Lithuania
Estonia
Germany
Sweden
Russia (Russian Federation)
Poland
FinlandA növekedés fellendülését a közel-keleti konfliktus mérsékelte
2025-öt a belföldi kereslet által vezérelt gazdasági fellendülés jellemezte. A növekedés fellendülése 2026-ban a közel-keleti konfliktus következtében kissé lelassult, de várhatóan 2027-ben újra emelkedő pályára áll. Az emelkedő energiaárak automatikusan megnövelték a termelési tényezők és a szállítás költségeit. A gazdasági tevékenység azonban továbbra is ellenálló, és a magánfogyasztás hajtja, amely 2026-ban várhatóan 1,6%-kal, 2027-ben pedig 1,9%-kal fog növekedni. Bár a magánfogyasztást a növekvő nominális bérek támogatják, továbbra is sebezhető a tartósan magas inflációval szemben. Az infláció már 2025-ben gyorsulni kezdett. A Hormuzi-szoros blokádjából eredő energiaárak emelkedése 2026-ban magas szinten tartotta az inflációt, és a geopolitikai helyzet 2027-ben kialakult patthelyzete továbbra is feszültséget fog okozni. A hatás azonban mérsékelt marad, mivel Lettország ipari szektora viszonylag alacsony energiaigényű, és diverzifikált az energiamixe. Ezen felül a fogyasztói vásárlóerő csökkenésének korlátozása érdekében a kormány csökkentette az áfát bizonyos alapvető élelmiszerekre.
2025-ben a beruházások két évnyi visszaesés után 9,8%-kal ugrottak meg. Ezt elsősorban a magánberuházások, valamint az Európai Unió által nyújtott finanszírozás ösztönözte, különösen a Rail Baltica projekt esetében. Az Európai Unió által mintegy 85%-ban finanszírozott projekt célja egy új nagysebességű vasútvonal építése, amely a balti országokat integrálja az európai hálózatba, és növeli a régió versenyképességét. A befejezést eredetileg 2026-ra tervezték, de 2030-ra halasztották, mivel Lettországnak nincs elegendő költségvetési forrása a beruházáshoz, amelynek becsült költsége 3,7 milliárd euró. Az infláció és a bizonytalan geopolitikai helyzet együttes hatása miatt a 2026-ra prognosztizált beruházásnövekedés továbbra is mérsékeltebb marad, mint 2025-ben, azaz körülbelül 3% körüli szinten. Az ország továbbra is nehézségekkel küzd az innovációs tevékenységek finanszírozása terén, mivel a támogatási programok széttagoltak és túlzott bürokráciával terheltek. 2026-ban azonban az Európai Beruházási Bank (EIB) 20 millió eurót biztosított a Latvenergo, az állami tulajdonú villamosenergia-ipari vállalat által kibocsátott zöld kötvényekhez. A finanszírozás szélenergia-projekteket, akkumulátoros energiatárolást, valamint vízerőművi és fotovoltaikus létesítmények felújítását fogja támogatni.
A gazdaságot a szolgáltatási szektor hajtja, amely a GDP 75%-át teszi ki, ideértve az üzleti szolgáltatásokat, az IKT-t és a közlekedést. Az orosz fuvarozókra vonatkozó uniós korlátozások miatt az Oroszországgal folytatott kereskedelem egyre inkább a balti államokon keresztül, helyi vállalatok közreműködésével zajlik. 2026 júliusában azonban Oroszország felfüggesztette a Lettországgal közös vasúti határátkelőhelyeinek működését. A nyugat-európai építőipar gyengesége ellenére a fa- és bútoripar a bőséges erdőállománynak köszönhetően versenyelőnyben van. Az ország legfontosabb természeti erőforrásaként a fát lakossági fűtésre és biomassza-erőművekben történő energiatermelésre is felhasználják. A gyógyszeripar szintén jól teljesítő ágazat, 2026-ra 8,5%-os forgalomnövekedést jósolnak, amelyet elsősorban a Grindeks gyógyszeripari csoport hajt. A gyógyszeripari piacvezető jelentősen csökkentette Oroszországba irányuló exportját, és inkább új piacok, különösen Dél-Amerika felé terjeszkedik.
A megnövekedett védelmi kiadások miatt növekvő költségvetési nyomás
A költségvetési hiány várhatóan 2026-ban és 2027-ben is növekedni fog. A hiány növekedésének oka a védelmi költségvetés emelése, amelyet az Oroszországgal fennálló tartós feszültségek indokolnak. Lettország ezért a Stabilitási és Növekedési Paktum nemzeti mentességi záradékára hivatkozott e katonai kiadások finanszírozása érdekében, amelyek 2026-ban és 2027-ben várhatóan a GDP 4,1%-át, illetve 5,5%-át teszik ki. 2026 júniusában Lettország 3,5 milliárd eurós védelmi hitelmegállapodást írt alá az Európai Unió SAFE (Security Action for Europe) programja keretében.
A hiány kordában tartása fontos, tekintettel a népesség elöregedéséből adódó költségvetési terhekre és az egészségügyi rendszer finanszírozásának szükségességére. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya az elkövetkező években várhatóan emelkedni fog. A bevételek nehezen tartanak lépést a növekvő kiadásokkal, és az adóbevételek az uniós átlag alatt maradnak. 2026. január 1-jén hatályba lépett egy adóreform, amely többek között növelni fogja az állami bevételeket. A reform elsősorban az alacsony és közepes jövedelműek adóterheinek csökkentését és másoké növelését, valamint egy 3%-os pótadó bevezetését jelenti minden olyan jövedelemre, amely meghaladja az évi 200 000 eurót, beleértve a béreket, osztalékokat, tőkenyereségeket és egyéb jövedelmeket.
A folyó fizetési mérleg hiánya 2026-ban várhatóan növekedni fog. Mivel Lettország nettó olajimportőr, a hiány a globális energiaköltségek emelkedése miatt romlik. Az exportnövekedés 2026-ban a becslések szerint körülbelül 0,7%-os szinten marad, de 2027-ben várhatóan körülbelül 2,7%-ra emelkedik, elsősorban a versenyképes faipari szektor, valamint az élelmiszer- és gyógyszeripari termékek hála. A szolgáltatási mérleg eközben továbbra is többletet mutat, amit főként a logisztikai, az informatikai és a közlekedési ágazatok hajtanak.
Új kormány az Oroszországgal fennálló feszültségek közepette
A diplomáciai kapcsolatok Oroszországgal várhatóan 2030-ig feszültek maradnak. 2026-ban több drónt is észleltek a lett légtérben. A katonai kiadások növelése az orosz hibrid támadások várható eszkalációjára adott válasz. Lettország megerősítette a Rigához közeli vízerőmű-gát körüli biztonsági intézkedéseit, válaszul az orosz támadások fenyegetésére, amelyek a régió kritikus infrastruktúráját célozzák.
Az orosz fenyegetés a belpolitikára is hatással van. 2026. május 10-én Evika Silina miniszterelnök menesztette védelmi miniszterét, miután egy drón becsapódott egy üzemanyag-tárolóba. A miniszter pártból való kilépését követően a kormányfő is lemondott. Május 28-án a parlament jóváhagyta egy új – továbbra is jobbközép és nacionalista – kormány megalakítását, amelyet az Egyesült Lista középútpárti vezetője, Andris Kulbergs vezet. Október 3-án a miniszterelnök jobbközép Egyesült Lista pártja került ki győztesként a parlamenti választásokból. A szavazatok 35,3%-ával és 42 mandátummal Kulbergs pártja kedvező helyzetben van a koalíciós tárgyalások vezetéséhez. Parlamenti többséget biztosíthat magának akár a nacionalista Nemzeti Szövetséggel, akár a centrista Új Egység párttal. Ezek a pártok egyaránt elkötelezettek amellett, hogy továbbra is támogassák Ukrajnát, csökkentsék az orosz kulturális befolyást, és igazodjanak a NATO és az Európai Unió politikájához. A parlamenti választásokon a populista pártok is előrelépést értek el, amit az orosz ajkú kisebbség (amely a lakosság egyharmadát teszi ki, és amelyet nagyrészt kizárnak a politikai folyamatból) támogatása is elősegített.