyakran használták őket garanciaként, mivel a fedezetlen csekkek bűncselekménynek minősülnek. Az új törvény nem rendelkezik a fedezethiányos (NFS) csekkekről, és a 32. cikkben csupán azt állapítja meg, hogy az adós vagyonával szembeni valamennyi jogi eljárást, eljárást és végrehajtási eljárást a határozat meghozatalát követően a csődelrendezési terv jóváhagyásáig fel kell függeszteni. A csődelrendezést az új törvény 5. cikke úgy határozza meg, mint olyan eljárást, amelynek célja, hogy segítse az adóst abban, hogy a bíróság felügyelete alatt, valamint az e törvény rendelkezéseinek megfelelően kinevezendő vagyonkezelő segítségével a csődelrendezési terv alapján megegyezésre jusson hitelezőivel. A fentiekre tekintettel az adóssal szemben benyújtott bármely követelés vagy jogi eljárás – függetlenül attól, hogy fedezetlen csekkekhez vagy más értékpapírhoz kapcsolódik-e (ez vonatkozik a fedezetlen vagy visszadobott csekkekkel kapcsolatos büntetőeljárásokra is) – felfüggesztésre kerül, amint a bíróság elfogadja az adós kérelmét a fent említett megelőző csődelrendezésre vonatkozóan. Érdemes megjegyezni, hogy a fedezetlen csekkel kapcsolatos bármely követelést ugyanúgy kezelnek, mint bármely más, az adós ellen benyújtható fedezetlen követelést.

Az Egyesült Arab Emírségek bankjai tagjai a Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication (SWIFT) szervezetnek, amelyet a bankok közötti pénzátutalásokhoz, különösen a nemzetközi átutalásokhoz használnak.

Adósságbehajtás

Békés szakasz

A követelésbehajtás a békés megközelítéssel kezdődik, amelynek során az adós fizetési felszólítást kap, majd ezt követően a hitelező vagy egy ügynökség felhívja telefonon azzal a céllal, hogy fizetési megállapodásra jussanak.

Jogi eljárások

Az Egyesült Arab Emírségek bírósági rendszere a következő szervekből áll: az elsőfokú bíróság, a fellebbviteli bíróság és az Abu Dhabi-i Legfelsőbb Bíróság.

Az egyes emirátusokban található elsőfokú bíróságok általános joghatósággal rendelkeznek, és magukban foglalják a polgári bíróságot, a büntetőbíróságot és a saría-bíróságot. Ezen bíróságok egyikének ítéletét követően az érintett feleknek jogukban áll ténybeli és/vagy jogi alapon fellebbezni a fellebbviteli bírósághoz. Ezt követően a sérelmet szenvedett felek kizárólag jogi kérdésekben jogosultak fellebbezni a Legfelsőbb Bírósághoz. A saría-bíróság a muszlimok közötti polgári ügyeket tárgyalja.

Gyorsított eljárás

A fizetési végzés olyan eljárás, amelynek keretében egy fél a bírósághoz fordul, hogy kereskedelmi adósságok ügyében gyorsított eljárás keretében ítéletet hozzon a felperes ellen, amelyet érvényes, de ki nem fizetett kereskedelmi okmány, például váltó, kötelezvény vagy csekk támaszt alá. Ha a felperes védekezést nyújt be, a vitát rendes peres eljárás keretében kell rendezni az elsőfokú bíróság előtt.

Rendes eljárás

Az eljárás a keresetlevél (panasz) benyújtásával kezdődik az illetékes bírósághoz. Ennek meg kell felelnie az eljárási követelményeknek, és tartalmaznia kell mind az adós adatait, mind az adósság részleteit. A bíróság idézést állít ki, amelyet az alperesnek kézbesítenek, és amely tartalmazza a megjelölt tárgyalási időpontot.

Miután az adós benyújtotta a válaszát, a tárgyalást elnapolják, hogy a hitelező is válaszolhasson. További elnapolásokat rendelnek el, hogy mindkét fél benyújthassa írásbeli beadványait. Amint a bíróság úgy ítéli meg, hogy az ügyet kellőképpen előterjesztették, az ügyet ítélethozatalra tartalékolja. Az egész eljárás írásbeli beadványokon alapul, amelyeket írásbeli bizonyítékok támasztanak alá. A bíróság konkrét intézkedések és kártérítés formájában hoz jogorvoslatot. A jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedés általában nem áll rendelkezésre, a lefoglalási végzések pedig nehezen szerezhetők meg.

0

Jogi döntés végrehajtása

A bírósági ítélet végrehajthatóvá válik, amint jogerőre emelkedik. Ha az adós nem teljesíti a bírósági döntést, a hitelező a bíró előtt végrehajtási intézkedéseket kérhet, például lefoglalási végzést, vagy akár az adós bebörtönzését is.

Bármely külföldi ítéletet először belföldi ítéletként el kell ismerni. Ha kétoldalú vagy többoldalú kölcsönös elismerési és végrehajtási szerződések léteznek, ez a követelmény csupán formalitás. Ilyen megállapodások hiányában a belföldi nemzetközi magánjog exequatur-eljárást ír elő.

Az Egyesült Arab Emírségek legújabb jogszabályi változása a kereskedelmi követelésekre vonatkozik, amelyek mostantól teljesítési végzés iránti per útján is benyújthatók, amennyiben a pénzügyi követelés kereskedelmi szerződés végrehajtásának tárgyát képezi, vagy a jogosult kereskedelmi értékpapírral rendelkező hitelező, és az adósságot elismerték.

Az eljárás menete és az ítélet hatálybalépésének időtartama: Közjegyzői jogi értesítés elküldése az adósnak. Az értesítés sikeres kézbesítése az adósnak. Legalább öt nap az attól az időponttól számítva, amikor az adós kézhez veszi az értesítést, hogy az adósnak lehetősége legyen a tartozás rendezésére. A teljesítési végzés bejegyzése a bíróságon vagy a bíróság elektronikus rendszerében az egyes bíróságok területi illetékessége szerint. A bíró a határozatot 3 munkanapon belül hozza meg, amelyben a kérelmet elfogadja vagy elutasítja. Amennyiben a határozat a hitelező javára szól, kérelmet kell benyújtani az adós értesítésére. A bíróság a törvényben előírt módon értesíti az adóst. Ha az adós fellebbezést nyújt be, a határozat kézbesítésétől számított 15 napos fellebbezési határidő áll rendelkezésre. A fellebbviteli bíróság megvizsgálja az adós védekezését; amennyiben azt megalapozottnak találja, tárgyalást tűz ki és mindkét felet meghallgatja a tényállás tisztázása érdekében; amennyiben a bíróság a védekezést megalapozatlannak ítéli, a fellebbezést közvetlenül elutasítja. Ha az adós a határozatról szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napos határidőn belül nem nyújt be fellebbezést, akkor a végrehajtás megkezdődik. A teljes eljárás időtartama körülbelül: 90–120 nap.

Fizetésképtelenségi eljárások

2016. szeptember 4-én jóváhagyták a csődről szóló szövetségi törvény végleges tervezetét. Az új fizetésképtelenségi törvény három új fizetésképtelenségi eljárást javasol:

PÉNZÜGYI ÁTSZERVEZÉSI ELJÁRÁS

Bíróságon kívüli, magánjellegű békéltetési eljárás, amely olyan szervezetekre alkalmazható, amelyek még nem kerültek hivatalosan fizetésképtelenségi helyzetbe, és amelynek célja a felek közötti konszenzusos, magánjellegű megegyezés elérése. A bizottság legfeljebb négy hónapos időtartamra kinevez egy független, csődjogi szakértelemmel rendelkező mediátort, aki felügyeli az adós és hitelezői közötti tárgyalásokat.

VÉDELMI MEGÁLLAPODÁSI ELJÁRÁS (PCP)

Az az adós, aki (a) pénzügyi nehézségekkel küzd, de még nem fizetésképtelen; vagy (b) kevesebb mint 45 napja túlzott eladósodottságban vagy fizetési szünetben van, a hivatalos csődeljáráson kívül kompromisszumot javasol hitelezőinek. A PCP magában foglalja a hitelezői intézkedések (beleértve a biztosított követelések végrehajtását is) felfüggesztését, és az adóst a Bizottság (azaz a fizetésképtelenségi eljárások felügyeletére jogosult kormányzati szerv) szakértői névjegyzékéből kinevezett tisztségviselő felügyelete alá helyezi, kezdetben legfeljebb három hónapos megfigyelési időszakra.

A PCP-eljárás további kulcsfontosságú eszközei közé tartozik a „debtor-in-possession” (DIP) típusú elsőbbségi finanszírozás igénybevételének lehetősége, amely fedezetlen eszközökön biztosítható, vagy elsőbbséget élvezhet a meglévő biztosítékokkal szemben, valamint az ipso facto rendelkezések, amelyek megakadályozzák a fizetésképtelenséggel kapcsolatos szerződéses felmondási záradékok érvényesítését – feltéve, hogy az adós teljesíti a végrehajtói kötelezettségeit. Az adósnak időt biztosítanak egy terv benyújtására, amelyről ezután a hitelezők szavaznak.

CSŐD

Az eljárás két részből áll: a hivatalos csődeljárás keretében zajló mentési folyamat, amely eljárásjogilag hasonló a PCP-hez (beleértve az automatikus moratóriumot és a DIP-finanszírozás bevonásának lehetőségét); valamint a hivatalos felszámolási eljárás.

A CSŐDJOG LEGÚJABB MÓDOSÍTÁSAI:

2020. október 22-én bejelentettek számos változást, amelyek azonban még nem jelentek meg a hivatalos közlönyben. Főbb változás – Új fogalom: „Sürgősségi pénzügyi válság” (EFC), amelynek meghatározása a következő: „Az ország kereskedelmét vagy befektetéseit érintő általános helyzet, például világjárvány, természeti vagy környezeti katasztrófa, háború stb.” Az EFC ideje alatt a csődtörvényt módosító új rendelkezések. Az Egyesült Arab Emírségek kabinetének kell megállapítania, hogy fennáll-e EFC, és ezt még nem tette meg. Úgy tűnik, hogy az új rendelkezésekre való hivatkozáshoz az Egyesült Arab Emírségek kabinetjének határozata szükséges; amennyiben EFC-t hirdetnek ki, az új törvény bizonyos védelmet biztosít az adósok számára, többek között: az adósoknak nem kötelező csődöt jelenteniük, ha az EFC miatt 30 napon belül nem tudták megfizetni adósságaikat; Az adósok az EFC ideje alatt is csődöt jelenthetnek be, és a bíróság dönthet úgy, hogy nem nevez ki csődbiztost az eljárásban, ha az adós bizonyítja, hogy üzleti tevékenységének zavarait az EFC okozta; A hitelezők nem nyújthatnak be csődkérelmet, mivel a bíróság az EFC ideje alatt nem fogad el csődkérelmeket egyetlen adós ellen sem.

Megállapodás a hitelezőkkel (csak az adósok által benyújtott kérelmekre vonatkozik):

Ha a bíróság elfogadja a csődkérelmet, az adós 40 munkanapot kérhet a hitelezőivel való megegyezés megtárgyalására. A bíróság jóváhagyása esetén ezt közzé kell tenni, és tartalmaznia kell a hitelezőknek szóló felhívást, hogy 20 munkanapon belül tárgyaljanak a megegyezésről; A hitelezőknek felajánlott egyezségi időszak nem haladhatja meg a 12 hónapot; Ha a hitelezőkkel az adósság kétharmadát érintő egyezség születik, az minden hitelezőre kötelező érvényű (még azokra is, akik nem vettek részt benne); Az egyezségi tárgyalásokat írásban kell lefolytatni, és azokat a bíróságnak jóvá kell hagynia.

Utolsó frissítés: 2026. március