Az idegenforgalomtól való függőség és az inflációs nyomás
A 2024-es lassulás után a növekedés várhatóan 2025-ben enyhén fellendül, amit a Kínából (a 2025-ös turisták 15,7%-a) és Oroszországból (11,9%) érkező erős turisztikai áramlás, valamint az indiai látogatók számának jelentős fellendülése hajt majd, miután 2024-ben a diplomáciai feszültségek miatt hirtelen visszaesés volt tapasztalható. A kormány a növekedés támogatására a Velana Nemzetközi Repülőtér új termináljának 2025. októberi teljes üzembe helyezésére támaszkodik. A repülőtér kapacitása évi 1,5 millióról 7,5 millió utasra nő, és a kormány földterületi ösztönzőket kínál majd az új turisztikai komplexumok fejlesztésének elősegítésére. A turisták számának növekedése ellenére (2025 első nyolc hónapjában 9,4%-os növekedés az előző év azonos időszakához képest) az átlagos tartózkodási idő 2025 első felében 6,8 napra csökkent az egy évvel korábbi 7,6 napról, ami fékezte az éjszakai szállásfoglalások és a bevételek növekedését. Ez a tendencia negatívan hat a foglalkoztatásra, miközben a szektorban dolgozóknak már most is csupán 40%-át teszik ki a maldívok.
A növekedés várhatóan 2026-ban is folytatódik. A gazdaság teljes mértékben profitálni fog a repülőtéri és szállodai kapacitás bővüléséből, valamint az Indiából érkező turisták számának folyamatos emelkedéséből. Az idegenforgalom fellendülése pozitív hatással van a közlekedésre és a kereskedelemre, ami egyaránt kedvez mind a turistáknak, mind a helyi fogyasztóknak. A szolgáltatásokkal ellentétben (amelyek 2024-ben a GDP ¾-ét teszik ki) az építőipari tevékenység (4,3%) lendületét veszti, mivel a hatóságok a veszélyes költségvetési helyzet miatt mérséklik az infrastrukturális kiadásokat. Ennek ellenére a kormány felgyorsítja a Nagy-Malé térségében zajló projektek befejezését, különösen a Ras Malé Ökováros kezdeményezést, amelynek keretében 65 000 lakás építését tervezik. E projektek megvalósítása azonban kihívásokkal jár, nevezetesen a környezetvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos költségekkel, az ellátási lánc zavaraival és a műszaki felügyelet korlátaival. Ezen felül a környezeti károsodás káros hatással volt a tengeri ökoszisztémára, ami a halállomány csökkenéséhez és a halászati ágazat – amely a GDP 2,4%-át teszi ki – volatilitásának növekedéséhez vezetett. A halászati tevékenység 2024-ben 25,5%-kal zsugorodott. A helyzet jövedelemelosztási aggályokat vet fel, mivel az atollok lakossága jövedelmét nagyrészt ebből az informális tevékenységből szerzi.
Az infláció továbbra is magas szinten marad, amit a villamos energia, a víz és az üzemanyag árszabályozásának fokozatos enyhítése, valamint az élelmiszerárak (beleértve a helyi halárak) és a szolgáltatások drágulása okoz. Az inflációs nyomást tovább erősíti az alapvető (nagyrészt importált) áruk iránti erős kereslet is, amely továbbra is meghaladja a rendelkezésre álló kínálatot. Ez jelentős hatással van a legszegényebb háztartásokra – amelyek költségvetésük több mint egyharmadát élelmiszerre fordítják –, valamint az atollok lakosságára, akik nagyobb mértékben függnek a külső ellátástól. Bár 2026-ban az infláció enyhülhet valamelyest a támogatások csökkentésének hatásai enyhülése és az alacsonyabb importköltségek miatt, továbbra is magas szinten marad. A közszféra bérharmonizációs politikájának bevezetése további nyomást gyakorolhat a fogyasztás ösztönzése révén, különösen Maléban. A monetáris politikát korlátozza a rufiyaa és az amerikai dollár közötti rögzített árfolyam (+–20%), amely ugyan bizonyos fokú stabilitást garantál, de súlyosan korlátozza a Maldív-szigeteki Monetáris Hatóság (MMA) független politika folytatására irányuló képességét. Ebben a kontextusban a likviditás és a belföldi hitelállomány szabályozása elsősorban a tartalékolási kötelezettségekre és a nyílt piaci műveletekre támaszkodik.
Nagy hiányok és súlyos adósság
A költségvetési hiány 2025-ben csökkent, de továbbra is nagyon magas. Az infrastrukturális kiadásokat visszafogták, a folyó kiadások pedig enyhén (-1,6%) csökkentek. Mindenekelőtt a bevételek nőttek az idegenforgalom fellendülésének és a 2024-ben bevezetett ágazati adók felülvizsgálatának köszönhetően. A kiigazítások kiterjedtek az idegenforgalmi árukra és szolgáltatásokra kivetett adóra (TGST), a szállodakomplexumokban való tartózkodásra alkalmazott környezetvédelmi adóra, valamint a légi közlekedési adókra (indulási adó és repülőtér-fejlesztési díj). Ez azonban nem akadályozta meg, hogy növekedjenek a beszállítóknak és az állami vállalatoknak járó kifizetések késedelmei; például a nemzeti villamosenergia-társaság még mindig 661 millió MVR (közel 42,9 millió USD) kifizetésére vár, ami áramkimaradásokhoz vezetett Maléban. A helyzet gyengíti a vállalkozásokat és visszafogja a gazdasági tevékenységet. A 2024-re tervezett jelentős költségvetési reformok elmaradása miatt a hiány 2026-ban ismét növekedhet, különösen mivel további infrastrukturális kiadások várhatók. A kamatfizetések és a bérek, valamint az infrastrukturális kiadások jelentősen hozzájárulnak a hiányhoz. Ezen felül a jelentős adósságtörlesztések is komoly kihívást jelentenek, különösen egy 2026 áprilisában lejáró, 500 millió dollár értékű szukuk kötvény esetében. Az adósság főként belföldi (az összeg 57%-a), ami a helyi bankokat szuverén kockázatnak teszi ki. A külső adósság kétoldalú hitelekre (főként Indiából, Kínából és Szaúd-Arábiából származó, infrastrukturális projektekhez kapcsolódó vevőhitelek formájában), kötvényadósságra – beleértve a nemzetközi piacokon kibocsátott szukukokat is – és többoldalú finanszírozásra (ADB) oszlik. Fennáll a nemfizetési kockázat, de a hitelezők bevonása segíthet ennek elkerülésében.
A Maldív-szigetek emellett jelentős folyó fizetési mérleghiánnyal is küzd, ami tükrözi, hogy az ország nagymértékben függ a fogyasztáshoz és az infrastrukturális projektekhez szükséges alapvető áruk és berendezések importjától. Bár a kereskedelmi hiány a fő tényező, amely hozzájárul az egyensúlyhiányhoz, 2025-ben a halak exportjának növekedése és az alacsonyabb importköltségeknek köszönhetően kissé csökkent. Ugyanakkor az idegenforgalmi bevételek továbbra is támogatják a szolgáltatási mérleget, annak ellenére, hogy azt a fuvarozási és pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kifizetések terhelik. A külső adósság kamatai miatt az elsődleges jövedelmi mérleg hiányban van, míg a külföldi munkavállalóktól érkező pénzátutalások (2024-ben a GDP 9%-a) másodlagos jövedelmi hiányt eredményeznek. Összességében a folyó fizetési mérleg hiánya 2025-ben és 2026-ban várhatóan csökkenni fog, de továbbra is magas szinten marad. Ezt elsősorban a közvetlen külföldi befektetések (2025-ben a GDP 11%-a) finanszírozzák, amelyek elsősorban az idegenforgalmat és az infrastruktúrát célozzák meg.
A külső adósságszolgálat, és kisebb mértékben a folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozása is nyomást gyakorol a devizatartalékokra. Miután 2024 szeptemberében történelmi mélypontot ért el (371,2 millió USD, azaz 0,8 hónapnyi import), a tartalékok 2025 júliusára 774,5 millió USD-re emelkedtek (1,8 hónapnyi import). A javulás több intézkedés eredménye: egy 400 millió USD-s swap-megállapodás az Indiai Központi Bankkal (amelyet 2025 októberében törlesztettek), valamint a 2025 januárjában hatályba lépett devizatörvény, amely előírja, hogy a devizabevételeket generáló vállalatok – különösen az idegenforgalmi szektorban – arra kötelezi, hogy bevételeik egy részét rufiyaa-ra váltsák át és a helyi bankrendszerbe helyezzék el, valamint a dollárlikviditás támogatása érdekében a devizabetétekre vonatkozó tartalékolási követelmény 2025 júliusában 7,5%-ról 5%-ra történő csökkentése. Ezek a kiigazítások stabilizálták a hivatalos devizapiacot, de fokozódtak a feszültségek a párhuzamos piacon, és a bevezetett korlátozások miatt szélesedett a kettő közötti szakadék. A felhasználható tartalékok helyreállása ellenére – az alapvető import és az adósságszolgálati költségek levonása után – azok továbbra is egy hónapnál kevesebbre rúgnak, és fenntartják a magas külső sebezhetőséget. A turizmus fellendülése és a kétoldalú és többoldalú partnerek pénzügyi támogatása azonban lehetővé teszi a külső adósság törlesztését.
Kína ambíciói és pragmatikus közeledése Indiához
A 2023-ban megválasztott Mohamed Muizzu elnök erős politikai pozícióval rendelkezik, köszönhetően a Népi Nemzeti Kongresszus (PNC) köré szerveződött koalíció által a 2024-es általános választásokon elért nagy többségnek (a 93 képviselői helyből 75). Ez a túlnyomó többség biztosítja számára a szükséges mozgásteret infrastrukturális és fejlesztési projektjeinek megvalósításához. A koalícióban azonban a PNC és a Maldív-szigeteki Haladó Párt (PPM) között a belső frakcióharcok miatt továbbra is feszültségek tapasztalhatók. A politikai stabilitás várhatóan 2026-ban is fennmarad, a költségvetési reformokkal és a médiára vonatkozó korlátozásokkal kapcsolatos gazdasági kihívások és társadalmi feszültségek ellenére. A turisztikai bevételeken és a nagyvonalú állami kiadásokon alapuló maldív újraelosztási modell jelentősen csökkentette a szegénységet (2024-ben 8,7%, szemben a 2019-es 11,2%-kal), de a modell egyre sebezhetőbbé válik a költségvetési megszorításokkal szemben. Az ellenzék gyenge és megosztott: annak ellenére, hogy Mohamed Nasheed, a volt elnök és a demokratizálódás szimbóluma igyekszik visszanyerni központi szerepét, a Maldív-szigeteki Demokrata Párt (MDP) nehezen küzd a belső megosztottság leküzdéséért és a választói bizalom visszaszerzéséért.
Miután 2024 májusában az indiai csapatok kivonását követelte, Muizzu megerősítette a kapcsolatokat Kínával, és 2024 januárjában 20 stratégiai megállapodást írt alá a digitális technológia, az idegenforgalom, valamint az „Egy övezet, egy út” kezdeményezéshez kapcsolódó projektek területén. A 2025 januárjában teljes mértékben hatályba lépett kínai–maldív szabadkereskedelmi megállapodás eltörölte a legtöbb ipari és halászati termékre kivetett vámokat, ezzel elősegítve a kínai kereskedelmet és befektetéseket. Kína a fő kétoldalú hitelező, ami növeli a Maldív-szigetek pénzügyi függőségét. A pénzügyi és diplomáciai feszültségekkel szembesülve Muizzu 2024 közepén közeledett Indiához, és 2025 júniusában és októberében hivatalos látogatási sorozatot tett. A diplomáciai viszonyok enyhülése nyomán India költségvetési támogatást nyújtott. Ugyanakkor az ország diverzifikálja partnerségeit: 2025-ben kereskedelmi és digitális megállapodásokat kötött Malajziával, valamint fokozta az együttműködést az Öböl-államokkal a finanszírozás vonzása és a megújuló energiák fejlesztése érdekében. Végül az éghajlati diplomácia továbbra is prioritás marad: 2025 februárjában benyújtották az ENSZ-nek az új nemzeti hozzájárulást, amely megerősítette a 2030-ra kitűzött szén-dioxid-semlegességi célt.

Thailand
United Kingdom
Europe
India
Vietnam (Socialist Republic of)
United Arab Emirates
China
Singapore
Oman