Örményország

A növekedés továbbra is nagyon erős, de lassul

A 2022 óta tapasztalt rendkívül erős növekedés után Örményország gazdasága várhatóan 2026-ban is nagyon robusztus marad, bár a növekedés üteme mérséklődik. A normalizálódás tendenciája tükrözi az ukrajnai háború nyomán Oroszországból érkező rendkívüli bevándorlási hullám fokozatos lecsengését, valamint a gazdasági tevékenységet erőteljesen támogató reexport-tevékenységek kiigazítását. 2025-ben az export és az ipari termelés visszaesése – amelyet elsősorban az orosz arany reexportját lehetővé tevő csatorna márciusban történt teljes lezárása okozott, annak ellenére, hogy az 2022 óta nemzetközi szankciók hatálya alatt állt – rávilágított bizonyos szegmensek e forgalmaktól való függőségére. Ebben az összefüggésben a növekedés egyre inkább a belföldi hajtóerőkre támaszkodik. A gazdasági tevékenységet továbbra is az építőipar fogja támogatni, amely 2025-ben rendkívüli bővülést (+20%) regisztrált, amit a magas szintű állami beruházások támasztottak alá, különösen a nemzetközi pénzügyi intézmények (IMF és EU) által finanszírozott infrastrukturális projektek terén. A magasabb hozzáadott értékű szegmensek, mint például az IKT (a GDP 8%-a) és a pénzügyi szolgáltatások, továbbra is kedvező pályán haladnak, és továbbra is hozzájárulnak a gazdasági modell átalakulásához. A magánbefektetések továbbra is egyenetlenebbek, és a még mindig szigorú finanszírozási feltételek korlátozzák őket – a jegybanki alapkamatot 2026 áprilisában 5%-on tartották –, de az állami támogatásnak, valamint az orosz, ázsiai és európai forrásokból származó külső finanszírozásnak köszönhetően az összességében befektetések szintje továbbra is magas marad.

A háztartások fogyasztása (a GDP 67%-a) továbbra is a gazdasági tevékenység fő hajtóereje marad, amit a reálbérek folyamatos növekedése (+6% évről évre) és a javuló munkaerőpiac, ahol a munkanélküliség a 2025 eleji 15%-ról 2026 elejére közel 12%-ra csökken. Ezt a lendületet azonban egyre inkább korlátozza az infláció visszatérése (4,6% 2026 márciusában), amelyet főként az élelmiszerárak hajtanak, és amely jelenleg már meghaladja az Örmény Központi Bank célsávját (2–4%). Ezt tovább súlyosbítja a kedvezőtlenebb külső környezet: a közel-keleti feszültségek közepette emelkedő energiaárak, valamint az a tény, hogy a Brent nyersolaj ára ismét hordónként 100 USD fölé emelkedett, fokozhatják az inflációs nyomást, és az év második felében nyomást gyakorolhatnak a háztartások vásárlóerejére. Ugyanakkor a gyorsan növekvő ágazatokban, különösen az építőiparban, munkaerőhiány alakul ki, ami bérnyomást vált ki és kapacitáskorlátokat tár fel. Ebben a kontextusban a növekedés egyre inkább a belföldi hajtóerőktől függ majd, és egyre inkább ki lesz téve a belső korlátoknak.

A kettős hiány továbbra is magas szinten marad

Akárcsak 2025-ben, a költségvetés 2026-ban is várhatóan hiányos marad. Ez a pálya a bővülő fiskális politika folytatását tükrözi, amelyet mind a választási kontextus, mind a növekvő szociális kiadások ösztönöznek, különösen a 2023 óta befogadott több mint 100 000 hegyi-karabahi menekült miatt. Az állami beruházási kiadások is tovább fognak növekedni, különösen a közlekedési infrastruktúra és a közúthálózat területén, a nemzetközi pénzügyi intézmények (IFI-k) támogatásával. A 2026-os költségvetés (amely 2025-höz képest 5%-os növekedést mutat) megerősíti ezt a tendenciát: magasabb egészségügyi kiadásokkal és egy általános egészségbiztosítási rendszer bevezetésével jár, míg a védelmi kiadások – miután már elérték a GDP körülbelül 6%-át – várhatóan mintegy 15%-kal csökkennek. A bevételi oldalon az adóalap szélesítése érdekében fontolóra veszik a hozzáadottérték-adó (jelenleg 20%) emelését, bár ennek időzítése egyelőre bizonytalan. A finanszírozás továbbra is a hazai forrásokra és a nemzetközi pénzügyi intézmények (EU, IMF, EBRD) támogatására támaszkodik, ami segít korlátozni a rövid távú kockázatokat. Ebben az összefüggésben az államadósság – amely továbbra is viszonylag alacsony – várhatóan továbbra is mérsékelt ütemben fog emelkedni, nagyrészt kedvezményes feltételű szerkezettel (körülbelül 80%), ami enyhíti a refinanszírozási kockázatokat.

A folyó fizetési mérleg várhatóan 2026-ban is hiányos marad, méghozzá 2025-höz képest még kifejezettebben. Az újraexport-csatornák (különösen az arany esetében) lezárását követő exportkiigazítás nyomást gyakorol a kereskedelmi dinamikára, miközben az exportalap továbbra is az alacsony hozzáadott értékű termékekre (gyémántok, fémek, mezőgazdasági termékek) koncentrálódik. Oroszország továbbra is a fő kereskedelmi partner (a teljes kereskedelem több mint 40%-át és a mezőgazdasági export közel 90%-át adja), ami magas szintű függőséget jelent, annak ellenére, hogy egyes áramlások az Egyesült Arab Emírségek és az Európai Unió (EU) felé irányulnak át. Az import várhatóan továbbra is magas szinten marad, amit az erős belföldi kereslet és a nagyfokú energiafüggőség támaszt alá, ami korlátozza a külső egyenleg jelentős javulását. A regionális feszültségek közepette nőttek a külső kockázatok: az iráni folyosó, amely a kereskedelem jelentős részét teszi ki, megszakadhat, míg az emelkedő energiaárak további nyomást gyakorolnak a kereskedelmi mérlegre. Ebben a kontextusban a külső finanszírozási igény továbbra is jelentős, de a likviditási kockázatok a nemzetközi partnerek folyamatos támogatásának és a finanszírozáshoz való tartós hozzáférésnek köszönhetően kordában vannak tartva.

Fokozott politikai kockázatok a választások előtt

A politikai kockázat várhatóan 2026-ban is magas szinten marad a tartós belső feszültségek és a júniusra tervezett parlamenti választások közeledte miatt. Nikol Pashinyan miniszterelnök várhatóan a parlamenti választások után is hatalmon marad, hiteles alternatíva hiányában, annak ellenére, hogy népszerűsége a 2023-as Hegyi-Karabah elvesztése óta meggyengült. Az ellenzékkel fennálló feszültség továbbra is magas szinten van, de most ezt tovább súlyosbítja a nyílt konfrontáció az örmény apostoli egyházzal, amely nyilvánosan azzal vádolta a kormányt, hogy területet engedett át. Ez a patthelyzet tovább gyengíti a végrehajtó hatalmat, és tovább táplálja a már amúgy is magas szintű közvéleményi elégedetlenséget. Ebben az összefüggésben a 2026-os választási kampány várhatóan az Európai Unióval való további közeledés és a széttagolt, részben oroszbarát ellenzék által támogatott nacionalistább vonal közötti egyértelmű választás körül fog forogni. Az elmúlt évek választói támogatottságának csökkenése ellenére Pashinyan továbbra is előnyben van, elsősorban az azerbajdzsáni offenzíva során Moszkva részéről elmaradt támogatás nyomán erősödő oroszellenes hangulatnak köszönhetően. Az új politikai pártok fokozatos felemelkedése és a politikai vita élesedése azonban fokozhatja a meglévő instabilitást, ami nem elhanyagolható kockázatot jelent a társadalmi feszültségek kialakulására és 2026 utáni előrehozott választásokra.

Külpolitikai téren a kilátásokat továbbra is az Azerbajdzsánnal folytatott békefolyamat határozza meg, amely befolyásolja a tágabb politikai és gazdasági egyensúlyt. Előzetes megállapodás született, de továbbra is fennállnak jelentős vitás pontok, elsősorban az örmény alkotmány módosítása és a Zangezur-folyosó kérdése. Bármilyen további engedmény politikailag érzékeny kérdés marad, és újra fellobbanthatja a belső feszültségeket, még akkor is, ha a hatóságok tartós megállapodás megkötésére törekednek. Középtávon a békeszerződés aláírása továbbra is valószínűnek tűnik, de ez jelentős politikai kiigazítások árán valósulhat meg. Ugyanakkor Örményország a Nyugat felé történő stratégiai átorientálódást folytat, egyértelmű szándékkal az Európai Unióval való kapcsolatok elmélyítésére, és várhatóan 2026–27 körül kérelmezi majd az EU-tagságot. Ezt a fordulatot az Oroszországgal való kapcsolatok tartós romlása kíséri, annak ellenére, hogy korlátozott mértékben kísérletek történnek az erőviszonyok egyensúlyba hozására, különösen az energetikai szektorban. Eközben a Törökországgal való kapcsolatok fokozatos normalizálódása új gazdasági lehetőségeket nyithat meg, különösen a kereskedelem és a regionális összeköttetések terén, de ez továbbra is attól függ, hogyan alakulnak az Azerbajdzsánnal való kapcsolatok.

Utolsó frissítés: 2026. április