Europe
Serbia
Bulgaria
Kosovo
Hungary
United Kingdom
China
TurkeyA beruházások által vezérelt növekedés
A növekedés 2025-ben és 2026-ban is mérsékelt marad, elmaradva a szomszédos balkáni országokétól, de mindazonáltal magas szintű állami beruházások (a GDP 10%-a) támasztják alá. A 8. és 10d. folyosókhoz kapcsolódó infrastrukturális projektek finanszírozására a kormány jelentős összegű európai forrásokat mozgósít: 700 millió eurót 2026-ig (Global Gateway, EIB, WBIF, IPA III), valamint 110 millió eurós állami hitelt az EBRD-től mind a közúti, mind a vasúti infrastruktúra fejlesztésére. Ezeket a forrásokat kétoldalú finanszírozás egészíti ki: egy kínai bankok által finanszírozott, 2024 végén jóváhagyott 1 milliárd eurós magyar hitel logisztikai és közlekedési projektek finanszírozására, valamint egy 2025 májusában az Egyesült Királysággal kötött, 6 milliárd font értékű stratégiai megállapodás, amely elsősorban a 10. vasúti folyosót és az egészségügyi infrastrukturális projekteket fedezi. A projektek várhatóan közvetlen hatással lesznek az építőipar, az építőanyag-ipar és a mérnöki szektor tevékenységére, miközben támogatják a foglalkoztatást azokban a régiókban, amelyeket tartósan magas munkanélküliségi ráták sújtanak. A 8. folyosó, amely Bulgáriát Észak-Macedónián keresztül Albániával köti össze, az EU nyugat-balkáni összeköttetési stratégiájához igazodó regionális integrációs stratégia része. Ennek megfelelően Észak-Macedónia az első ország, amely előfinanszírozást kap az EU új növekedési tervéből: 2025 tavaszán 52,2 millió eurót folyósítottak számára.
A háztartások fogyasztása (a GDP 69%-a) továbbra is támogatja a növekedést a folyamatosan emelkedő nominális bérek mellett, különösen a közszférában és a szolgáltatási szektorban. A reáljövedelem 2024 vége óta helyreállt, amit a minimálbér emelése (2025 áprilisában +8%) és a nyugdíjak rendkívüli kiigazítása (2024 egészére +20%) is támogatott. Ennek ellenére az infláció továbbra is magas (4,5% 2025 júniusában), az élelmiszerárak szabályozására irányuló kormányzati intézkedések ellenére. Eddig az Észak-Macedón Központi Bank óvatos megközelítést választott monetáris lazítási ciklusának kezelése során, és kamatait az Európai Központi Banknál (EKB) lassabban csökkentette. Az inflációs nyomás azonban várhatóan 2025 végére fokozatosan enyhülni fog, megnyitva az utat a 2026-os monetáris feltételek javulása előtt. Ez a kedvezőbb környezet várhatóan ösztönözni fogja mind a háztartások, mind a vállalkozások magánberuházásait.
Az ipari tevékenység (a GDP 25%-a) az exportorientált, gépjárműalkatrészek, elektromos vezetékek és elektronika összeszerelésére szakosodott különleges gazdasági övezetekben koncentrálódik. Ez a szektor nagymértékben ki van téve az európai keresletnek. Németország egyedül a teljes export több mint 40%-át adja, főként az autóipari szektorban. A kereskedelmi bizonytalanság továbbra is magas, különösen az amerikai vámkérdés tekintetében. Ennek következtében az exportdinamika várhatóan továbbra is külső tényezők hatásának lesz kitéve, és 2025-ben valószínűleg csak korlátozott mértékben járul hozzá a növekedéshez. Mindazonáltal 2026-ban, a német ipar fellendülésének hátterében, újra lendületet nyerhet.
Nyomás alatt a kettős hiány
A költségvetési hiány 2025–2026-ban is jelentős marad a korlátozott adóbevételek miatt, amelyekre mind a feketegazdaság mérete, mind az alacsony adókulcs (10%) hatással van. A bevételek várhatóan csak kismértékben javulnak, miközben a kormányt továbbra is szorítják a magas folyó kiadások, különösen a közszféra bér- és nyugdíjemelései miatt, amelyek korlátozzák a fiskális mozgásteret. Annak ellenére, hogy az új kormány elszántan törekszik a hiány csökkentésére, a célok nem állnak összhangban a törvényes küszöbértékkel (3%): az államháztartási hiány 2025-ben várhatóan a GDP körülbelül 4,5%-át teszi ki, 2026-ban pedig alig van lehetőség a lefelé történő kiigazításra. A fő akadályt a növekvő adósságtörlesztési teher jelenti, amelynek 60%-a euróban denominált. Az euróhoz való rögzítés, valamint az a tény, hogy az adósság 45%-a kétoldalú és többoldalú hitelezőknek tartozik, azonban enyhíti a kockázatot, amelyet az IMF mérsékeltnek ítél. 2026-ban jár le egy 700 millió eurós eurókötvény, amely a GDP közel 7%-át teszi ki. Az, hogy az ország képes-e refinanszírozást szerezni a piacokon, vagy akár már 2025-ben részleges visszavásárlást hajtani végre, kulcsfontosságú próbatétel lesz az ország fiskális hitelességének és a külső finanszírozáshoz való hozzáférés képességének szempontjából. Rövid távon a devizatartalékok (amelyek több mint négy hónapnyi importot fedeznek) és az EKB repó-kerete elegendő fedezetet nyújtanak. A külső stabilitás fenntartása azonban egyre inkább feltételekhez kötött kötelezettségvállalásoktól függ: a Brüsszelnek ígért reformok végrehajtásának késedelme vagy bármilyen belpolitikai feszültség arra késztetheti a hitelezőket, hogy újraértékeljék álláspontjukat.
Külső szempontból, a GDP közel 20%-át kitevő strukturális kereskedelmi hiány mellett a folyó fizetési mérleg a külföldön élő honfitársak átutalásainak beáramlása (a GDP 15%-a) ellenére is hiányos marad. A berendezések és az energia importja továbbra is erős, az export azonban a gyenge európai konjunktúra miatt nehezen tud beindulni. 2026-ban azonban pozitív hatást várnak a német ipari kereslet fellendülésétől, amely újra fellendítheti az autóipari és elektronikai szektor megrendelésállományát, ezáltal korlátozva a kereskedelmi hiány további romlását. A folyó fizetési mérleg hiányát főként a közvetlen külföldi befektetések (FDI) finanszírozzák.
A politikai stabilitást mindazonáltal az európai napirenddel kapcsolatos bizonytalanság jellemzi
A 2024. májusi választások után megalakult kormány egy olyan koalícióra épül, amelyet a VMRO-DPMNE, egy jobboldali nacionalista párt ural, amely a 120 képviselői helyből 58-at birtokol. A koalíciót két partner támogatja: a ZNAM párt, egy nacionalista felhangokkal rendelkező új balközép formáció, valamint a Vlen nevű albán koalíció, amely az albán kisebbséget képviselő több kisebb pártot tömörít. A koalíció összesen 75 mandátummal rendelkezik, ami kényelmes többséget biztosít. Ebben a felállásban a végrehajtó hatalomnak elegendő parlamenti mozgástere van a rövid távú politikai stabilitás biztosításához. A 2028 májusára tervezett parlamenti választások előtt nincs országos választás, és a kormány várhatóan jelentős intézményi kihívások nélkül fogja befejezni hivatali idejét.
Ez a stabilitás azonban nem garantálja a gyors előrelépést az európai fronton. A VMRO-DPMNE elutasítása, hogy végrehajtsa a szofiai kormány által a bolgár kisebbség elismeréséhez megkövetelt alkotmányos reformokat, megakadályozza az EU-csatlakozási tárgyalási fejezetek hivatalos megnyitását. A befagyasztás 2025-ön túlra is kiterjedhet, ha nem sikerül belső politikai kompromisszumot elérni. Fennáll annak a kockázata, hogy a reformok üteme lelassul, és a jogszabályi harmonizáció lendülete megtorpan, ami késleltetheti a Balkánra vonatkozó uniós növekedési terv keretében nyújtott feltételes finanszírozáshoz való hozzáférést. Ezen felül a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlensége vagy a hatalmi ágak közötti egyensúly terén bekövetkező bármilyen romlás veszélybe sodorhatja az ország európai pályáját, ami közvetlen hatással lehet a befektetői bizalomra és a nemzetközi kapcsolatokra.