A kitermelőipari projektek által hajtott gazdasági növekedés
A növekedés várhatóan 2025-ben lassulni fog, amit az aranyipar gyenge teljesítménye is hátráltat, amely az év első felében 20%-os termeléscsökkenést regisztrált Tasiastban az előző év azonos időszakához képest, valamint a Szenegállal közösen működtetett Greater Tortue Ahmeyim (GTA) gázprojekt kereskedelmi termelésének elindításában bekövetkezett késedelmek is.
2026-ban a növekedés várhatóan felgyorsul, amit a teljes gáztermelés fog ösztönözni. A BP (Egyesült Királyság) és a Kosmos Energy (USA) által üzemeltetett GTA-projekt első fázisa 2025 januárjában indult, becsült kapacitása évi 2,5 millió tonna LNG. Ez a gáz hozzájárul majd a nemzeti villamosenergia-termeléshez és -exportba, amely 2025 áprilisában indult be. Ugyanakkor a külföldi befektetések támogatni fogják az uránipar fejlesztését is. Az első kitermelési projektet, amely a Tiris Zemmour régióban található, az ausztrál Aura Energy vállalat vezeti, amely 2024 júliusában szerezte meg a végleges építési és üzemeltetési engedélyt. A végleges beruházási döntés 2025 végére várható, a kezdeti finanszírozás becsült összege 230 millió USD. Ezen felül az arany (az export 39%-a) és a vasérc (az export 28%-a) magas világpiaci árai is támogatni fogják a bányászati termelést. Több multinacionális vállalat is aláírt megállapodásokat az ország zöld hidrogén-potenciáljának kiaknázására, a beruházási döntésekre várhatóan 2026-ban kerül sor.
Ugyanakkor a gazdaság a távközlési infrastruktúra fejlesztése által hajtott, erőteljes szolgáltatási szektorból (a GDP 48%-a 2024-ben) is profitál majd. A főbb importcikkek, azaz az olaj és az élelmiszerek mérsékelt árai várhatóan támogatni fogják a magánfogyasztást (a GDP 53%-a). Az elsődleges szektor növekedése azonban korlátozott lesz. Miután 2024-ben elérte csúcspontját (1,5 millió tonna kifogott hal és több mint 1 millió tonna exportált hal), a halászati ágazatban a tevékenység várhatóan normalizálódik. A halállomány fokozatos kimerülése jelentős kockázatot jelent a gazdaságra nézve, mivel az ágazat a GDP közel 10%-át, az export 23%-át adja, és több mint 50 000 embert foglalkoztat.
A kettős hiány a gázexportnak köszönhetően csökkenni fog
Az államháztartási hiány 2025-ben is tovább csökken. A kormány folytatja a költségvetési konszolidációt, amelynek keretében a nem nyersanyag-kitermelésből származó bevételek növekedésére számítanak egy új szén-dioxid-adó bevezetése, a hatékonyabb adóbeszedés és számos adómentesség eltörlése révén. Ezen felül a magasabb gázjogdíjak is támogatni fogják az állami bevételeket, ellensúlyozva a tőkebefektetésekre és a szociális transzferekre fordított megnövekedett kiadásokat. 2026-ban a hatóságok várhatóan folytatják az Nemzetközi Valutaalapmal kötött megállapodások keretében tett erőfeszítéseiket. 2023 januárja óta Mauritánia egy 42 hónapos futamidejű, összesen 86,9 millió USD összegű kiterjesztett hitelkeretből és kiterjesztett hitelkeretből részesül. 2023 decemberében az IMF emellett 31 hónapos futamidejű, 258,21 millió USD összegű rugalmassági és fenntarthatósági hitelkeretet is jóváhagyott. E három program keretében már közel 150 millió USD-t folyósítottak.
2026-ban a jelentős folyó fizetési mérleghiány várhatóan tovább csökken, elsősorban a kisebb kereskedelmi hiánynak köszönhetően. A szénhidrogén-export növekedése részben ellensúlyozni fogja a nem energetikai export (különösen a hal) visszaesését. A kereskedelmi mérleg javulásához elsősorban az import csökkenése fog hozzájárulni. Először is a GTA-projekt első szakaszának befejezésével várhatóan csökkenni fog a beruházási javak importja. Ezt követően az alacsonyabb globális olaj- és élelmiszerárak várhatóan enyhítik az importszámlát. A szolgáltatási hiány (2024-ben a GDP 7%-a) várhatóan továbbra is magas szinten marad, mivel a kitermelőiparba irányuló beruházások megerősítik a magas importszámlát. A hiányt elsősorban a közvetlen külföldi befektetések, valamint a kétoldalú és többoldalú partnerektől felvett hitelek finanszírozzák majd, az utóbbiak a fennálló külső adósság mintegy 60%-át (az összes államadósság 86%-át) teszik ki.
Politikai stabilitás és korlátozott dzsihádista kockázat
Mohamed Ould Cheikh Ahmed Ghazouani elnököt 2024 júniusában újraválasztották az alkotmány szerinti második és egyben utolsó hivatali időszakra, a szavazatok 56%-át szerezve meg. Az országot rendszeresen érintik a harratin közösség elleni etnikai diszkriminációval, a magas munkanélküliséggel és az alacsony életszínvonallal kapcsolatos társadalmi zavargások. Ez azonban aligha veszélyezteti a politikai stabilitást, mivel Ghazouani – mint volt tábornok – a fegyveres erők támogatását élvezi. Ezen felül az El Insaf elnöki párt parlamenti többséggel rendelkezik, miután a 2023. májusi parlamenti választásokon a 176 képviselői helyből 107-et nyert el.
Külpolitikai szempontból a többi száhel-vidéki országban tapasztalható instabilitás és a dzsihádisták jelenléte, valamint a Nyugat-Szaharában Marokkó és a Polisario Front között dúló konfliktus valószínűleg tovább fogja fokozni a Mauritániába irányuló menekültáradatot. Az ország azonban 2011 óta nem szenvedett el dzsihádista támadásokat a védelembe, a biztonságba és a hírszerzésbe történő folyamatos beruházásoknak köszönhetően.
A más arab országokkal, különösen Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel fennálló kétoldalú kapcsolatok erősítése folytatódik az általuk nyújtott finanszírozás és beruházások révén – különösen a zöld hidrogén területén –, valamint a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése révén. A Szenegállal való együttműködés továbbra is aktív marad, különösen a GTA-projekt keretében a tengeri gázkészletek közös kitermelése terén. Végül az ország fenntartja kapcsolatait az Európai Unióval (EU) és az Egyesült Államokkal, amelyek egyaránt érdeklődnek az ország energetikai potenciálja és földrajzi elhelyezkedése iránt. 2025 elején az EU megerősítette elkötelezettségét a „Global Gateway” kezdeményezés iránt azáltal, hogy pénzügyi támogatást nyújtott a migrációkezeléshez, a munkahelyteremtéshez és a biztonsághoz. Ezen felül Mauritánia részesülhet az Egyesült Államokba irányuló preferenciális kereskedelmi hozzáférés előnyeiből a Ghazouani és Trump elnökök közötti, 2025. júliusában tartott találkozót követően, amely kiemelte az ország szerepét stratégiai katonai partnerként és az amerikai befektetések potenciális célpontjaként a régióban.

Canada
China
Europe
Algeria
Switzerland
United Arab Emirates
Brazil
Morocco