Magyarország

2024-ben recesszió, de 2025-ben lehetőségek

2024-ben Magyarország a 2023-as recessziós tendenciát követte, amelyet strukturális és ciklikus tényezők együttes hatása okozott. A GDP 50%-át kitevő háztartási fogyasztást a jelentős defláció ellenére is a vásárlóerő csökkenése szorította vissza. Miután 2023 elején 25% feletti csúcsot ért el, az infláció az élelmiszer- és energiaárak meredek csökkenése miatt jelentősen lelassult. A hatékony monetáris politika segítségével az infláció 2024 januárja óta visszatért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által meghatározott +3% ± 1-es célsáv felső felébe – 2024 októberében 3,2%-on állt –, és várhatóan 2025 végéig ezen a szinten marad. A 2022. végi rekordmagas, 13%-os kamatlábat követően a Magyar Nemzeti Bank 2023 októberében megkezdte a kamatcsökkentési ciklust. 2024 második felében szünetet tartott, és a kamatlábat 6,5%-on tartotta. 2025-ben a monetáris lazítás üteme lassú lehet, mivel a szolgáltatások területén az infláció továbbra is magas szinten marad, a munkaerőköltségek folyamatosan emelkednek, és a forint továbbra is gyengül. Bár a szűk munkaerőpiac miatt a bérek tovább emelkedtek (2024 októberében 12,5%-kal az előző év azonos időszakához képest), ez a növekedés nem ellensúlyozta a magas inflációs rátát. A háztartások továbbra is óvatosak, és szigorúan korlátozzák kiadásaikat.

A beruházásokat eközben a rekordmagasságú kamatlábak és az uniós forrásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos bizonytalanság gátolja. A 21 milliárd euró összegű blokkolt források miatt Magyarország zöld és digitális átállása megtorpant, míg a jogállamisággal kapcsolatos, az EU-val fennálló feszültségek aláássák a magánbefektetők bizalmát és súlyosbítják a költségvetési nyomást. Orbán Viktor ellentmondásos kezdeményezései – különösen a moszkvai és pekingi látogatások után – elmélyítették a Brüsszellel fennálló szakadékot. Az ipari szektorban (a GDP 25%-a) a termelés 2023 óta folytatja csökkenő tendenciáját. Ez a visszaesés 2024-ben fokozódott, szeptemberben elérte a jelentős 7,9%-os csökkenést, ami az ötödik egymást követő hónapos zsugorodást jelentette. A feldolgozóipart, különösen az elektromos berendezések és az autógyártás területét, különösen súlyosan érintették az Oroszország ellen bevezetett európai szankciók által kiváltott energia- és kereskedelmi korlátozások. 2021-ben a Magyarországon felhasznált gáz 95%-a Oroszországból származott. 2024 végén a függőség továbbra is magas, körülbelül kétharmad körüli szinten marad, ami miatt az ország ki van téve a geopolitikai kockázatoknak és az áringadozásoknak. A Gazprommal kötött, az Ukrajnán keresztüli gázátvezetést szabályozó szerződés 2025. január 1-jén jár le. Az építőipari beruházások is érintettek. Miután 2023-ban 5,6%-kal zsugorodott, az építőipar a monetáris lazításnak, a kínai zöldmezős beruházásoknak és a deflációs tendenciát mutató költségeknek köszönhetően újra fellendül. A munkaerőköltségek azonban továbbra is magasak.

Ezen felül az export szerkezete – amely a GDP 80%-át teszi ki, és amelyben az autóipar a teljes export valamivel kevesebb mint egyharmadát képviseli – erősen Németországra és az euróövezet többi részére koncentrálódik, ami miatt a magyar gazdaság érzékeny az európai kereslet gyengülésére és az ellátási lánc megszakadásaira. Ezekre a kihívásokra válaszul Magyarország a gazdasági partnereinek diverzifikálására összpontosít azáltal, hogy hatalmas kínai beruházásokat vonz be. 2023-ban Kína adta az országba érkező külföldi beruházások közel háromnegyedét olyan nagyprojektek keretében, mint a debreceni CATL akkumulátorgyár (7,3 milliárd euró) és a szegedi BYD elektromos járműgyár. Ezek a kezdeményezések csökkenthetik a gazdaság Európától való függőségét, de sikerük a megfelelő infrastruktúra kiépítésétől és a stratégiai projektek támogatásához szükséges képzett munkaerő biztosításától függ. Tekintettel a kereskedelmi partnerek tevékenységének korlátozott javulásához kapcsolódó gyenge növekedési hajtóerőkre, valamint az uniós forrásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos bizonytalanságra, Magyarország gazdasági fellendülése 2025-ben valószínűleg továbbra is szerény marad, és csak az év második felében vehet fel tempót. Fő kereskedelmi partnere, Németország esetében kismértékű javulás várható, különösen az autóiparban, amely a magyar kereskedelem szempontjából kiemelten fontos, hiszen az ország teljes exportjának egynegyedét teszi ki. Ezen felül Donald Trump visszatérése az Egyesült Államok elnöki posztjára is negatív hatással lehet a kereskedelmi vámok bevezetése révén. Ezzel szemben a hatalmas kínai beruházások beáramlása ellensúlyozhatja ezeket a kihívásokat.

Folytatódik a költségvetési konszolidáció

A Covid-19-válság megszakította a nyolc éve tartó költségvetési konszolidációt, és ismét aggodalomra okot adóvá tette az államháztartást. Bár 2023-hoz képest kissé csökkent, a hiány továbbra is különösen magas, és meghaladja az EU által meghatározott küszöbértéket. A pandémiával kezdődő és a költséges támogatási intézkedésekkel tovább súlyosbodó romlás továbbra is terhet ró a költségvetési egyenlegre. A kiadások visszafogására irányuló erőfeszítéseket gátolják az energiaszubvenciók, a recesszióban lévő gazdaság támogatása, valamint a 2026-os parlamenti választásokra vonatkozó jelenlegi kilátások. Annak ellenére, hogy néhány kezdeményezés indult a bevételek növelésére – például az energia-, bank-, távközlési és légiközlekedési szektorokat célzó ideiglenes adók bevezetése –, ezek a bevételek továbbra sem elegendőek sem a hiány mértékének ellensúlyozásához, sem a fenntartható konszolidáció biztosításához. A kontrollált infláció és a javuló vásárlóerő által támogatott belföldi fogyasztás fokozatos fellendülése várhatóan 2025-ben fellendíti az adóbevételek növekedését. Ezt a lendületet tovább erősítheti az ipari termelés stabilizálódása, különösen olyan stratégiai ágazatokban, mint az autóipar és az elektronika, amelyek a közelmúltbeli külföldi beruházásokból profitáltak. Ezen felül a közkiadások jobb kezelése – amely az energiatámogatások csökkentésére és a források hatékonyabb célzására összpontosít – hozzájárulhat a költségvetési nyomás enyhítéséhez. Ha ezeket az erőfeszítéseket az uniós források felszabadítása is kíséri, a kormánynak sikerülhet erőteljes költségvetési konszolidációt elérnie és fenntartható gazdasági fellendülést irányítania.

Külső szempontból a forint leértékelődése – amely megnövelte az import- és a külső adósságszolgálati költségeket – valamint a gyenge autóipari export együttesen nyomást gyakorolt a folyó fizetési mérlegre. A helyzetet ellensúlyozta a kisebb energiaimport-számla. Ezen felül az idegenforgalmi szektor 2024-ben erőteljes fellendülést tapasztalt, és jelentősen növelte a szolgáltatási többletet, amely 2023-hoz képest 11%-kal emelkedett. Ezt a növekedést elsősorban a külföldi látogatók hajtották, a turisztikai tevékenység 40%-át pedig Budapest adta. A kormány aktívan támogatja ezt a stratégiai ágazatot, amely a GDP 6,2%-át adja, és közel 400 000 embernek biztosít munkahelyet. Magyarország függése a főként Ázsiából érkező közvetlen külföldi befektetésektől (FDI), valamint az ezekhez és az államadóssághoz kapcsolódó magas külső adósság egyaránt aláhúzza a helyzetének sebezhetőségét. A devizatartalékok javulása némi rövid távú biztonságot nyújt, de nem szünteti meg a külső sokkhatásokkal szembeni sebezhetőséggel kapcsolatos aggodalmakat. Ezen felül Magyarország a devizában denominált államadósság arányát 2011-es 50%-ról 2024 szeptemberére 29%-ra csökkentette.

A Fidesz teljes dominanciája gyengül

A politikai színtér továbbra is egyre növekvő feszültségek jellemzik, mind belföldön, mind nemzetközi szinten. Orbán Viktor kormánya, amelyet a jobboldali populista és nemzetkonzervatív Fidesz–Magyar Polgári Szövetség (Fidesz) párt vezet, 2010 óta uralja a politikai színtért, de fölényét egyre inkább megkérdőjelezik. A 2024. októberi önkormányzati választásokon az ellenzék – élén a Magyar Péter vezette mérsékelt jobbközép Tisza párttal – jelentős előrelépéseket ért el a nagyvárosokban, de a vidéki területeken kevésbé. A Tisza párt „harmadik politikai erőként” pozícionálja magát, amelynek célja a magyarok széles spektrumon történő egyesítése és a demokratikus normák helyreállítása.

A Budapest és Brüsszel közötti kapcsolatok továbbra is feszültek: Brüsszel bírálja a Fidesz politikáját, különösen a jogállamiságot érintő intézkedéseket, és korlátozza az uniós támogatásokat. Az, hogy Magyarország 2024 második felében az EU Tanács elnöki tisztét töltötte be, alig enyhítette ezeket a feszültségeket. A hatalmi ágak szétválasztásának hiánya, a médiapluralizmus csökkenése és a közpénzek kezelésének átláthatóságának hiánya bizonyos mértékben aláásta a befektetők bizalmát. Regionális szinten a egyenlőtlenségek továbbra is jelentős kihívást jelentenek. Míg Budapest és más nagyvárosok a gazdasági stabilitás előnyeit élvezik, a vidéki térségek magas munkanélküliséggel, növekvő egyenlőtlenségekkel és a forrásokhoz való korlátozott hozzáféréssel küzdenek. Ezeknek a nehézségeknek ellenére a vidéki közösségek továbbra is támogatják a Fideszt, mivel a párt hangsúlyt fektet a hagyományos értékekre, domináns szerepet tölt be a helyi médiában, valamint célzott intézkedéseket hoz, például családi támogatásokat és közmunka-programokat. Ezek a stratégiák erősítik a lojalitást, és még a gazdasági nehézségek ellenére is összhangban állnak a kulturális prioritásokkal.

2025-ben Magyarországnak jelentős politikai kihívásokkal kell szembenéznie a gazdaság és a nemzetközi imázs javítása érdekében. A kormány jelenlegi, Kínával és Oroszországgal kötött stratégiai szövetségekre összpontosító megközelítése akadályozhatja a kapcsolatokat az európai partnereivel. Ugyanakkor egy jobban szervezett ellenzék felemelkedése középtávon átalakíthatja a politikai helyzetet, hiteles alternatívát kínálva a Fidesz dominanciájával szemben. A következő parlamenti választásokat 2026 áprilisára tűzték ki.

Utolsó frissítés: 2024. december