A magán- és az állami szektor stabil növekedése
2025-ben Norvégia gazdasága várhatóan erőteljes ütemben fog növekedni, amit a háztartások fogyasztásának emelkedése, a megnövekedett kormányzati kiadások és a szénhidrogén-ipar fellendülése együttesen támogat. A magánfogyasztás fellendülését részben a magasabb ingatlanárakból származó vagyonhatás hajtja, amely megerősítette a háztartások mérlegét. Ugyanakkor az állami kiadások továbbra is támogató hatást gyakorolnak, míg az energiaágazat a szénhidrogén-ipar tartós fellendüléséből profitál.
A kockázatok azonban továbbra is fennállnak. Az egyes szektorokban tapasztalható folyamatos munkaerőhiány által táplált magas bérnövekedés továbbra is inflációs nyomást gyakorol. Ez korlátozza a központi bank képességét az agresszív kamatcsökkentésre, és a várakozások jelenleg az év folyamán körülbelül két, egyenként 25 bázispontos kamatcsökkentésre utalnak. A szűk munkaerőpiac és a tartós inflációs aggodalmak meghosszabbíthatják a szigorító monetáris politika időszakát.
2025-ben a norvégiai fizetésképtelenségek száma várhatóan emelkedni fog, ami a hosszabb ideig tartó alacsonyabb szintek utáni folyamatos normalizálódást tükrözi. Bár ez a növekedés jelentősnek tűnhet, a fizetésképtelenségek abszolút száma továbbra is a történelmi szintek keretein belül marad, és nem jelzi a vállalkozások csődjeinek riasztó hullámát. Ugyanakkor a magasabb költségek nyomást gyakorolnak a vállalatokra, hozzájárulva a fizetésképtelenségek számának emelkedéséhez. A bérnövekedés továbbra is magas szinten marad, míg az energiaárak továbbra is kihívást jelentenek a költségigényes iparágak számára. Az erős gazdasági aktivitás azonban várhatóan kezelhető szinten tartja az általános fizetésképtelenségi rátát.
A szénhidrogén-ipar tevékenységének köszönhető egyenlegek
2025-ben Norvégia folyó fizetési mérlege várhatóan kissé csökkenni fog, bár továbbra is jelentős árufolyam-többlet jellemzi majd, amelyet elsősorban a szénhidrogén-export hajt. Míg a szénhidrogén-termelés várhatóan továbbra is erős marad, az általános kereskedelmi mérleg enyhén mérséklődhet. Ugyanakkor a szolgáltatási mérleg valószínűleg hasonló hiányt fog mutatni, vagy enyhén növekedni fog. Norvégia külső pozíciójának egyik legfontosabb jellemzője továbbra is a jövedelem- és folyó átutalások egyenlegének tartósan magas szintje, amelyet a jelentős külföldi eszközökből – köztük a világ legnagyobb állami vagyonalapjából – származó hozamok támasztanak alá.
Norvégia költségvetési egyenlege várhatóan továbbra is szilárd marad, és a növekvő kormányzati kiadások ellenére is továbbra is jelentős többletet mutat majd. A magasabb bevételek – különösen a szénhidrogén-szektorból – ellensúlyozzák a megnövekedett kiadásokat, így az államadósság nagyjából változatlan szinten marad. Ez tükrözi az ország stabil költségvetési helyzetét, bár – az előző évekhez hasonlóan – a szárazföldi gazdaság továbbra is hiányt mutatna az olaj- és gáztermelés, valamint a kapcsolódó adóbevételek és az alapból származó transzferek nélkül.
Ősszel szoros választási küzdelemre lehet számítani
A 2025 szeptemberére tervezett következő parlamenti választás várhatóan fontos esemény lesz. A jelenlegi kormány az év elején lépett hivatalba, miután a Közép Párt – egy mezőgazdasági, EU-szkeptikus párt – kilépett az előző koalícióból a Norvégia és az EU közötti jövőbeli kapcsolatokkal, különösen az energiapolitikával kapcsolatos nézeteltérések miatt. Ennek eredményeként a Munkáspárt jelenleg egyedül kormányoz, és a korábbi miniszterelnök, Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára visszatért pénzügyminiszterként. A szakítás és Stoltenberg visszatérése óta a Munkáspárt népszerűsége a közvélemény-kutatásokban újra emelkedik, ami egyre bizonytalanabbá teszi az őszi választások kimenetelét.
A külpolitikai bizonytalanság 2025-ben is kulcsfontosságú téma marad Norvégiában, mivel a változó globális dinamika arra kényszeríti az országot, hogy újraértékelje stratégiai prioritásait. Az új amerikai kormányzat nemzetközi színtérre lépése fokozta a Norvégiára nehezedő nyomást, hogy növelje védelmi kiadásait, megerősítse NATO-beli kötelezettségvállalásait, ugyanakkor ösztönözte a nagyobb önellátásról szóló vitákat is. Ezzel párhuzamosan Norvégia újraértékeli az EU-val fennálló kapcsolatait – nemcsak a biztonsági együttműködés tekintetében, hanem kulcsfontosságú energiaellátóként betöltött szerepe szempontjából is. Ezek a változó geopolitikai szempontok egyaránt alakítják a védelmi politikát és Norvégia európai energiakapcsolatainak kereteit.

Europe
United Kingdom
Sweden
Poland
Denmark
China
United States of America