Málta

A belföldi kereslet által vezérelt erős növekedés normalizálódása

A lassulás ellenére a máltai gazdaság 2025-ben is megőrzi növekedési lendületét, jóval megelőzve az euróövezet többi tagállamát. A legtöbb dél-európai országhoz hasonlóan a növekedést a megnövekedett belföldi kereslet fogja hajtani. Először is, a háztartások fogyasztása tovább fog növekedni a megújult vásárlóerőnek köszönhetően, mivel a defláció visszaszorulásával a reálbérek is felzárkóznak, és a szűk munkaerőpiac ösztönzi a béremeléseket. A munkaerőpiac – amelynek munkanélküliségi rátája 2024 novemberében 3% volt – továbbra is szűk marad. A munkahelyteremtést nagyrészt a bevándorló munkavállalók hajtják előre, főként az EU-n kívülről érkezők, akik ma már a teljes foglalkoztatás több mint 30%-át teszik ki. A háztartások rendelkezésre álló jövedelmét az állami költségvetésben bejelentett jövedelemadó-sávok kiszélesítése is növelni fogja. Másodszor, a beruházásokat továbbra is részben ösztönözni fogja az Európai Helyreállítási Tervből származó NextGenerationEU-alapok felhasználása (a 2019-es GDP 2,3%-át kell felhasználni 2026-ig), valamint az ország azon erőfeszítései, hogy vállalkozásbarát környezetet teremtsen, különösen a technológiai szektor számára. A pénzmosás gyanújával és egyéb illegális tevékenységekkel kapcsolatos büntetőjogi szankciók folyamatos kockázata azonban valószínűleg csökkenti ezt a beruházási potenciált.

Ezen felül a nettó exportot ismét az idegenforgalom teljesítménye fogja meghatározni (a GDP és a foglalkoztatás 25%-a), amely továbbra is rekordokat dönt, és várhatóan tovább fog növekedni, bár mérsékeltebb ütemben. 2024 első tizenegy hónapjában a külföldi turisták száma 20%-kal, illetve 30%-kal haladta meg a 2023-as, illetve a 2019-es szintet. Az online szerencsejáték-ipar (virtuális póker, kaszinójátékok, sportfogadás), amely a GDP 12%-át teszi ki, továbbra is támogatni fogja a szolgáltatásexportot a technológiai innovációk integrációjával folyamatosan fejlődő piacnak köszönhetően. Bár Málta nem importál energiát Oroszországból, az ország energiaellátásának nagy részét kitevő kőolaj- és földgázimporttól való általános függése (49%, illetve 45%) miatt sebezhető a globális sokkhatásokkal szemben.

Szilárd költségvetési helyzet a magas költségvetési hiány ellenére

Jórészt a folyamatban lévő egyéni befektetői programjának (IIP, más néven „aranyútlevél” program) köszönhetően Málta alacsony kockázatú költségvetési helyzetet ért el, amely azonban az elmúlt években a pandémiával és az energiaválságokkal szembeni küzdelmet célzó támogatási intézkedések miatt némileg romlott. Ez a romlás oda vezetett, hogy az Európai Bizottság 2024 nyarán Máltát a túlzott hiányra vonatkozó eljárás alá vonta. Ezen felül 2022 szeptemberében a Bizottság e program miatt pert indított Málta ellen az Európai Unió Bírósága előtt. A 2025 első hónapjaiban várható döntés a program megszüntetéséhez vagy szigorításához vezethet. Cipruson már csak a „befektetésért cserébe tartózkodási engedély” program maradt fenn. A költségvetési veszteség évente a GDP 0,3–0,4%-át teheti ki. Az Európai Bizottság nyomása ellenére a kormány negyedik egymást követő évben is fenntartja az energiatámogatásokat. Mindazonáltal az energiaárak csökkenése várhatóan enyhíti a kormány terheit: a költségek 2024-hez képest felére csökkennek, a 2025-ös becsült költségvetés 152 millió euró (a GDP 0,7%-a), ami a költségvetési hiány 20%-át teszi ki. Az erős növekedés és a rendkívül magas foglalkoztatási ráta nyomán emelkedő társadalombiztosítási járulékok miatt az adóbevételek növekedése továbbra is tartós marad. Ugyanakkor a 2025-ös költségvetésben előirányzott jövedelemadó-sávok kiigazítása várhatóan a GDP körülbelül 0,5%-ával csökkenti a bevételeket.

Málta 2022-ben – az energiaimporttól való függése miatt, amelynek árai az egekbe szöktek – enyhe hiányt mutatott, de folyó fizetési mérlege gyorsan helyreállt, amint az árak mérséklődtek. 2025-ben Málta várhatóan megőrzi kényelmes többletét a szolgáltatási szektor szilárd külső pozíciójának köszönhetően (amely a GDP mintegy 30%-át kitevő többletet jelent), amelyet az idegenforgalmi bevételek emelkedése tovább erősített. A befektetések visszatartása mellett a jogállamisággal kapcsolatos kockázatok és a pénzmosás gyanúja is gátolja az ország túlméretezett pénzügyi szektorát (amelynek eszközei 2023-ban a GDP 2,1-szeresét tették ki). Nagyszabású szankciók esetén Málta elveszítené egyik legversenyképesebb iparágát. Ezen felül a bankok jelentős mértékben kitettek az ingatlanpiacnak, és az IIP eltörlése erősen érintené őket, mivel az ezzel járó külföldi keresletcsökkenés a hazai lakáspiacon is érezhető lenne.

A politikai stabilitást továbbra is beárnyékolja a korrupció

2022 márciusában Robert Abela miniszterelnök Munkáspártja (LP) harmadik egymást követő választási győzelmét aratta, megszerezve a szavazatok 55%-át és a 79 fős egykamarás parlament 44 mandátumát (beleértve a női képviselet érdekében hozzáadott mandátumokat is). A kormány állítólagos kapcsolatai ellenére – amelyek a 2017-ben történt, Daphne Caruana Galizia oknyomozó újságíró meggyilkolásához fűződnek, amelyet Joseph Muscat (LP) volt miniszterelnök társai követtek el – stabil eredményeket ért el. További zavargások ellenére Abela kormánya várhatóan hatalmon marad 2027-ig, mandátumának lejártáig. A politikai stabilitást fenyegető veszélyek abból fakadnak, hogy további korrupciós vádak merülhetnek fel, és a közvélemény elveszítheti bizalmát a kormányzó osztály iránt. Egyelőre ezek a veszélyek lappangóak, és nem tűnnek közvetlenül fenyegetőnek. A 2024-es európai parlamenti választások azonban a máltai választók elvárásainak változására utaltak. Bár az LP ismét győzelmet aratott a szavazatok 45%-ával, ez a 2019-es eredményhez (54%) képest jelentősen alacsonyabb eredmény miatt egy képviselői helyet vesztett, és most három képviselői hellyel holtversenyben áll a Nacionalista Párttal (42%).

Az, hogy az országot 2022-ben eltávolították a Pénzmosás Elleni Munkacsoport (FATF) pénzmosással kapcsolatos szürke listájáról, a pénzmosás elleni küzdelem javulásának jele, de az ország továbbra is az Európai Bizottság figyelmének középpontjában marad az átláthatóság, a korrupció, az adócsalás és a jogállamiság kérdéseiben. Különösen a kormány vonakodása az egyéni befektetői program feladása iránt – még a Bizottság hivatalos kérését követően is – ronthatja kapcsolatait Brüsszellel és más EU-tagállamokkal a biztonság, a pénzmosás, az adócsalás és a korrupció kérdéseiben. Ezen felül Málta földrajzi elhelyezkedése miatt az afrikai és ázsiai migrációs áramlások első vonalában található. Más befogadó országokkal, például Görögországgal és Olaszországgal együtt Málta álláspontja kulcsfontosságú lesz az erről szóló európai vitákban.

Utolsó frissítés: 2025. január