Germany
Italy
Bosnia & Herzegovina
Slovenia
Hungary
AustriaA növekedést továbbra is az uniós források és az idegenforgalom kettős hajtóereje vezérli
A növekedés várhatóan 2027-ben is szilárd marad, hasonlóan a 2026-os évhez, bár a több évig tartó erőteljes bővülés után fokozatosan mérséklődni fog. A háztartások kereslete továbbra is a gazdasági tevékenység fő hajtóereje marad, amit a béremelkedést elősegítő szűk munkaerőpiac is támogat. A munkanélküliségi ráta továbbra is az EU-ban a legalacsonyabbak közé tartozik (2026. áprilisban 3,8%), míg a nominális bérek továbbra is tartós ütemben emelkednek (2026. márciusban éves szinten +8,4%). A közelmúltbeli makroprudenciális intézkedések (a jövedelemhez viszonyított adósságszolgálati arány 45%-os felső határa és a hitel-érték arány 90%-os korlátja) nyomán bekövetkező hitelfeltételek szigorodása azonban – a bizonytalan globális gazdasági környezettel együtt – fokozatosan csillapíthatja a növekedési lendületet 2026 második felében és 2027-ben. Az infláció viszonylag magas szinten marad (2026 áprilisában éves szinten 5,8%), elsősorban az emelkedő energiaárak miatt (+17,8%), mivel Horvátország továbbra is nagymértékben függ a szénhidrogén-importtól. Mindazonáltal a kormány által az energiaárak korlátozására hozott intézkedések és a célzott támogatási programok várhatóan részben enyhítik a háztartásokra és a vállalkozásokra gyakorolt hatást 2026-ban.
A beruházások továbbra is a növekedés másik pillére maradnak, amit az uniós források folyamatos felhasználása támogat. Horvátország a helyreállítási és reziliencia-keret (RRF) kihasználásában a legjobban teljesítő tagállamok közé tartozik: közel 10 milliárd eurós csomagot kapott, ami a GDP körülbelül 12%-ának felel meg. Az ország már megkapta e források közel háromnegyedét, beleértve a 2026. márciusában kifizetett, 897 millió euró összegű nyolcadik részletet is, és várhatóan a fennmaradó összegek szinte teljes egészét fel fogja használni a 2026. augusztusi határidő előtt. Ezek a források továbbra is támogatni fogják a közlekedési infrastruktúrába történő beruházásokat, különösen a vasúti hálózat modernizálását, a digitális átállást, az egészségügyi infrastruktúrát és az energiaellátás diverzifikálását. A Krk-i cseppfolyósított földgáz (LNG) terminál bővítése és a megújuló energiaforrásokba történő beruházások szintén hozzájárulhatnak az energiabiztonság erősítéséhez és a külső sokkokkal szembeni sebezhetőség csökkentéséhez. A 2026 végére várható OECD-tagság tovább növelheti az ország vonzerejét a külföldi befektetők számára, amelyet máris fokozott a schengeni térségbe való belépés és az euró 2023-as bevezetése.
Az idegenforgalom továbbra is a gazdasági tevékenység egyik fő hajtóereje marad. A szállodai infrastruktúrába történő beruházások – mint például a Pore?ban megvalósuló, 200 millió eurós Pical Resort projekt –, valamint a repülőtéri kapacitás bővítése és az új nemzetközi útvonalak megnyitása – különösen Dubrovnikban 2026-ban – továbbra is támogatni fogják az ágazat magasabb színvonalú irányba történő fejlődését. A kiadott építési engedélyek számának csökkenése azonban – amely valószínűleg az emelkedő építési költségeknek köszönhető – a lakásépítési tevékenység lassulásához vezethet. Ezen felül a pandémiát követő erőteljes fellendülés után a látogatói számok növekedése várhatóan fokozatosan lassulni fog a tartós kapacitáskorlátozások – különösen Splitben, Zadarból és Dubrovnikban –, valamint az emelkedő árak miatt.
A kettős hiány továbbra is nyomás alatt marad
A 2024 óta növekvő államháztartási hiány várhatóan 2026-ban és 2027-ben az EU-küszöbértéknek megfelelő, a GDP 3%-át kitevő szinten stabilizálódik. A kiadások továbbra is magas szinten maradnak, amit a közszféra bérnövekedése, a nyugdíjkiadások, a szociális ellátások és a védelmi kiadások emelkedése okoz. Az adóbevételek növekedése azonban – amelyet a háztartások fogyasztása és célzott intézkedések, többek között a második lakásokra vonatkozó, 2024-ben megerősített ingatlanadó támogat – várhatóan megakadályozza a hiány további romlását. Ezen felül az infrastruktúra, az energetikai átállás és a digitalizáció terén megvalósuló beruházások jelentős részét továbbra is európai mechanizmusokból fogják finanszírozni. A továbbra is expanzív költségvetési politika ellenére az adósság/GDP arány várhatóan folytatja csökkenő pályáját, amit az euróövezethez való csatlakozás óta tapasztalható erőteljes gazdasági növekedés és a kedvező finanszírozási feltételek is támogatnak.
Horvátországnak jelentős strukturális kereskedelmi hiánya van, ami a beruházási javak, a feldolgozott termékek és a szénhidrogének importjától való függőségének eredménye. Noha az idegenforgalom jelentős szolgáltatási többletet generál, ez már nem ellensúlyozza teljes mértékben az árukereskedelmi hiányt. Az erős belföldi kereslet – amelyet elsősorban a beruházások hajtanak – továbbra is támogatni fogja az importot, míg az áruexportot (élelmiszeripari termékek, ipari félkésztermékek, elektromos berendezések, ruházat, faipari termékek és gyógyszerek) továbbra is visszafogja a legfontosabb kereskedelmi partnerek – nevezetesen Németország, Olaszország, Szlovénia, valamint Bosznia-Hercegovina – mérsékelt növekedése. A magasabb energiaköltségek várhatóan 2026-ban átmenetileg megnövelik az importszámlát, mielőtt 2027-ben mérséklődnének. A főként az Európai Unióból származó közvetlen külföldi befektetések (FDI), az uniós forrásokkal együtt, továbbra is a külső finanszírozás fő forrását jelentik, amelyek jelentős részben a pénzügyi szolgáltatásokra (25%), a feldolgozóiparra (18%) és az ingatlanágazatra (17%) koncentrálódnak.
Tartósan feszült helyi politikai környezet
A 2024. áprilisi parlamenti választásokon a Horvát Demokrata Unió (HDZ) – egy konzervatív, jobbközép párt, amelyet Andrej Plenkovi? miniszterelnök vezet – megőrizte domináns pozícióját, annak ellenére, hogy parlamenti képviselete enyhén csökkent (a 151 fős Saborban 61 mandátumot szerzett, szemben a korábbi 66-tal). A HDZ koalíciót kötött a Hazafias Mozgalommal (DP, 14 mandátum), ami lehetővé tette számára, hogy harmadik egymást követő ciklusát biztosítsa, míg a balközép ellenzék (amelyet főként az SDP képvisel) a magas választói részvétel mellett erősödött. A politikai helyzet várhatóan továbbra is feszült marad Zoran Milanović (korábban az SDP tagja) 2025. januári, 74,7%-os szavazati arányú, földcsuszamlásszerű újraválasztását követően. Ez az eredmény megerősíti a polarizált politikai helyzetet, valamint a néha nehézkes együttműködést Zoran Milanović – aki gyakran bírálja az EU és a NATO bizonyos álláspontjait – és a határozottan Európa-párti Andrej Plenković között. Mindazonáltal az elnök korlátozott hatáskörei csökkentik az intézményi patthelyzet kialakulásának kockázatát, és a kormány várhatóan megőrizni fogja a szükséges stabilitást a 2028-ra tervezett következő parlamenti választásokig.
Szociális téren az ország komoly demográfiai kihívásokkal szembesül: a népesség gyorsan öregszik, és jelentős mértékű a fiatal, képzett munkaerő elvándorlása. A kormány bejelentette a születési ráta növelését célzó intézkedéseket, többek között a családi pótlékok megduplázását.
Külpolitikai szempontból Horvátországnak több szomszédjával is vannak határvitái, nevezetesen Szlovénia a Piran-öböl miatt, Szerbiával pedig a Duna mentén húzódó közös határ miatt. Az ország továbbra is megosztott az Ukrajnának nyújtott támogatás kérdésében; Milanovi? elnök nemrég vétót emelt Horvátország részvétele ellen a NATO ukrajnai kiképzési missziójában.