Germany
Italy
Bosnia & Herzegovina
Slovenia
Hungary
AustriaTovábbra is erős növekedés várható 2025-ben
2025-ben a növekedés várhatóan továbbra is erőteljes marad, meghaladva az euróövezeti átlagot. Ezt mind a közelmúltbeli schengeni térségbe való belépés, mind az euró 2023-as bevezetése, valamint az uniós források folyamatos felhasználása (10 milliárd euró a 2021–2026-os időszakra, ami a GDP körülbelül 12%-át teszi ki, ebből eddig csupán 30%-ot használtak fel). A magánfogyasztás várhatóan továbbra is jelentős növekedési hajtóerő marad, amit a stabil munkaerőpiac is támogat (a munkanélküliségi ráta 2024 novemberében 5%-on állt). Bár a lassuló infláció erősíti a háztartások vásárlóerejét, az év elején várható energiaár-emelkedés mérsékelheti a reáljövedelmek növekedését. Az idegenforgalom (a GDP 25%-a) tovább erősödik a légi összeköttetések bővülésével, különösen a Croatia Airlines nyolc új nemzetközi útvonalának bevezetése révén. A 2025-re elfogadott fiskális politika határozottan expanzív lesz, a kiadások 10,2%-os növelésére támaszkodva, amelynek célja a növekedés ösztönzése, valamint a szociális és demográfiai politikák megerősítése. Eközben, bár az európai monetáris politika enyhül, annak a gazdasági tevékenységre gyakorolt hatása várhatóan csak 2026-tól lesz teljes mértékben érezhető.
A növekedést a beruházások is támogatni fogják, különösen a turisztikai komplexumok építése, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, az energiaellátás diverzifikálása és az autóipari alkatrészek gyártása terén. Horvátország tíz év alatt 6 milliárd eurót tervez befektetni vasúti hálózatának felújítására. Ez a nagyszabású projekt a jobb elérhetőség és a fenntarthatóbb közlekedés előmozdításával fogja ösztönözni a gazdaságot. A feldolgozóipar fellendülését (a GDP 20%-a) a Zágráb közelében, Kerestinecben megvalósuló Rimac Campus projekt fogja elősegíteni. A Rimac Automobili 300 millió eurós beruházása egy jelentős elektromosautó-fejlesztési és -gyártási komplexumot hoz létre, amely 2 500 embernek ad majd munkát. A BMW-vel a nagyfeszültségű akkumulátorok terén kialakított partnerség rávilágít a csúcstechnológiás elektromos járműiparban rejlő jelentős potenciálra az elkövetkező években. Az országot azonban kedvezőtlen demográfiai helyzet és alacsony szintű K+F-beruházások jellemzik, ami veszélyeztetheti hosszú távú növekedési kilátásait.
A szociális kiadások és az állami beruházások növelik az államháztartási hiányt
A 2023-ban regisztrált szerény hiányt követően az államháztartás várhatóan 2024–2025-ben tovább romlik, elsősorban a megnövekedett állami beruházások, a szociális kiadások és a közszféra bérreformjának végrehajtása miatt. Ennek ellenére az államadósság várhatóan továbbra is csökkenő pályán marad a robusztus növekedésnek és az uniós források optimális kihasználásának köszönhetően. A kormány 2025-től költségvetési konszolidációs intézkedéseket tervez bevezetni az energiatámogatások fokozatos megszüntetése és a fiatal munkavállalók egészségügyi járulékainak visszaállítása révén.
A folyó fizetési mérleg várhatóan továbbra is közel marad az egyensúlyhoz. A folyó fizetési mérleg szerkezete jelentős, krónikus kereskedelmi hiányt mutat, amelyet a turisztikai bevételeknek köszönhetően a szolgáltatások terén elért erős többlet ellensúlyoz. A közvetlen külföldi befektetések (FDI) – főként az Európai Unióból – továbbra is a külső finanszírozás egyik alapvető pillére, amelyek jelentős részben a pénzügyi szolgáltatásokra (25%), a feldolgozóiparra (18%) és az ingatlanágazatra (17%) koncentrálódnak. Az ország kevésbé sebezhető, mint más EU-tagállamok, az amerikai vámtarifák várható 2025-ös emelése miatt az európai exportra vonatkozóan. Ez annak köszönhető, hogy az Egyesült Államokba irányuló áruexport részesedése csekély, valamint annak, hogy a szolgáltatási szektor a növekedésből sokkal nagyobb részesedéssel bír, mint az ipari szektor. A 2023-as euróövezeti csatlakozás óta Horvátország részesül az EKB közös devizatartalékaihoz való hozzáférés előnyeiből, ami jelentősen megerősítette finanszírozási képességét.
Feszült helyi politikai helyzet
A 2024. áprilisi parlamenti választásokon a középjobboldali, konzervatív Horvát Demokrata Unió (HDZ) párt, amelyet Andrej Plenkovi? miniszterelnök vezet, kis mértékű mandátumvesztés ellenére (a lehetséges 151 mandátumból 61-et szerzett, szemben a korábbi 66-tal) megőrizte domináns pozícióját. A HDZ koalíciót kötött a szélsőjobboldali Hazafias Mozgalommal (14 mandátum), hogy Plenkovićot harmadik ciklusra is hatalmon tartsa, míg a balközép ellenzék a magas választói részvétel mellett erősödött. A politikai helyzet továbbra is feszült marad, miután 2025. január 12-én Zoran Milanovićot a szavazatok 75%-át megszerezve földcsuszamlásszerű többséggel újraválasztották a köztársasági elnöki posztra. Ez a nyomasztó győzelem jelzi az ország polarizáltságát, valamint a bonyolult együttélést a Szociáldemokrata Pártból származó Milanović – aki az EU-t és a NATO-t bíráló populista és nacionalista álláspontokat képvisel – és a határozottan Európa-párti Plenković között. Ennek ellenére az elnök szerepe továbbra is korlátozott, és inkább protokolláris, mint végrehajtói jellegű. Ideológiai nézeteltéréseik – különösen a külpolitikában és az Ukrajnának nyújtott támogatás terén – gyakori nyilvános vitákban nyilvánulnak meg. A következő parlamenti választásokat 2028-ra tűzték ki, amennyiben a parlamentet nem oszlatják fel idő előtt.
Szociális téren az ország komoly demográfiai kihívásokkal szembesül: a népesség gyorsan öregszik, és jelentős mértékű a képzett fiatalok kivándorlása. A kormány bejelentette a születési arányok ösztönzését célzó intézkedéseket, többek között a családi pótlékok megduplázását. Külpolitikai szempontból Horvátországnak több szomszédjával is vannak határvitái, nevezetesen Szlovénia esetében a Piran-öböl, Szerbia esetében pedig a Duna mentén húzódó határ tekintetében. Az ország továbbra is megosztott az Ukrajna támogatásában való részvételét illetően, Milanović elnök nemrég elutasította a horvát részvétel engedélyezését a NATO ukrajnai kiképzési missziójában.