China
Europe
Singapore
Vietnam (Socialist Republic of)
Angola
United States of America
NamibiaA kőolaj-, gáz- és bányászati beruházások által ösztönzött gyorsuló növekedés
A gazdasági növekedés várhatóan 2026-ban is tovább gyorsul. Az ország intézkedéseket hozott a szénhidrogén-szektor vonzerejének növelése érdekében, elsősorban a szerződések odaítélésének nagyobb átláthatóságával és adókedvezmények biztosításával, hogy a már kitermelt mezők stabilizálásával és új kutak fúrásával egyaránt növelje a termelést. 2025 áprilisában a TotalEnergies bejelentette, hogy 500 millió USD-t fektet be a Moho Nord tengeri mező (kb. 100 000 hordó/nap) fenntarthatóságának biztosítása érdekében, miközben új kutatási tevékenységeket indít. Ugyanakkor a China Oil Natural Gas Overseas Holding Ltd (COGO) három év alatt 150 millió USD-t tervez befektetni a Conkouati-Koui és a Nanga III mezők fejlesztésére. 2025 végén 23 milliárd dollár értékű megállapodást írtak alá a kínai Wing Wah vállalattal a Banga Kayo, Holmoni és Cayo engedélyek infrastruktúrájának modernizálására, új kutak fúrására, azzal a céllal, hogy 2050-re napi 200 000 hordóval növeljék a termelést, valamint a gázt is beleértve fokozzák a kitermelést. A kőolajtermelés várhatóan 2026-ban kissé meghaladja az OPEC-kvótát (277 000 b/d), miközben a 2019-ben elért 329 000 b/d-es rekordszint alatt marad. A gázszektor is támogatni fogja a növekedést, amit a Marine XII tengeri blokkon megvalósuló Kongói LNG-projekt hajt majd előre. Az ENI által 2025-ben üzembe helyezett második úszó terminál, a Nguya FLNG révén a termelési kapacitás évi 3 millió tonnára nő, amelynek termelése Európába irányuló exportra és a hazai villamosenergia-termelésre szolgál. Ezen felül egy új gázkódex 2026-os elfogadása egyértelművé teszi az ágazat adózási és engedélyezési feltételeit a befektetők vonzása érdekében. A gazdasági diverzifikáció továbbra is a 2022–2026-os Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) középpontjában áll, de a mezőgazdaság (a GDP 9%-a) és a szolgáltatások (39%) fejlődése továbbra is korlátozott marad. A bányászati ágazat tovább fog bővülni, továbbra is a kézműves bányászat dominál benne, de több strukturális projekt is támogatja. A szomszédos Kamerunba is átnyúló Mbalam-Nabeba vasérc-telep kitermelése 2024 májusában kezdődött, és várhatóan idővel a világ ötödik legnagyobb érckitermelő központjává válik. A kálium-karbonát tekintetében a brit Kore Potash vállalat folytatja a Sintoukola-medencében található Kola-projekt fejlesztését. A 23 év alatt becsült 50 millió tonnás potenciállal rendelkező létesítmények építése várhatóan 2026-ban kezdődik meg. Végül a belföldi keresletet a rugalmas magánfogyasztás és a dinamikus állami beruházások fogják támogatni.
2026-ban az infláció várhatóan a Közép-afrikai Államok Bankja (BEAC) által megállapított 3%-os felső határ közelében marad. Az alacsonyabb globális energiaárak és a CFA-frank erősödése az amerikai dollárhoz képest visszafogják az inflációs nyomást, de az időszakos áram-, víz- és üzemanyag-hiány felfelé irányuló kockázatokat jelent. 2025 decemberében a BEAC a regionális növekedés várható lassulása előtt 4,75%-ra emelte irányadó kamatlábát – ez volt az első monetáris szigorító intézkedés 2023 márciusa óta. A döntés mögött az a szándék állt, hogy megőrizzék a devizatartalékokat, amelyek 2025 végén az import 4,2 hónapnyi értékére csökkentek (az előző évi 4,9 hónaphoz képest).
Az olajár csökkenése nyomást gyakorol az államháztartásra és a külső egyenlegre
Az IMF kiterjesztett hitelkerete (455 millió USD) keretében zajló költségvetési konszolidáció várhatóan 2026-ban is folytatódik, bár pályája bizonytalan, mivel a program 2025 márciusában lejár. Az állami kiadások továbbra is magasak maradnak, mivel a hatóságok továbbra is a szegénység csökkentésére összpontosítanak, különösen az egészségügy és az oktatás területén, valamint a 2022–2026-os nemzeti fejlesztési terv végrehajtása révén. Az üzemanyag-támogatások csökkentése azonban hozzájárul majd a kiadások kordában tartásához. Előrelépés történt az adóbevételek mobilizálása terén a mentességek szűkítése, az adóhátralékok behajtása és az eljárások digitalizálása révén. A gáz- és bányászati ágazatok bővülése szintén hozzájárul majd a nem olajból származó bevételek erősödéséhez. Mindazonáltal a világpiaci olajárak esése miatti olajbevételek csökkenése rontja az állami többletet, mivel az adóbevételek 60%-át az olaj adja. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya várhatóan 2026-ban is tovább csökken, amit a fizetési hátralékok fokozatos rendezése is támogat, amelyek 2025. október végén az adósságállomány 15%-át tették ki, szemben a 2020-as 32%-kal. Ennek ellenére az arány továbbra is a CEMAC által meghatározott, a GDP 70%-át kitevő felső határ felett marad. A regionális adósság 85%-ának 2024-ben történő átstrukturálása a 2024–2028 közötti időszakban mintegy 700 milliárd CFA-frank (1 milliárd euró) megtakarítást eredményez az adósságszolgálati költségekben. Ennek ellenére az adósságszolgálat továbbra is a GDP több mint 10%-át és az állami bevételek felét teszi ki. Bár az adósság regionális aránya nőtt (60% 2025-ben) – ami azt tükrözi, hogy a kamatláb- és árfolyamkockázatoknak való kitettség korlátozása érdekében a regionális piacra helyeződött át a hangsúly –, 2025 novemberében az ország 670 millió USD értékű eurókötvényt bocsátott ki (9,8%-os kamatláb, 7 éves futamidővel). A külső adósság többsége kétoldalú vagy többoldalú (2024-ben 78%).
A folyó fizetési mérleg hiányának kialakulása 2025-ben az olajárak csökkenését tükrözi – az olaj a kongói export 90%-át teszi ki –, valamint a gazdasági diverzifikációhoz és a szénhidrogén-szektor fejlődéséhez kapcsolódó importnövekedést. Az elsődleges bevételek strukturális hiánya is jelentős terhet jelent majd, mivel a kőolajipari vállalatok egyre több nyereséget repatriálnak. A devizatartalékok továbbra is nyomás alatt maradnak: 2026-ban átlagosan csupán két hónapra elegendő importfedezetet biztosítanak.
Sassou-Nguesso elnök és a Kongói Munkáspárt továbbra is szoros kézben tartják a hatalmat
A több mint négy évtizede hatalmon lévő 82 éves Denis Sassou-Nguesso elnök várhatóan megtartja elnöki posztját a 2026. márciusi választásokon, miután a Kongói Munkáspárt (PCT) egyhangúlag jelölte őt jelöltjének. 2025 júniusában kilenc ellenzéki párt bejelentette a Változásért Egyesült Erők (RFC) létrehozását azzal a céllal, hogy hiteles alternatívát kínáljanak a kormánypárthoz képest. A koalíciónak azonban még nem sikerült megegyeznie egy közös jelölt személyéről. A Nemzetgyűlésben a mandátumok közel 74%-ával rendelkező PCT várhatóan megőrzi jelentős többségét a 2027 júliusára tervezett parlamenti választásokon. A választások aligha lesznek tisztességesek az ellenzék kampányára vonatkozó folyamatos korlátozások és a választási csalásra vonatkozó ismétlődő vádak miatt. A demokratikus normák be nem tartása, a korrupció és az alacsony társadalmi-gazdasági fejlettség tovább fogja táplálni a növekvő társadalmi elégedetlenséget és a szórványos tiltakozásokat, amelyeknek nincs politikai kifejezési lehetőségük.
A kormány továbbra is kiemelt fontosságot tulajdonít a Kínával fennálló kapcsolatainak – Kína ugyanis a kőolajexport fő partnere (2024-ben 36%-os részesedéssel) és az import egyik fő forrása –, miközben igyekszik ösztönözni a külföldi befektetéseket a szénhidrogén-iparban és a kialakulóban lévő bányászati szektorban. Kongó és Oroszország között régóta fennálló kapcsolatok vannak. Oroszország berendezések és anyagok szállításával részt vesz a kongói infrastruktúra (vízerőművek, utak stb.) kiépítésében, valamint a mezőgazdasági, bányászati és olajipari szektorokban is jelen van, emellett diplomáciai és katonai támogatást is nyújt. 2024-ben a két ország jóváhagyta egy Pointe-Noire és Brazzaville közötti olajvezeték építését, amelynek 90%-a orosz tulajdonban lesz. A munkálatok 2026-ban kezdődhetnek, és várhatóan három évig tartanak. Végül Franciaország – a feszült kapcsolatok ellenére – továbbra is fontos partner marad, akárcsak más nyugati partnerek, az elnök családjával kapcsolatos, valamint általában a korrupcióval kapcsolatos folyamatban lévő nyomozások miatt.