Svájc

Jelentős mértékben ellenálló gazdasági növekedés

A svájci gazdaság 2025-ben 1,4%-kal bővült, ami az előző évhez képest változatlan. Ez némileg biztató, mivel a kicsi és nyitott gazdaság (a külkereskedelem a GDP-nek nagyon magas, 125%-át teszi ki) rendkívül érzékeny a külső sokkokra. Az általánosan gyenge globális gazdasági teljesítmény és a közelmúltban bevezetett amerikai vámtarifák (az ország 2025-ben Svájc exportjának 19%-át vette át) ennek következtében nyomást gyakorolnak a svájci reál-GDP alakulására. Ezért 2026-ra fokozatos lassulást jósolunk. E tekintetben a 2026. első negyedévi teljesítmény csalódást okozott, mivel a gazdaság az előző év azonos időszakához (y/y) képest csupán 0,4%-kal bővült, mielőtt április–júniusban jóval nagyobb sebességbe kapcsolt volna. A svájci export több mint 50%-át kitevő vegyipari és gyógyszeripari szektorok szilárd teljesítményének köszönhetően a reál-GDP-növekedés évről évre 1,5%-ra gyorsult, ami 2021 óta a legmagasabb szint. Ugyancsak pozitívum, hogy a magánfogyasztást a robusztus munkaerőpiac fogja támogatni. A munkanélküliségi ráta 2026 júliusában nagyon alacsony, 3,1%-os szinten állt, a reálbérek pedig 2025-ben 1,6%-kal emelkedtek, ami 2020 óta a leggyorsabb növekedési ütem volt. Miután márciusban az iráni háború kitörése miatt összeomlott, a fogyasztói bizalom április–július között négy egymást követő hónapban emelkedett, és jelenleg csak kissé marad el a tavalyi értéktől (mínusz 35 pont szemben az egy évvel korábbi mínusz 33 ponttal). Ez óvatos optimizmusra ad okot a 2026–2027-es magánfogyasztás tekintetében is, különösen annak fényében, hogy a nyugdíjak is emelkedni fognak. Az alacsony kamatlábak és a robusztus lakáspiac szintén támogatni fogják a gazdaságot, miközben a költségvetési kiadások is bizonyos mértékben nőttek, ami szintén pozitívan hat majd a növekedésre. A kilátási időszakban a svájci gazdaságra nehezedő legnagyobb kockázatok a külföldi fejleményekből fakadnak: a geopolitikai zavarok felfelé irányuló nyomást gyakorolnak a svájci frankra (egy klasszikus menedékvalutára), ami folyamatos jegybanki beavatkozást tehet szükségessé egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi kereskedelem folyamatos széttöredezettsége szintén hátráltató tényezőként hat Svájc exportiparára.

Az alacsonyabb inflációs nyomás fényében a Svájci Nemzeti Bank (SNB) a kamatlábakat a 2023. júniusi 1,75%-ról 2025 közepére 0,0%-ra csökkentette. Az EKB-val ellentétben az SNB nem emelte irányadó kamatlábát az iráni háború kitörését követően, mivel az energiaárak okozta sokk Svájcban sokkal kisebb volt, mint a szomszédos euróövezetben. Az infláció átmenetileg a 2026 eleji 0,1%-ról áprilisban és májusban egyaránt 0,6%-ra emelkedett, majd júliusban 0,4%-ra mérséklődött. Svájc két okból védett a globális energiapiacok áremelkedéseivel szemben. Először is, az erős frank visszatartja az importárak emelkedését. Másodszor, ellentétben egyes más európai államokkal, a kőolaj és a földgáz nem játszik kiemelt szerepet az ország villamosenergia-termelésének összetételében, amely 60%-ban vízerőművi, 30%-ban atomenergia-alapú és csupán 0,5%-ban szénhidrogén-alapú. Mivel azonban a belföldi szállítási költségek az olajáraktól függenek, az infláció 2026–2027-ben valamelyest emelkedni fog 2025-höz képest, de ennek ellenére kényelmesen a Svájci Nemzeti Bank (SNB) 0–2%-os célsávjának alsó határához közel marad, ezáltal csökkentve a kamatemelések valószínűségét. Ennek a vállalati beruházási tevékenységre is pozitív hatása lesz, de a nagyfokú geopolitikai bizonytalanság a belátható jövőben részben ellensúlyozni fogja ezeket a hatásokat.

Ugyanakkor a vállalati fizetésképtelenségek száma az elmúlt negyedévekben meredeken emelkedett. 2025-ben a fizetésképtelenségek száma 54%-kal ugrott meg, és 9 314 esettel új rekordot ért el. Ugyanakkor a fizetésképtelenségi szabályozás legutóbbi változásai – amelyek most már arra kötelezik az állami hitelezőket, például az adó- és vámhatóságokat vagy a társadalombiztosítási szolgáltatókat, hogy korábban indítsanak eljárást – döntő szerepet játszottak ebben a tendenciában, mivel sok fizetésképtelenségi eset korábban kerül napvilágra. Sajnos a 2026. január–június közötti adatok azt mutatják, hogy a 2025-ös tendencia valószínűleg folytatódni fog: a vállalati csődök száma 2026 első félévében 43%-kal emelkedett, ami rávilágít az ország szokatlanul magas hitelkockázatára. Az építőipari szektort kivéve minden más iparágban több csődöt regisztráltak.

Az államadósság alacsony, a folyó fizetési mérleg többlete pedig jelentős, bár csökkenő tendenciát mutat

A legtöbb más fejlett piaccal ellentétben Svájc esetében az államadósságállomány és a költségvetési egyenleg nem ad okot aggodalomra. A „27. segélycsomag” eredményeként – amely egy olyan költségcsökkentő intézkedés, amelyet a szövetségi kiadások csökkentése érdekében vezettek be olyan területeken, mint a dekarbonizáció, az oktatás, az integráció és a fejlesztési segélyezés – a szövetségi költségvetés 2026–2027-ben újabb többletet jelez előre. A védelmi kiadások és a kormányzati nyugdíjrendszer kiadásai a következő időszakban emelkedni fognak, a nyugdíjkiadásokat pedig a demográfiai változások is befolyásolják. Ezen felül egy 2024-ben sikeresen lezajlott népszavazást követően a nyugdíjasok részesülni fognak egy évenkénti tizenharmadik havi juttatás bevezetéséből, amelynek első kifizetésére 2026 decemberében kerül sor. Főként a gyógyszeripar nyereségére kivetett, a vártnál magasabb társasági adóknak köszönhetően Svájc államháztartása strukturális többletet fog elérni, ami azt is lehetővé teszi, hogy 2028-tól az áfa-kulcs emelése a kezdetben tervezettnél kisebb mértékű legyen. Az euróövezet átlagos államadósságállományával ellentétben – amely 2026 második negyedévében a GDP közel 90%-át tette ki – Svájc szilárd költségvetési politikájának köszönhetően 40% alatti államadósságterheléssel rendelkezik, amely arány a prognózis időszakában várhatóan tovább csökken.

Ezen felül a Coface Svájc számára megállapított kiváló, A1-es országkockázati minősítését a jelentős és tartós folyó fizetési mérleg-többlet is alátámasztja. Az elsődleges jövedelmi mérleg (pl. a külföldi befektetésekből és a határon átjáró munkavállalókból származó nettó jövedelem) és a szolgáltatási mérleg strukturálisan hiányt mutat. Ezen felül tartós hiány figyelhető meg a másodlagos jövedelmi (átutalási) mérlegben is, ami abból adódik, hogy a Svájcban dolgozó külföldi munkavállalók jövedelmük egy részét hazaküldik. 2026 második negyedévében Svájcban 1,9 millió munkavállaló rendelkezett külföldi útlevéllel. Ez a munkaerő közel 35%-át teszi ki (1991-ben még 25% volt). Ezeket a hiányokat azonban bőven ellensúlyozza az árukereskedelem jelentős többlete. Ebben az összefüggésben a vegyipar és a gyógyszeripar döntő jelentőségű az ország külkereskedelmi mérlegében, mivel az áruexport 53%-át ezek a szektorok generálják. Bár az erős frank, a geopolitikai kockázatok és a kereskedelmi korlátok bevezetése a jövőben fokozatosan csökkenti majd a folyó fizetési mérleg többletét, várhatóan 2026–27-ben is a GDP 6%-a felett marad.

A tartós és következetes folyó fizetési mérleg-többletnek köszönhetően a svájci eszközök bőséges külföldi jelenléte lehetővé teszi az ország számára, hogy jelentős pozitív nettó nemzetközi befektetési pozícióval rendelkezzen (974 milliárd CHF, ami 2026 első negyedévében a GDP 112%-ának felel meg), amelynek nagysága a tőzsdei árak és az USD/CHF árfolyam függvényében változik. Ezen felül az SNB jelentős devizatartalékai is csökkentik a kockázatokat.

A konszenzus alapján a politikai kockázat alacsony marad, de az EU-val kötött III. számú kétoldalú megállapodásokat még ratifikálni kell

A svájci politikai rendszer rendkívül stabil az ország politikai konszenzusra épülő hagyományainak köszönhetően. A legfontosabb döntéseket népszavazásokon hozzák meg. A Szövetségi Tanács, azaz a kormány, hét miniszterből áll. Az elnököt ebből a körből választják meg egy évre, majd a tisztség felváltva kerül betöltésre. 1959 óta a Szövetségi Tanács összetételét az úgynevezett „mágikus képlet” szerint határozzák meg: a parlamenti választásokon az első három helyen végzett párt mindegyike két helyet kap, a negyedik pedig egyet. Ahhoz, hogy egy „új” párt bekerülhessen a Szövetségi Tanácsba, két egymást követő választáson is az első négy hely valamelyikén kell végeznie, ami ritkán fordul elő. Ennek megfelelően a Tanács pártösszetétele a 2023. októberi legutóbbi általános választás óta nem változott. A jobboldali nemzetkonzervatív SVP, a szociáldemokrata SP és a liberális FDP két-két helyet foglal el, míg a kereszténydemokrata Közép Párt egy helyet kap. A következő általános választásokat 2027 végére tervezik, és jelenleg az SVP vezeti a közvélemény-kutatásokat 29%-kal, jócskán megelőzve az SP-t (18%) és a Centrum Pártot (15%).

Svájc és az Európai Unió közötti kapcsolatok javultak. A fő probléma a két fél közötti kereskedelmi megállapodásokból fakad, amelyek bizonyos migrációs és munkavállaló-védelmi szabályokat is tartalmaznak. Jelenleg a 2002-es és 2005-ös I. és II. számú kétoldalú megállapodások, valamint összesen 140 egyedi megállapodás van hatályban. 2008-ban megkezdődtek a tárgyalások egy átfogó kereskedelmi megállapodásról, amely összefoglalná és aktualizálná a meglévő egyedi megállapodásokat. Az évekig tartó tárgyalások után azonban a svájci kormány 2021-ben úgy döntött, hogy nem írja alá a végleges megállapodást, mivel nyilvánvaló volt, hogy azt népszavazáson elutasítanák. Elutasították az Európai Bíróság (EB) mint vitarendezési fórum szerepét, amely korlátozhatta volna Svájc szuverenitását. A svájci magas bérszint és munkavállalói védelem megőrzése – az EU-ból érkező féktelen bevándorlástól való félelem miatt – komoly vitapontot jelentett, akárcsak az a lehetőség, hogy az EU-polgárok svájci szociális segélyben részesüljenek. A kapcsolatok megromlottak, de a tárgyalások 2023-ban újraindultak, és 2024 végén egy új, „Bilaterals III” névre keresztelt megállapodással zárultak le. Az új megállapodás most már tartalmaz egy, a migrációra vonatkozó védőzáradékot. Az EU és Svájc közötti személyek szabad mozgása korlátozható, ha az súlyos gazdasági és társadalmi problémákat okoz. Ha az EU nem ért egyet a korlátozással, a kérdést egy semleges választottbíróság fogja eldönteni. Az Európai Bíróság (EB) hatásköre is korlátozásra kerül Svájc szuverenitásának megőrzése érdekében. Ha az uniós jog ütközik a svájci joggal, a kérdésben szintén egy választottbíróság fog dönteni. A választottbíróságnak nem kell az EB-hez fordulnia az uniós jog értelmezése érdekében.

A Bilaterális III. szerződést azonban még nem ratifikálták, és 2027-ben népszavazásra kerül sor. A legtöbb politikai csoport és a befolyásos üzleti körök támogatják a megállapodást, de az ország legnagyobb pártja, az SVP ellenzi a szorosabb kapcsolatokat az EU-val. A népességszám korlátozását célzó „Nem a 10 milliós Svájc” javaslat 2026. júniusi népszavazáson elszenvedett veresége (amelynek hatással lett volna az EU-val kötött szabad mozgásról szóló megállapodásokra) azt jelzi, hogy az EU-ellenes tábor az utóbbi időben kissé visszaszorult, de nem biztos, hogy a Bilaterális III. megállapodást feltétlenül elfogadnák egy népszavazáson. A Szövetségi Tanács ezért úgy döntött, hogy szétválasztja az átfogó csomagot, és négy részmegállapodást hoz létre (a személyek szabad mozgása és a szárazföldi közlekedés koordinációja, a villamosenergia-piac, az élelmiszerbiztonság és az egészségügy). Ezekről a részmegállapodásokról aztán külön-külön lehet majd népszavazáson dönteni. Mindazonáltal nem világos, hogyan fog reagálni az EU, ha a megállapodásnak csak egyes részeit fogadják el. Ezen felül bizonytalanság övezi azt is, hogy a „Bilaterals III” jóváhagyásához szükség lenne-e „kettős többségre”, vagyis arra, hogy azt ne csak a szavazók többsége, hanem a kantonok többsége is jóváhagyja, ami nehezebben lenne elérhető.

Fizetés

A váltók és a csekkek Svájcban nem széles körben elterjedtek, mivel a banki és adóügyi díjak rendkívül magasak. A váltókra vonatkozó bélyegadó mértéke a belföldi váltók esetében a tőkeösszeg 0,75%-a, a nemzetközi váltók esetében pedig 1,5%.

A kereskedelmi szereplők különösen szigorú követelményeket támasztanak a csekkek és váltók fizetési eszközként való formális érvényességét illetően.

A belföldi és nemzetközi fizetéseket általában banki átutalással bonyolítják – különösen a SWIFT elektronikus hálózaton keresztül, amelyhez a nagyobb svájci bankok csatlakoznak. A SWIFT gyors és hatékony fizetési feldolgozási lehetőséget biztosít, alacsony költségek mellett.

Adósságbehajtás

A svájci jogrendszer technikai sajátosságokkal rendelkezik, nevezetesen: minden kantonban létezik egy végrehajtási és csődügyi hivatal (Office des poursuites et des faillites / Betreibungs und Konkursamt / Ufficio di esecuzione e fallimenti), amelynek több helyi önkormányzati szintű irodája is van, és amelyek a bírósági határozatok végrehajtásáért felelősek. Feladataikat szövetségi törvény szabályozza. Az érdekelt felek betekinthetnek a Hivatal nyilvántartásaiba, illetve kivonatokat szerezhetnek belőlük; 2011-ben lépett hatályba egy új, egységes polgári perrendtartás, amelyet egy szakértői bizottság dolgozott ki, és a Szövetségi Tanács hagyott jóvá. Ez a törvénykönyv magában foglalta a 26 kantonális eljárási törvény hatályon kívül helyezését, amelyek gátolták az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságát. Mindazonáltal a peres eljárásokhoz olyan ügyvéd segítségére van szükség, aki ismeri az ügy megindításának helye szerinti bírósági szervezetet, valamint a peres eljárás során használandó nyelvet (francia, német vagy olasz).

Peren kívüli szakasz

A követelésbehajtási eljárás egy végső felszólítás kibocsátásával kezdődik, lehetőleg ajánlott levélben (amely lehetővé teszi a késedelmi kamat felszámítását). A felszólításban az adóst felkérik, hogy két héten belül fizesse meg a fennálló tőkeösszeget, valamint a törvényes 5%-os kamatláb alapján számított késedelmi kamatot (hacsak a felek másként nem állapodtak meg).

Jogi eljárás

Ha a fizetés nem történik meg, a hitelező aláírt és kitöltött eljárásindító kérelmet (réquisition de poursuite) nyújthat be a Végrehajtási és Csődügyi Hivatalhoz. Ezután a Hivatal az adósnak kézbesíti a végleges fizetési felszólítást, amelyben 20 napon belül történő fizetésre kötelezi őt, az eljárásindító kérelem kézbesítésének napjától számítva.

Bár ez az eljárás a hitelezők számára rendkívül egyszerűen alkalmazható, a hitelfelvevőknek lehetőségük van a végzés kézbesítésétől számított 10 napon belül, indoklás nélkül, kifogást emelni ellene. Ilyen esetekben – amennyiben nincs feltétel nélküli adósságbizonyíték a hitelfelvevő kifogásának elutasításához – a hitelezők egyetlen jogorvoslati lehetősége a hivatalos peres eljárás megindítása.

A hivatalos jogi eljárás megindítása előtt kötelező a békebíró előtti mediációra vagy békéltetésre lépni. Ez alól kivételt képeznek a zürichi Kereskedelmi Bíróság joghatósága alá tartozó viták, illetve azok az esetek, amikor mindkét fél megállapodott abban, hogy eltekint ezen eljárásoktól, és a követelés összege meghaladja a 100 000 svájci frankot.

A bírósági eljárás egy hivatalos (és mára egységesített) eljárás megindítását jelenti, amely írásbeli és szóbeli szakaszokból áll, és lehetőséget biztosít tanúk meghallgatására a bírósági tárgyalás során. Ezek az eljárások a kantontól függően egy-három évig is eltarthatnak.

Ezzel szemben, amennyiben a hitelező rendelkezik az adós által aláírt, feltétel nélküli adósságigazolással (bármely eredeti okmány, amelyben a vevő elismeri adósságát – például váltó vagy csekk), kérheti az adós ellentmondásának ideiglenes feloldását (main levée de l’opposition) anélkül, hogy a bíróság előtt megjelenne. Ez egy egyszerűsített eljárás, amely gyors és viszonylag könnyen elérhető, és amelyben a bíróság döntése az eladó által benyújtott dokumentumokon alapul.

0

A felfüggesztés megadását követően a hitelezőnek 20 nap áll rendelkezésére, hogy az ügyet a bíró elé terjessze a tartozás eltörlése (libération de dette) és az azt követő végrehajtási határozat megszerzése érdekében. Miután a bíróság végleges ítéletet hozott, a Végrehajtási és Csődügyi Hivatal végrehajtási végzést vagy csődbejelentést (commination de faillite) állít ki. Ez a felszámolási kérelem lehetővé teszi a hitelező számára, hogy csődkérelmet nyújtson be a bírósághoz. A kérelem kézhezvételét követően a bíróság tárgyalási időpontot tűz ki, és írásbeli idézést küld mindkét félnek. Ha az adós nem teljesíti a fizetést, és a hitelező nem vonja vissza kérelmét, a bíróság az adós társaságot csődbe jelenti.

A jogi eljárásokat vagy az elsőfokú bíróság, vagy a kerületi bíróság tárgyalja. Kereskedelmi bíróságok – amelyek elnökségét hivatásos és nem hivatásos bírákból álló testület látja el – négy germán kantonban működnek: Aargau, Bern, Sankt Gallen és Zürich.

Miután fellebbezést nyújtottak be a kantonális bírósághoz – ami 30 000 svájci frankot meghaladó követelések esetén az utolsó jogorvoslati lehetőség –, az ügyeket a legfőbb szövetségi bírósági intézmény, a Lausanne-ban található Svájci Szövetségi Bíróság (Tribunal fédéral Suisse / Schweizerisches Bundesgericht / Tribunale federale svizzero) tárgyalja.

0

0

Jogi határozat végrehajtása

Fizetésképtelenségi eljárások

ÁTALAKÍTÁSI ELJÁRÁS

A szerkezetátalakítási eljárást (Nachlassverfahren) akár az adós, akár a hitelező kezdeményezheti. A vagyonkezelő megteszi a szükséges intézkedéseket a hitelezők és a bíróság által jóváhagyandó egyezségi megállapodás előkészítése érdekében. Ezután leltárt készítenek, amelyben az összes vagyontárgyat értékelik. A megállapodás jóváhagyásához a hitelezők többségének, amely az adósok teljes számának kétharmadát képviseli, vagy a hitelezők negyedének, amely az adósság teljes összegének háromnegyedét képviseli, pozitív szavazata szükséges. A jóváhagyás után a megállapodást a bíróságnak is meg kell erősítenie. Ezután a megállapodás érvényessé válik, és kötelező érvényűvé válik minden olyan hitelező számára, akinek követelése a megállapodás hatálya alá tartozik.

CSŐDÖN

A bíróság csődöt hirdethet egy társaságra, és csődeljárást indíthat ellene, ha egy hitelező ezt sikeresen kérelmezte, miután az adós fizetésképtelenségét bejelentette. A bíróság dönti el, hogy gyorsított vagy rendes eljárást kell-e alkalmazni, illetve hogy csődeljárás indul-e (ha a vagyon nem elegendő az eljárás várható költségeinek fedezésére). Ezt követően a csődbiztos leltárt készít. Gyorsított eljárást rendelnek el, ha a vagyonból származó bevételek várhatóan nem fedezik a rendes eljárás költségeit. Ebben az esetben nem kerül sor hitelezői gyűlésekre, és a csődhivatal a hitelezők részvétele nélkül folytatja a vagyon felszámolását és értékesítését.

Ha rendes csődeljárás alkalmazandó, a csődbiztos csődhirdetményt tesz közzé, amelyben felszólítja az összes hitelezőt és adóst, hogy 30 napon belül nyújtsák be követeléseiket és tartozásaikat. Ez a hirdetmény meghívja a hitelezőket az első gyűlésre (ahol az állami csődhivatal helyett magáncsődbiztost is kijelölhetnek) és a hitelezői bizottságba. Második gyűlést hívnak össze a harmadik felekkel szembeni követelések kezdeményezése vagy folytatása, valamint a csődvagyonhoz tartozó eszközök értékesítési módjának megállapítása céljából.

0

Utolsó frissítés: 2026. augusztus