Málta

A belföldi kereslet által vezérelt erős növekedés normalizálódása

A lassulás ellenére a máltai gazdaság 2025-ben is megőrzi növekedési lendületét, jóval megelőzve az euróövezet többi tagállamát. A legtöbb dél-európai országhoz hasonlóan a növekedést a megnövekedett belföldi kereslet fogja hajtani. Először is, a háztartások fogyasztása tovább fog növekedni az újraerősödő vásárlóerőnek köszönhetően: a reálbérek felzárkóznak a defláció visszaszorulásával, a szűk munkaerőpiac pedig ösztönzi a béremeléseket. A munkaerőpiac – amelynek munkanélküliségi rátája 2024 novemberében 3% volt – továbbra is szűk marad. A munkahelyteremtést nagyrészt a bevándorló munkavállalók hajtják előre, főként az EU-n kívülről érkezők, akik ma már a teljes foglalkoztatás több mint 30%-át teszik ki. A háztartások rendelkezésre álló jövedelmét az állami költségvetésben bejelentett jövedelemadó-sávok kiszélesítése is növelni fogja. Másodszor, a beruházásokat továbbra is részben ösztönözni fogja az Európai Helyreállítási Tervből származó NextGenerationEU-alapok felhasználása (a 2019-es GDP 2,3%-át kell felhasználni 2026-ig), valamint az ország azon erőfeszítései, hogy vállalkozásbarát környezetet teremtsen, különösen a technológiai szektor számára. A pénzmosás gyanújával és egyéb illegális tevékenységekkel kapcsolatos büntetőjogi szankciók folyamatos kockázata azonban valószínűleg csökkenti ezt a beruházási potenciált.

Ezen felül a nettó exportot ismét az idegenforgalom teljesítménye fogja meghatározni (a GDP és a foglalkoztatás 25%-a), amely továbbra is rekordokat dönt, és várhatóan tovább fog növekedni, bár mérsékeltebb ütemben. 2024 első tizenegy hónapjában a külföldi turisták száma 20%-kal, illetve 30%-kal haladta meg a 2023-as, illetve a 2019-es szintet. Az online szerencsejáték-ipar (virtuális póker, kaszinójátékok, sportfogadás), amely a GDP 12%-át teszi ki, továbbra is támogatni fogja a szolgáltatásexportot a technológiai innovációk integrációjával folyamatosan fejlődő piacnak köszönhetően. Bár Málta nem importál energiát Oroszországból, az energiaellátásának nagy részét kitevő kőolaj- és földgázimporttól való általános függése (49%, illetve 45%) miatt sebezhető a globális sokkhatásokkal szemben.

Szilárd költségvetési helyzet a magas költségvetési hiány ellenére

Jórészt a folyamatban lévő egyéni befektetői programnak (IIP, más néven „aranyútlevél” program) köszönhetően Málta alacsony kockázatú költségvetési helyzetet ért el, amely azonban az elmúlt években a pandémiával és az energiaválságokkal szembeni küzdelmet célzó támogató intézkedések miatt némileg romlott. Ez a romlás oda vezetett, hogy az Európai Bizottság 2024 nyarán túlzott hiány eljárás alá vonta Máltát. Ezen felül 2022 szeptemberében a Bizottság e program miatt pert indított Málta ellen az Európai Unió Bírósága előtt. A 2025 első hónapjaiban várható döntés a program megszüntetéséhez vagy szigorításához vezethet. Cipruson már csak a „befektetésért cserébe tartózkodási engedély” program maradt fenn. A költségvetési veszteségek évente a GDP 0,3–0,4%-át tehetik ki. Az Európai Bizottság nyomása ellenére a kormány negyedik egymást követő évben is fenntartja az energiatámogatásokat. Mindazonáltal az energiaárak csökkenése várhatóan enyhíti a kormány terheit: a költségek 2024-hez képest felére csökkennek, a 2025-ös költségvetés becsült összege 152 millió euró (a GDP 0,7%-a), ami a költségvetési hiány 20%-át teszi ki. Az erős növekedés és a rendkívül magas foglalkoztatási ráta nyomán megnövekedett társadalombiztosítási járulékok miatt az adóbevételek növekedése továbbra is tartós marad. Ugyanakkor a 2025-ös költségvetésben előirányzott jövedelemadó-sávok kiigazítása várhatóan a GDP körülbelül 0,5%-ával csökkenti a bevételeket.

Málta 2022-ben – az energiaimporttól való függése miatt, amelynek árai az egekbe szöktek – enyhe hiányt mutatott, de folyó fizetési mérlege gyorsan helyreállt, amint az árak mérséklődtek. 2025-ben Málta várhatóan megőrzi kényelmes többletét a szolgáltatási szektor szilárd külső pozíciójának köszönhetően (amely a GDP mintegy 30%-át kitevő többletet jelent), amelyet az idegenforgalmi bevételek növekedése tovább erősített. A befektetések visszatartása mellett a jogállamisággal kapcsolatos kockázatok és a pénzmosás gyanúja is gátolja az ország túlméretezett pénzügyi szektorát (amelynek eszközei 2023-ban a GDP 2,1-szeresét tették ki). Nagyszabású szankciók esetén Málta elveszítené egyik legversenyképesebb iparágát. Ezen felül a bankok jelentős mértékben kitettek az ingatlanpiacnak, és az IIP eltörlése erősen érintené őket, mivel az hazai lakások iránti külföldi kereslet ennek következtében csökkenne.

A politikai stabilitást továbbra is beárnyékolja a korrupció

2022 márciusában Robert Abela miniszterelnök Munkáspártja (LP) harmadik egymást követő választási győzelmét aratta, megszerezve a szavazatok 55%-át és a 79 fős egykamarás parlament 44 mandátumát (beleértve a női képviselet érdekében hozzáadott mandátumokat is). A kormány állítólagos kapcsolatai ellenére – amelyek a 2017-ben történt, Daphne Caruana Galizia oknyomozó újságírónő meggyilkolásához fűződnek, amelyet Joseph Muscat (LP) volt miniszterelnök társai követtek el – stabil eredményeket ért el. További zavargások ellenére várhatóan Abela kormánya hatalmon marad a 2027-es mandátumlejáratig. A politikai stabilitást fenyegető veszélyek abból fakadnak, hogy további korrupciós vádak merülhetnek fel, és a közvélemény elveszítheti bizalmát a vezető osztály iránt. Egyelőre ezek a veszélyek lappangóak, és nem tűnnek közvetlenül fenyegetőnek. A 2024-es európai parlamenti választások azonban a máltai választók elvárásainak változására utaltak. Bár az LP ismét győzelmet aratott a szavazatok 45%-ával, ez a 2019-es eredményhez (54%) képest jelentősen alacsonyabb eredmény miatt egy képviselői helyet veszített, és most három képviselői hellyel holtversenyben áll a Nacionalista Párttal (42%).

Az, hogy az országot 2022-ben levették a Pénzmosás Elleni Munkacsoport (FATF) pénzmosással kapcsolatos szürke listájáról, a pénzmosás elleni küzdelem javulását jelzi, de az ország továbbra is az Európai Bizottság figyelmének középpontjában marad az átláthatóság, a korrupció, az adócsalás és a jogállamiság kérdéseiben. Különösen a kormány vonakodása az egyéni befektetői program feladása iránt – még a Bizottság hivatalos kérését követően is – ronthatja kapcsolatait Brüsszellel és más EU-tagállamokkal a biztonság, a pénzmosás, az adócsalás és a korrupció kérdéseiben. Ezen felül Málta földrajzi elhelyezkedése miatt az afrikai és ázsiai migrációs áramlások első vonalában található. Más befogadó országokkal – például Görögországgal és Olaszországgal – együtt Málta álláspontja kulcsfontosságú lesz a kérdéssel kapcsolatos európai vitákban.

Utolsó frissítés: 2025. január