Magyarország

A növekedést továbbra is jelentősen gátolja az európai források befagyasztása

A növekedés 2026-ban is viszonylag gyenge marad, de várhatóan javulni fog az előző három évhez képest, amikor a gazdaság szinte stagnált. Ennek fő oka az, hogy a ki nem javított intézményi és irányítási problémák miatt több mint 20 milliárd eurónyi európai forrás befagyasztása hosszú ideig fennmarad, ami továbbra is súlyosan terheli a közberuházásokat. Ebből az összegből a Covid utáni helyreállítási alapból (RRF – Helyreállítási és Reziliencia-keret) származó közel 10 milliárd euró 2026. augusztus végén jár le. Körülbelül 8 milliárd euró összegű kohéziós alap is forog kockán, amelynek határideje 2027 vége, beleértve azt a 2 milliárd eurót is, amely felhasználás hiányában véglegesen elveszett. Ezen felül az EU alacsony költségű finanszírozási programja, a SAFE („Security Action for Europe”), amely elsősorban védelmi kiadásokra irányul, akár 17 milliárd eurót is juttathatna Magyarországnak, de ezt még jóvá kell hagyni. Mindazonáltal a 2026 áprilisában hatalomra került Európa-párti kormány pozitív fejlemény, amely felgyorsíthatja e források fokozatos és részleges felszabadítását a következő hónapokban. Június elején megállapodás született az Európai Bizottsággal 16,4 milliárd euró korábban befagyasztott forrás felszabadításáról, cserébe a korrupcióellenes és kormányzási reformokra vonatkozó kötelezettségvállalásokért. A magánbefektetéseket továbbra is gátolni fogják a tartósan magas irányadó kamatlábak (2026 májusában 6,25%), annak ellenére, hogy az infláció meredeken lassult (2026 márciusában 1,8% az előző év azonos időszakához képest), és jelenleg közel egy évtized után először alacsonyabb a Magyar Nemzeti Bank célértékénél (2–4%). A közel-keleti konfliktus azonban, amely március óta a Brent-olaj árát 100 USD körüli szintre emelte (körülbelül +40%), korlátozza a 2026-os kamatcsökkentések kilátásait, és fokozza az inflációs kockázatokat. Eközben az ázsiai befektetések továbbra is kulcsfontosságú támaszt jelentő források maradnak. Magyarország fokozatosan Közép-Európa egyik fő kínai ipari központjává vált, különösen az akkumulátorok és az elektromos járművek területén. A BYD 2025 májusában Hollandiából Budapestre helyezte át európai központját. A CATL debreceni projektjei, valamint a BYD beruházásai várhatóan 2026-ban is továbbra is támogatni fogják a gyártási beruházásokat.

Az export, amely a GDP közel 80%-át teszi ki, továbbra is nagymértékben Németországra és az euróövezet többi részére koncentrálódik, ami miatt a magyar gazdaság különösen érzékeny az európai kereslet gyengülésére és a globális ellátási láncok zavaraira. A járműipar önmagában a teljes export közel egyharmadát teszi ki, miközben erős regionális integráció jellemzi a szintén erre az iparágra szakosodott szomszédos országokkal (Szlovákia, Csehország és Románia). A 2025. júliusi kétoldalú megállapodás értelmében az Egyesült Államok az autókra 15%-os vámot vetett ki.

A 2026-os évet parlamenti választások is jellemezték, amelyek számos háztartásbarát fiskális intézkedés (adócsökkentések, energiaár-plafonok és a háztartások számára nyújtott rendkívüli jövedelemtámogatási intézkedések) révén támogatták a gazdasági tevékenységet az első negyedévben. A magánfogyasztás ezért továbbra is a növekedés fő hajtóereje marad, amit a még mindig viszonylag erős munkaerőpiac is támogat: 2026 márciusában a nominális bérnövekedés éves szinten 9,1% volt, a munkanélküliségi ráta pedig 4,7%-on maradt

A kettős hiány továbbra is erős nyomás alatt marad

A költségvetési hiány 2026-ban is nagyon magas szinten marad, és a Fidesz választás előtti intézkedései, valamint a hatalomra kerülő TISZA párt rendkívül korlátozott fiskális mozgástere miatt gyengébb lesz, mint 2025-ben. A költségvetési konszolidációval kapcsolatos hitelesebb álláspontja ellenére az új kormány várhatóan fenntartja a háztartásoknak nyújtott támogatási intézkedések nagy részét: a családi adókedvezmények megduplázását, az anyák adómentességét, a 13. havi nyugdíjat, a minimálbér emelését, valamint az energiatámogatások folytatását. A bankokra, a távközlésre és a légi közlekedésre kivetett ideiglenes adók, valamint a fogyasztás erősödése által ösztönzött adóbevétel-növekedés nem fogja ellensúlyozni a kiadások emelkedését, vagy csak elhanyagolható mértékben. Az államadósság ezért magas szinten marad, alakulása pedig nagyrészt az uniós források felszabadításától függ. Az Európai Bizottság már 5,2%-os GDP-arányos hiányt jósolt 2026-ra, míg a TISZA most inkább 6,8%-hoz közelítő értéket jelez. Becslésünk nagyjából a kettő között mozog.

A folyó fizetési mérleg 2026-ban romlani fog a tartósan visszafogott európai kereslet, a gyenge összességében vett export – különösen az autóiparban –, valamint a Közel-Keleten fennálló tartós feszültségek miatt az energiaimportra nehezedő megújult nyomás miatt. A szolgáltatások többlete azonban – amelyet az idegenforgalom, a közúti szállítás és az üzleti szolgáltatások támasztanak alá – továbbra is részben ellensúlyozni fogja az árukereskedelem romlását. Magyarország továbbra is ki lesz téve a forint árfolyam-ingadozásainak, bár az új kormány hatalomra kerülése jelentősen javította a piaci hangulatot, és az év eleje óta erős forint-erősödést eredményezett: a márciusban még közel 400 HUF/EUR-os árfolyam május elejére körülbelül 356-ra emelkedett. Ez a javulás mindazonáltal továbbra is törékeny: az uniós források felszabadításának bármilyen késedelme vagy a költségvetési fegyelem meglazulása gyorsan újra fellendítheti a forintra nehezedő nyomást és a külső finanszírozási költségeket. A külföldi közvetlen befektetésekkel (FDI) és az állami finanszírozással egyaránt összefüggő magas külső adósságszint (a GDP 78%-a 2025-ben) továbbra is sebezhetővé teszi Magyarországot a külső sokkokkal szemben, annak ellenére, hogy a devizában denominált államadósság aránya fokozatosan csökken (jelenleg körülbelül 30%, szemben a tíz évvel ezelőtti 50%-kal).

Jelentős politikai fordulópont az új TISZA párt megválasztásával

A TISZA (közép-jobb) földcsuszamlásszerű győzelme a 2026. áprilisi parlamenti választásokon a legjelentősebb politikai törést jelenti Magyarországon azóta, hogy Orbán Viktor 2010-ben visszatért a hatalomba. Magyar Péter pártja a 199 képviselői helyből 141-et nyert el, szemben Orbán Viktor FIDESZ-ének 52 és a Mi Hazánk párt 6 mandátumával, ami messze meghaladja az alkotmány és a alapvető törvények módosításához szükséges kétharmados küszöböt. Ez a szupermajoritás biztosítja az új kormány számára az intézményi eszközöket ahhoz, hogy fokozatosan lebontsa a Fidesz által az elmúlt tizenöt évben kiépített politikai és intézményi struktúra azon részeit, amelyeket az európai intézmények a leginkább bíráltak. A puszta kormányváltáson túl a kihívás tehát a magyar állam átalakítása lesz, különösen a korrupció és az állami források kisajátításának leküzdése révén. Ide tartozik az igazságszolgáltatási rendszer, a felügyeleti hatóságok, a közmédia és a közpénzügyi ellenőrzési mechanizmusok reformja. Ez az átmenet azonban gyorsan jelentős intézményi és politikai feszültségeket válthat ki. A közigazgatás, a névlegesen független hatóságok és a gazdasági szereplők jelentős része továbbra is szorosan kötődik az Orbán-korszak alatt kiépített hálózatokhoz, ami a TISZA nagy választási győzelme ellenére is növeli az akadályozás, a konfliktusok és a tartós polarizáció kockázatát. Ráadásul a TISZA-nak nincs kormányzási tapasztalata, és valószínűleg személyzeti hiányokkal is szembesül majd

Európai szinten az új kormány várhatóan jelentősen pragmatikusabb és Európa-barátabb álláspontot fog képviselni annak érdekében, hogy felgyorsítsa a befagyasztott források felszabadítását, ami mind gazdasági, mind politikai szempontból elengedhetetlen feladat lett. Magyarország arra fog törekedni, hogy csökkentse az Unióval szembeni elszigeteltségét, és helyreállítsa hitelességét a nemzetközi befektetők szemében, miután több éven át feszültség alakult ki Brüsszellel a jogállamiság és a közpénzek kezelése miatt. Ugyanakkor ezt az új pozicionálást több strukturális tényező is korlátozni fogja, nevezetesen az Oroszországtól való erős energiafüggőség, a magyar iparban a kínai beruházások növekvő súlya, valamint az a szükségszerűség, hogy a TISZA megőrizze konzervatív és szuverenitáspárti választói bázisának egy részét. A kormánynak ezért kényes egyensúlyt kell tartania az európai integráció és a geopolitikai pragmatizmus között.

Utolsó frissítés: 2026. június