Kambodzsa

A gazdasági növekedés lassulása

2025-ben a gazdasági növekedés lelassult az amerikai vámtarifákkal kapcsolatos bizonytalanság, az ingatlanpiaci korrekció és a szomszédos Thaifölddel kialakult újbóli feszültségek miatt. A határ menti harcok és a harci övezetek közelében élő emberek kitelepítése több szempontból is hatással volt a kambodzsai gazdaságra. Először is az áruforgalom tekintetében. Bár Thaiföld nem jelent jelentős exportpiacot (2024-ben a teljes export 3%-át tette ki), fontos importforrásnak számít (12%), különösen bizonyos élelmiszeripari termékek (italok, cukor) és gépjárművek tekintetében. Emellett tranzitpontként is szolgál egyes kambodzsai exportáruk, különösen a mezőgazdasági termékek számára. Ezen felül a konfliktus megszakította a Thaiföldről (az elsődleges célországból) érkező külföldön élő kambodzsaiak pénzátutalásait, akik közül sokan visszatértek hazájukba. A pénzátutalások 2024-ben a GDP összesen 6%-át tették ki. Végül a konfliktus hatással volt az idegenforgalomra is (a GDP 9%-a). A nemzetközi turisták körében kialakult bizalomvesztés, valamint az ágazat Thaiföldtől való függése – amely 2024-ben a külföldi turisták érkezésének fő forrása volt (32%) – hozzájárult ahhoz, hogy 2025 első nyolc hónapjában a külföldi turisták érkezése közel 6%-kal csökkent.

A lassulás várhatóan 2026-ban is folytatódik, a növekedés pedig jóval a világjárvány előtti ütem alatt marad, amely 2015 és 2019 között átlagosan 8% volt. A magánfogyasztás (a GDP 60%-a) a 2025-re várható enyhe visszaesés után várhatóan pozitívan járul hozzá a növekedéshez. A vásárlóerő szempontjából kedvező, mérsékelt és csökkenő infláció ellenére azonban ez a hozzájárulás korlátozott marad. A kambodzsai munkavállalók Thaiföldről történő tömeges visszatérése – 2025-ben közel egymillió fő – a hazautalások tartós csökkenéséhez és a hazai munkaerőpiac romlásához vezethet, ami következésképpen visszafogja a háztartási kereslet erősségét. A magánberuházások növekedése 2025-höz képest mérsékeltebb ütemben valósulhat meg. A lassulás oka az ingatlanpiac folytatódó visszaesése, valamint a 2024 harmadik negyedévében megkezdődött és 2025 első felében is folytatódó külföldi közvetlen befektetések beáramlásának növekedése, amely valószínűleg a ruházati ágazat értékláncainak Bangladesből Kambodzsába történő részleges áthelyezéséhez kapcsolódik. E két ágazat egyedül a 2024-es közvetlen külföldi befektetési (FDI) áramlások közel kétharmadát tette ki, ami a teljes magánbefektetés szinte teljes egészét jelentette.

Az export (a GDP 143%-a) továbbra is a növekedés fő forrása marad. Mivel ennek közel 50%-át a ruházati cikkek, a lábbelik és a bőráruk teszik ki, ezekben az ágazatokban a növekedés továbbra is erőteljes marad. Az Egyesült Államok – amely a vezető exportpiac, és a kambodzsai áruexport 37%-át adja – által bevezetett 19%-os vámtétel várhatóan nem fogja jelentősen veszélyeztetni az ország versenyképességét. Ez az arány továbbra is összehasonlítható, sőt alacsonyabb is, mint az ágazatban működő más ázsiai gyártókra – például Indiára (50%), Bangladesre (20%) és Vietnámra (19%) – alkalmazott vámtételek.

A kettős hiányból fakadó kockázat csekély

Miután 2023-ban és 2024-ben gyakorlatilag eltűnt, a folyó fizetési mérleg hiánya várhatóan 2025-ben és 2026-ban ismét növekedni fog, amit a kereskedelmi hiány bővülése fog ösztönözni. Bár az áruexport továbbra is növekszik, a feldolgozóipari tevékenység fellendülése várhatóan az import jelentősebb növekedéséhez vezet, különösen a textilipari nyersanyagok – például a szövetek, a vegyi szálak és a pamut – tekintetében. Ezen felül a thaiföldi kambodzsai munkavállalók tömeges hazatérése miatti tartósan csökkenő pénzátutalások csökkenthetik a másodlagos jövedelemtöbbletet. Ezzel szemben a szolgáltatási mérleg (idegenforgalom) továbbra is pozitív marad, de a többlet alakulása részben attól függ majd, hogy mennyire tartósnak bizonyul a Thaifölddel 2025 októberében aláírt fegyverszünet. E tendencia és a külföldi befektetési áramlások várható lassulása ellenére a folyó fizetési mérleg hiányát várhatóan továbbra is a tőkeáramlások fogják finanszírozni. 2024-ben a nettó közvetlen külföldi befektetések (FDI) a GDP 9,4%-át tették ki, ami lehetővé tette, hogy a devizatartalékok kényelmes szinten maradjanak, ami 2025 júniusában a 7,5 hónapnyi importnak felelt meg. Továbbá, tekintettel a kambodzsai gazdaság magas fokú dollárosítására, az amerikai dollár gyengülése – a washingtoni kereskedelempolitikával kapcsolatos uralkodó bizonytalanság közepette – csökkentette annak szükségességét, hogy a Kambodzsai Nemzeti Bank – az előző évekhez hasonlóan – devizaeladással avatkozzon be a devizapiacra a riel stabilizálása érdekében. Az amerikai monetáris politika 2025 szeptemberében megkezdődött fokozatos lazítása várhatóan továbbra is enyhíti ezt a nyomást.

Költségvetési szempontból a kormány konszolidációs erőfeszítései ellenére az államháztartási hiány várhatóan kissé romlott 2025-ben. A romlás a gazdasági tevékenység lassulásának tudható be, amely negatívan hatott az adóbevételek beszedésére, valamint a megnövekedett tőkeberuházásoknak és a közszolgálati bérek emelkedésének is köszönhető. Ha a Minisztertanács által 2025. október végén jóváhagyott 2026-os költségvetési törvényjavaslatot a parlament is elfogadja, az állami kiadások várhatóan közel 8%-kal növekednek az előző költségvetési évhez képest, elsősorban az oktatás, az infrastruktúra, a védelem és az egészségügy területén. A bevételi oldalon a kormány 2026. január 1-jétől tőkenyereség-adót tervez bevezetni az adóalap kiszélesítése céljából. Az adóbevételek 2024-ben a GDP körülbelül 12%-át tették ki, ami alacsonyabb az ázsiai-csendes-óceáni régió 2023-as 19,5%-os átlagánál. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya várhatóan mérsékelt szinten marad. Ezen felül Kambodzsának 2025 márciusában a GDP 11,9%-át kitevő költségvetési tartalékai voltak, és adósságprofilja korlátozza a kockázatokat. Bár szinte kizárólag külső adósságról van szó, Kambodzsa adóssága továbbra is nagyrészt kedvezményes feltételű, lejáratai pedig a közép- és hosszú távra koncentrálódnak.

Az adóssággal kapcsolatos kockázatok inkább a magánszektorra koncentrálódnak, mivel a magánszektor felé fennálló belföldi hitelállomány 2024-ben a GDP mintegy 125%-át teszi ki. Mivel ennek közel egyharmada a nehézségekkel küzdő ingatlanágazathoz kapcsolódik, a magánszektor adóssága terhet ró az ország bankszektorára, amelynek szembe kellett néznie a nem teljesítő hitelek arányának emelkedésével (2023-as 5,1%-ról 2024-ben 7,2%-ra).

Feszültségek Thaifölddel

Közel négy évtizedes hatalomra jutás után Hun Sen, a Vörös Khmer egykori katonai parancsnoka, 2023 júliusában hivatalosan átadta a hatalmat fiának, Hun Manetnek. Hun Manet a következő hónapban, a parlamentben tartott bizalmi szavazást követően tette le a miniszterelnöki esküt ötéves mandátumra. Ez azonban nagyrészt csupán formalitás volt, mivel a Hun-család által vezetett Kambodzsai Néppárt (CPP) szinte teljes monopóliummal rendelkezik a parlamentben: a fő ellenzéki párt kizárását követően a 125 képviselői helyből 120-at foglal el. Bár Hun Manet az állam modernizálását és az átláthatóság előmozdítását ígérte, kormányát a Human Rights Watch szerint a polgári szabadságjogok súlyos elnyomásával vádolják. Ezen felül Hun Sen – annak ellenére, hogy lemondott végrehajtói tisztségeiről – továbbra is központi politikai szerepet játszik, mivel megtartotta a CPP elnöki posztját és a szenátus elnöki tisztségét.

A külföldi befektetések vonzása érdekében Manet miniszterelnök a kambodzsai diplomáciát egy diverzifikáltabb és kiegyensúlyozottabb megközelítés felé terelte. A korábban hosszú ideig Kínára összpontosító diplomácia most új partnerek felé nyit, különösen Nyugat, a Közel-Kelet és Afrika irányába. 2025-ben az Egyesült Államokkal való kapcsolatokat a Washington által bevezetett vámok miatti feszült kereskedelmi tárgyalások jellemezték. Az áprilisban elindított „Felszabadulás Napja” kezdeményezést követően Kambodzsát rekordmagasságú, 49%-os vámmal sújtották, amely a célba vett országok közül a legmagasabb volt. Az intézkedés a 2024-es 13 milliárd USD-s folyó fizetési mérleg-többlethez kapcsolódott, amely az Egyesült Államok Kambodzsából származó importjának értékének 98%-át tette ki. Egy sor kétoldalú tárgyalás során Phnom Penhnek sikerült ezt az arányt 19%-ra csökkenteni, ami 2025. július 7-én lépett hatályba. A 2025 októberében aláírt kétoldalú kereskedelmi megállapodás jóváhagyta ezt az új vámrendszert. Regionális szinten Kambodzsa a Thaifölddel fennálló diplomáciai feszültségek ellenére is továbbra is aktívan részt vesz az ASEAN tevékenységében. Több mint egy évszázada a két ország a közös határuk miatt vitázik, amelyet Thaiföld (akkoriban a Sziámi Királyság) és Franciaország közötti megállapodás rögzített. A lappangó feszültségek 2025 májusában hirtelen eszkalálódtak, miután egy kambodzsai katonát megöltek a térségben. A júliusi tűzszünet kihirdetését követően, valamint Donald Trump nyomására – aki állítólag azzal fenyegetőzött, hogy felfüggeszti a két országgal folyó kereskedelmi tárgyalásokat, ha nem születik kompromisszum – októberben hivatalos békeszerződést írtak alá. Ennek ellenére a feszültségek a helyszínen továbbra is fennállnak: Kambodzsa és Thaiföld egymást vádolják a tűzszünet megsértésével, a civilek zaklatásával, sőt erőszakos cselekmények elkövetésével is, különösen azok ellen a kambodzsai állampolgárok ellen, akik munkát keresve próbálnak átlépni a határon Thaiföldre. A megállapodás aláírását követő két héttel Thaiföld nyilvánosan bejelentette a tűzszünet felfüggesztését.

Külpolitikai megközelítésének diverzifikáltsága ellenére az ország továbbra is szoros kapcsolatokat ápol Kínával. Peking fontos kereskedelmi partner, amely 202-ben a teljes áruimport 47%-át adta, emellett a fő befektető és pénzügyi segítségnyújtó is. E kapcsolat erőssége a katonai szférában is nyilvánvaló: 2016 óta a két ország rendszeresen tart „Golden Dragon” elnevezésű közös hadgyakorlatokat, ezzel is szemléltetve védelmi ügyekben való együttműködésüket. E stratégiai partnerség másik szimbóluma a Ream haditengerészeti bázis modernizálása Kína részéről Kambodzsa déli partján. A projekt, amely Pekingnek kiváltságos tengeri hozzáférést biztosít a Thai-öbölhöz, aggodalmakat keltett Washingtonban, ahol attól tartottak, hogy a létesítményt kizárólag a kínai erők fogják használni. Mindazonáltal japán és vietnami katonai hajók is tettek ott közbenső megállást. Ennek a kapcsolatnak azonban bizonyos aspektusai feszültségek forrásává válhatnak. A pénzmosással és kibercsalásokkal foglalkozó kínai bűnszervezetek jelenléte Kambodzsában destabilizálhatja a kétoldalú kapcsolatokat. Ráadásul Peking nem fejezte ki kifejezett támogatását Kambodzsa iránt a Thaifölddel folytatott konfliktusa során.

Utolsó frissítés: 2025. november