A belföldi gazdaság a növekedés lassulása ellenére is ellenálló marad
Az ír gazdaság várhatóan jól fog teljesíteni 2026 hátralévő részében és 2027-ben is, bár a bővülés üteme valószínűleg mérséklődni fog a több évig tartó rendkívül erős növekedés után. A belföldi kereslet továbbra is szilárd alapot biztosít a gazdasági tevékenységhez, amit a továbbra is erős munkaerőpiac, a növekvő háztartási jövedelmek és a tartós állami beruházások támogatnak. A háztartások fogyasztása az elmúlt években rugalmas maradt, bár a kiadások növekedése várhatóan lassulni fog, mivel a foglalkoztatás növekedése mérséklődik, és az infláció továbbra is nyomást gyakorol a vásárlóerőre. Az energia- és megélhetési költségek emelkedésének hatását korlátozni hivatott kormányzati intézkedések várhatóan némi támogatást nyújtanak a háztartásoknak, míg a közkiadások és a beruházások várhatóan továbbra is a növekedés fontos hajtóerői maradnak. A vállalati beruházások is valószínűleg erősek maradnak, különösen az infrastruktúra, a technológia és az adatközpontokkal kapcsolatos projektek terén. A multinacionális szektor hozzájárulása azonban 2026-ban kevésbé lesz támogató jellegű, mint az előző években. A 2025-ös év során a tevékenységek és tranzakciók jelentős előrehozatalát követően a bázishatások várhatóan nyomást fognak gyakorolni a nominális növekedési adatokra, míg a bizonytalanabb globális környezet csökkentheti a multinacionális vállalatok beruházási és kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységének ütemét.
Bár a belföldi kereslet várhatóan továbbra is alátámasztja a növekedést, a gazdaság továbbra is érzékeny a nemzetközi környezet változásaira, különösen figyelembe véve a multinacionális vállalatok jelentőségét az export, a beruházások és az adóbevételek szempontjából. Írország nyitott gazdasága és az Egyesült Államokkal fennálló szoros kapcsolatai miatt az ország különösen ki van téve az amerikai kereskedelmi, adó- és iparpolitikai változásoknak. Ugyanakkor a legfontosabb európai kereskedelmi partnereknél tapasztalható visszafogott gazdasági növekedés korlátozhatja az exportkeresletet és az üzleti bizalmat.
A 2025-ben tapasztalt csökkenés után a vállalati fizetésképtelenségek száma 2026 első felében ismét gyorsult, és az előző év azonos időszakához képest mintegy 5%-kal emelkedett. A növekedés elsősorban a nagy- és kiskereskedelemben, az információs technológiában, a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban volt tapasztalható. A jövőre nézve a költségnyomás, a gyengébb keresleti feltételek és a szigorodó finanszírozási feltételek valószínűleg továbbra is hatással lesznek a sebezhető ágazatokban működő vállalkozásokra. A kockázatok továbbra is különösen magasak az energiaigényes iparágakban, ideértve a vegyipart és a feldolgozóipar egyes területeit, valamint a közlekedés és a logisztika területén, ahol a haszonkulcsok továbbra is nyomás alatt állnak.
Erős államháztartás a magasabb kiadások ellenére
Írország államháztartása várhatóan 2026-ban és 2027-ben is erős marad, bár a költségvetési többlet valószínűleg csökkenni fog az elmúlt évek rekordszintjeihez képest. A kormány továbbra is expanzív költségvetési politikát folytat, növelve a lakhatásra, az egészségügyre, az infrastruktúrára, a klímával kapcsolatos beruházásokra és a megélhetési költségeket enyhítő intézkedésekre fordított kiadásokat. Ennek ellenére a magas foglalkoztatottság és a multinacionális vállalatok folyamatos tevékenysége által támogatott erős adóbevételek várhatóan biztosítani fogják, hogy a közszféra továbbra is határozott többlettel rendelkezzen.
Ennek eredményeként az államadósság várhatóan tovább csökken a gazdaság méretéhez viszonyítva, ami tovább erősíti Írország költségvetési helyzetét. Mindazonáltal a politikai döntéshozók továbbra is tisztában vannak a társasági adóbevételekkel kapcsolatos koncentrációs kockázattal, amelyek jelentős hányadát viszonylag kis számú multinacionális vállalat termeli. Ez a függőség továbbra is Írország közpénzügyeinek egyik legfőbb hosszú távú sebezhetőségét jelenti.
Írország folyó fizetési mérlege várhatóan 2026-ban és 2027-ben is többletben marad. A jelentős árukereskedelmi többlet továbbra is alátámasztja a külső pozíciót, bár a kilátások továbbra is érzékenyek a globális kereskedelem alakulására és az USA–EU gazdasági kapcsolatokban bekövetkező esetleges változásokra. A szolgáltatási mérleg összességében valószínűleg nagyjából egyensúlyban marad, bár a multinacionális vállalatok szellemi tulajdonával és licencügyleteivel kapcsolatos tranzakciók miatt jelentős ingadozásokra lehet számítani. Ugyanakkor az elsődleges jövedelmi egyenleg várhatóan strukturálisan negatív marad a külföldi tulajdonú vállalatok által hazautalt nyereség miatt. E torzulások ellenére Írország alapvető külső pozíciója továbbra is erős, amit az exportszektor versenyképessége és a közvetlen külföldi befektetések folyamatos beáramlása támogat.
A politikai stabilitás támogatja a politikai folytonosságot
A 2024. novemberi általános választások eredményeként nagyjából hasonló kormányzati felállás maradt fenn: a Fianna Fáil és a Fine Gael koalíciós kormányt alakított, amelyet független képviselők csoportja támogat. Bár a Sinn Féin növelte parlamenti képviseletét az előző választáshoz képest, választási teljesítménye elmaradt a várakozásoktól, és az azóta készült közvélemény-kutatások egy egyre széttagoltabb ellenzéki tájképet jeleznek. A legutóbbi közvélemény-kutatások azt jelzik, hogy az ellenzéki pártok előretörése egyre inkább a kisebb balközép pártok – köztük a Szociáldemokraták – javát szolgálja, nem pedig kizárólag a Sinn Féinét. A következő parlamenti választásokat legkésőbb 2030. januárjáig meg kell tartani.
A kormány prioritásai továbbra is a lakhatás, az egészségügy és az infrastruktúra terén régóta fennálló kihívások kezelésére összpontosulnak, miközben reagálnak a változó geopolitikai körülményekre is. A védelmi és biztonsági politika az elmúlt néhány évben nagyobb jelentőségre tett szert, és több forrást különítettek el Írország védelmi képességeinek modernizálására, valamint az európai partnerekkel való együttműködés megerősítésére. Bár a védelmi kiadások az elkövetkező években várhatóan folyamatosan emelkednek majd, a GDP-hez viszonyított arányuk európai viszonylatban továbbra is szerény marad. Az Európai Unióval és az Egyesült Királysággal folytatott szorosabb biztonsági együttműködés ellenére Írország régóta fennálló katonai semlegességi politikája lényegében változatlan marad, így a NATO-tagság a belátható jövőben nem valószínű.

United States of America
Netherlands
United Kingdom
Germany
Belgium
France
China