Latvia
Poland
Germany
Netherlands
Estonia
Norway
Saudi ArabiaTartós, erőteljes növekedés 2025-ben
2025-ben a növekedés várhatóan továbbra is erős marad, jóval az euróövezeti átlag felett. Ezt nagyrészt az uniós források folyamatos felhasználása támogatja (10,2 milliárd euró a 2021–2027-es időszakra, a GDP körülbelül 15%-a, amelyből 2024 végéig 45%-ot kötöttek le, és kevesebb mint 10%-ot folyósítottak). A GDP 46%-át kitevő, főként exportorientált ipari szektor (gépgyártás, elektromos és elektronikus berendezések, vegyipar) alkalmazkodott az orosz piac elvesztéséhez, és továbbra is pozitívan járul hozzá a gazdasághoz. A Kínára adott válaszként erősödő reshoring-törekvések részeként a közelmunkavégzés (nearshoring) megerősítésére irányuló legutóbbi felhívások szintén kedvezően hathatnak a litván vállalatokra. Az ország euróövezeti tagsága elősegíti a közvetlen külföldi befektetések (FDI) áramlását, ami támogatni fogja ezt a lendületet. A szolgáltatások (a GDP 63%-a) továbbra is a gazdaság egyik legfontosabb pillére maradnak, különösen az olyan feltörekvő ágazatok, mint a pénzügyi szolgáltatások és a technológiai kiszervezés, amelyek várhatóan növekedni fognak a digitalizáció és a felhőalapú szolgáltatások iránti globális kereslet növekedése nyomán. Az Oroszországgal és Fehéroroszországgal folytatott kereskedelem visszaesése ellenére a közlekedés továbbra is növekvő ágazat marad a balti államokat átszelő észak–déli nagysebességű közlekedési folyosók (Rail Baltica) elkészülte nyomán. A Lengyelországgal és az EU többi részével való közúti összeköttetések várhatóan szintén javulni fognak.
A reálbérek folyamatos növekedése és az Európai Központi Bank (EKB) kamatlábainak folyamatos enyhítése további támogatást nyújt a magánfogyasztásnak (a GDP 60%-a). A magas munkanélküliségi ráta (6,3% 2025 áprilisában) ellenére a munkaerőpiac továbbra is feszült maradt, mivel a munkanélküliség jelentős strukturális összetevője munkaerőhiányt okoz a kulcsfontosságú ágazatokban. Az ukrán menekültek beáramlása csupán csekély mértékben és átmenetileg enyhítette a nyomást. Az infláció azonban meredeken gyorsul (2025 áprilisában 4,1%, szemben a 2024-es 0,7%-kal), ami az energiaárak 2024-hez képest kedvezőtlenebb összehasonlítási alapjának, valamint a szolgáltatási árak folyamatos emelkedésének köszönhető, amelyet maga is a bérnövekedés táplál. Az erős fogyasztói kereslet szintén növeli az inflációs nyomást, akárcsak a szállás, a közlekedés és a kultúra területén tervezett áfa-emelés, amely 2026. januárjában 9%-ról 12%-ra emelkedik. Ezen felül a felhalmozott vállalati megtakarításokba történő jelentős beruházások további lendületet adnak a gazdasági tevékenységnek, miközben a vállalati bizalom is javul.
A védelmi kiadások miatt nyomás alatt álló költségvetés
A költségvetés 2025-ben is hiányos marad a katonai kiadások hirtelen emelkedése (a GDP 3%-ára emelték) és a stratégiai infrastrukturális projektek újraindítása miatt, beleértve a Rail Baltica kezdeményezés bizonyos elemeit is. A bevételi oldalon a kormány a társasági adókulcs 2025. januári 15%-ról 16%-ra történő emelésére, valamint a banki nyereségre kivetett rendkívüli adó (amely 2023-ban 256 millió euró bevételt generált) 2024. áprilisában jóváhagyott meghosszabbítására támaszkodik. 2026-ban a kormány folytatni fogja a társasági adókulcs emelését (16%-ról 17%-ra). Ezek az intézkedések azonban nem fogják ellensúlyozni az új kiadások mértékét. Ezen felül a minimálbért keresők adómentességét biztosító jövedelemadó-reform (2025. január) várhatóan csökkenti az adóalapot, bár ezt részben kompenzálni fogja a magasabb jövedelmekre vonatkozó magasabb adókulcsok alkalmazása. A vegyes finanszírozási stratégia (belföldi költségvetési források, európai átutalások és hitelfelvétel) ellenére az államadósság növekedni fog (bár mérsékelt szinten marad) a biztonsági prioritások és a tartósan magas szintű állami beruházások miatt.
A folyó fizetési mérleg 2025-ben várhatóan nagyjából stabil marad, enyhe hiányt mutatva. Ezt elősegíti a szolgáltatásexport rugalmassága és az Európai Unióból (EU) érkező átutalások. Ugyanakkor több tényező is nyomást gyakorol rá: a katonai felszerelések importjának növekedése, valamint az energiaimporttól, a beruházási javaktól és a félkésztermékektől való függőség. Bár az Egyesült Államokba irányuló export korlátozott (a teljes export körülbelül 4%-a), a bútor- és gépipari ágazatok szenvedhetnek a gyengébb globális kereslettől. Ezen felül Litvánia az európai értékláncokon keresztül fennálló közvetett kitettsége miatt sebezhető az amerikai vámtarifák emelésével szemben.
Törékeny koalíció feszült geopolitikai helyzetben
A balközép Litván Szociáldemokrata Párt (LSDP) nyerte a 2024. októberi választásokat, parlamenti képviselői számát 13-ról 52-re növelve. Később hárompárti koalíciót alakított a Baloldali Demokraták Uniója – Litvániaért (DSVL, mérsékelt baloldal, 14 mandátum) és az új populista párt, a Nemunas Hajnal (PPNA, 20 mandátum) pártjaival. A koalíció együttesen kényelmes többséggel rendelkezik: a 141 mandátumból 86-ot birtokol. A koalíció azonban továbbra is törékeny, elsősorban a PPNA bizonytalan ideológiája és a párt vezetőjét, Remigijus Žemaitaitist övező viták miatt, akivel szemben antiszemita publikációk miatt nyomozás indult, és akit 2024 áprilisában kénytelen volt lemondani a Seimas-beli mandátumáról. A PPNA kormányba való bevonása bírálatot váltott ki Gitanas Naus?da elnök részéről – akit 2024 májusában újraválasztottak egy második ötéves mandátumra –, valamint számos nyugati partner részéről is. Ezen felül a miniszterelnök ellen jelenleg nyomozás folyik, mivel egy olyan vállalat, amelyben 49%-os részesedéssel rendelkezik, jogtalanul részesülhetett egy támogatott állami hitelből. A belső feszültségek kockázata továbbra is magas. Ezen súrlódások ellenére az új kormány továbbra is Európa-párti és üzletbarát álláspontot képvisel. A szociális kérdések terén célja a családi pótlékok emelése, a nyugdíjak inflációhoz való indexálása, a feketemunka elleni küzdelem fokozása, valamint a villamosenergia-piac versenyképességének javítása. E reformok végrehajtását azonban lassíthatja a gyenge koalíciós fegyelem és a bürokratikus hatékonysági hiányosságok, amelyek már az előző ciklusban is megfigyelhetők voltak.
Nemzetközi szinten Litvánia továbbra is szilárdan az euro-atlanti álláspontok mellett áll. A Németországgal folytatott biztonsági együttműködés 2023 decemberében mélyült el egy kétoldalú megállapodás aláírásával, amely lehetővé teszi egy német dandár (4 800 katona) állandó állomásozását litván területen 2025-től kezdődően. A dandárt 2025 áprilisában állították szolgálatba, ami jelentős lépést jelent a NATO keleti szárnyának megerősítésében. Ez az együttműködés kiegészíti a Fehéroroszországgal már megépített határkerítést, amelyet Oroszország a hibrid háborúban befolyásszerző eszközként használ. A Moszkvával és Minszkkel fennálló kapcsolatok továbbra is rendkívül ellenségesek, míg a Kínával való viszony is romlott, mióta 2021 végén megnyílt a tajvani képviseleti iroda Vilniusban. Válaszul Peking nem hivatalos kereskedelmi embargót vezetett be, amely 2025-ben is érvényben van, és korlátozza a kétoldalú kereskedelmet. Ezeknek a feszültségeknek a közepette Litvánia folytatta az energiaellátás diverzifikálására irányuló erőfeszítéseit a Klaip?da-i (nemzeti) és az Inkoo-i (Finnország) LNG-terminálok révén, amelyeket a többi balti állammal együttműködésben üzemeltetnek.