Svájc

A gazdasági növekedés 2025-ben is mérsékelt marad

A svájci gazdaság 2024-ben mérsékelt növekedést mutatott, annak ellenére, hogy az euróövezet gyenge teljesítményt nyújtott, és a globális politikai bizonytalanság fokozódott. A viszonylag erős magánfogyasztás, valamint az EUFA EURO 2024 mérkőzéseiből és a párizsi olimpiai játékokból származó jogdíjbevételek érezhető hatást gyakoroltak Svájcban. A gazdaság várhatóan továbbra is robusztus marad. A magánfogyasztás stabil növekedést mutat majd, és továbbra is az általános növekedés fontos pillére marad. Ezen felül, bár az infláció az év folyamán valószínűleg némileg ingadozni fog, várhatóan soha nem éri el az 1%-ot, és jelentősen alacsonyabb lesz, mint az elmúlt három évben. 2024 második felében mind az energia-, mind az élelmiszerárak csökkentek, ami alacsony kiindulási pontot biztosít 2025-re. Ezen felül a svájci kormány által a piac szabályozása és a bankok iránymutatására megállapított jelzálog-referencia-kamatlábat („hypothekarischer Referenzzinssatz”) 2025 márciusának elején 1,75%-ról 1,5%-ra csökkentették, azaz 2023. decembere óta a legalacsonyabb szintre. 2020. márciusa óta ez az első alkalom, hogy a kormány csökkentette a kamatlábat, ami hatással lehet az összes új bérleti díjra (a háztartások 60%-a bérlő), amelyek így alacsonyabb bérleti díjban részesülhetnek. Másodszor, a fogyasztást a kötelező egészségbiztosítás tovább emelkedő költségei is befolyásolni fogják. Az átlagos biztosítási díj 2025-ben 6%-kal emelkedik. Ez azonban alacsonyabb, mint a 2024-es emelkedés, amely átlagosan 8,7% volt. Eközben a nominális bérek 2025-ben várhatóan további 1,4%-kal emelkednek. Bár a bérnövekedés üteme alacsonyabb lesz, mint az elmúlt két évben (1,7%, illetve 1,6%), az inflációs ráta is alacsonyabb lesz, ami az előző évekhez képest észrevehetően magasabb reálbér-növekedési rátát eredményez (2024-ben 0,5% helyett 1,0%), ami javítja a vásárlóerőt.

A gyengébb inflációs nyomás már 2024-ben arra késztette a Svájci Nemzeti Bankot (SNB), hogy négy alkalommal csökkentse irányadó kamatlábát, 1,75%-ról 0,5%-ra. 2025 márciusában újabb, 25 bázispontos kamatcsökkentés következett, amivel a kamatszint 0,25%-ra süllyedt, ami a semleges szintnek tekinthető. Mivel nem számítunk a monetáris politika expanzívvá válására, idén további kamatcsökkentésekre nem számítunk. Bár az alacsonyabb kamatszint várhatóan támogatni fogja a vállalati beruházások hitelalapú finanszírozását, a globális geopolitikai bizonytalanság, és különösen az Egyesült Államokkal kialakuló potenciális kereskedelmi konfliktus miatt a vállalatok várakozó álláspontot tarthatnak fenn. Mindazonáltal az építőiparból várhatóak pozitív hatások. Míg a kereskedelmi építkezések szintén szünetelnek, a lakásépítés alacsony szintről lassú fellendülésnek indul. Erre utalnak a vezető mutatók és a magasabb engedélyezési számok is. Ezen felül a középítkezések – főként a tömegközlekedés, az infrastruktúra és az egészségügyi szektor területén – továbbra is az építőipar fontos hajtóerejét jelentik. A projektek közé tartozik például a Gotthard-alagút második csővel történő bővítése (a projekt teljes költsége 2,1 milliárd svájci frank), a genfi és lausanne-i vasútállomások kapacitásbővítése, valamint az alpesi naperőmű-projektek (Solar Express) kiterjesztése. Tervezik továbbá a Zürichi Egyetemi Klinika és az egyetemi campuson található egyéb épületek bővítését is.

A svájci nagy léptékű külkereskedelem kilátásait az Egyesült Államok bizonytalan kereskedelempolitikája miatt különösen nehéz előre jelezni. Svájc 2023-ban 34,25 milliárd svájci frank kereskedelmi többletet ért el az Egyesült Államokkal szemben, ami a legnagyobb kereskedelmi többlet bármely kereskedelmi partnerrel szemben (a GDP 4,3%-a). A gyógyszeripari export fontos szerepet játszik, és a vámok jelentősen érintenék. Amennyiben az amerikai kereskedelmi konfliktus nem eszkalálódik jelentősen, a külkereskedelem várhatóan mérsékelt ütemben fog fejlődni az erős gyógyszeripari exportnak köszönhetően, míg a gépek, az elektronika és az órák iránti globális kereslet valószínűleg továbbra is csökkenni fog. A pénzügyi szolgáltatások iránti erősebb kereslet és a szilárd idegenforgalmi bevételek ezt részben ellensúlyozhatják. A svájci gazdaság reálnövekedését jelentősen negatívan befolyásoló tényező, hogy 2025-ben nem kerül sor jelentős nemzetközi sporteseményre. A nagy sportesemények szervezői (pl. a FIFA, az UEFA és a NOB) licencbevételeik révén támogatják a gazdaságot. Mivel a nagy (férfi) labdarúgó-események és az olimpiai játékok csak kétévente kerülnek megrendezésre, ez 2025-ben visszafogja a gazdaságot.

A közpénzügyek helyzete stabil, de a szociális kiadások növekedése várható

Az államháztartás továbbra is kis többletet mutat az összes kormányzati számla tekintetében, köszönhetően a kantonok és a társadalombiztosítási rendszer erősebb eredményeinek, amelyek több mint ellensúlyozzák a szövetségi hiány növekedését. 2026-tól az alapnyugdíjba beletartozik egy 13. havi kifizetés is. Egyelőre azonban nem világos, hogy ezt hogyan fogják finanszírozni (magasabb bevételekből vagy költségvetési hiányból). A többletköltségek 2026-ban 4,1 milliárd svájci frankra rúgnak (a 2024-es GDP 0,5%-a). Mindenesetre az államadósság továbbra is nagyon alacsony szinten van, és nem ad okot aggodalomra.

Az ország a jelentős áruforgalmi többletnek köszönhetően folyamatosan folyó fizetési mérleg-többletet mutat, amely 2024-ben a GDP 14%-át tette ki. Bár a pénzügyi és biztosítási szektor, valamint a sportlicencek fontos szerepet játszanak a külső egyenlegekben, a szolgáltatások és az elsődleges jövedelem-egyensúly (pl. külföldi befektetésekből származó jövedelem és határon átnyúló munkavállalók jövedelme) strukturálisan kis hiányt mutat. Ezen felül fennáll a másodlagos jövedelmi (átutalási) mérleg strukturális hiánya, amely abból adódik, hogy a Svájcban dolgozó külföldi munkavállalók jövedelmük egy részét hazaküldik (2024-ben 403 000 alkalmazott, ami a teljes foglalkoztatotti létszám 7,6%-át teszi ki). 2025-ben az árukereskedelmi többlet esetleges javulását és a pénzügyi szolgáltatásokból származó magasabb jövedelmet a jelentős sportesemények hiánya várhatóan kiegyenlíti. Ezáltal a folyó fizetési mérleg nagyjából változatlan szinten maradhat.

A folyamatos folyó fizetési mérleg-többletnek köszönhető bőséges svájci külföldi vagyon lehetővé teszi az ország számára, hogy jelentős pozitív nettó külföldi befektetési pozícióval rendelkezzen (a GDP 111%-a 2024. szeptember végén), amelynek mértéke a tőzsdei árak és az USD/CHF árfolyam függvényében változik.

A belpolitikai helyzet stabil, de az EU-val kötött új kereskedelmi megállapodás bonyolíthatja a helyzetet

A svájci politikai rendszer rendkívül stabil, köszönhetően az ország politikai konszenzusra épülő hagyományainak. A legfontosabb döntéseket népszavazásokon hozzák meg. A Szövetségi Tanács, azaz a kormány, hét miniszterből áll. Az elnököt ebből a csoportból választják meg egy évre, és a tisztség felváltva tölthető be. 1959 óta a Szövetségi Tanács összetételét az úgynevezett „mágikus képlet” alapján határozzák meg: a parlamenti választásokon az első három helyen végzett párt mindegyike két helyet kap, a negyedik pedig egyet. Ahhoz, hogy egy „új” párt bekerülhessen a Szövetségi Tanácsba, két egymást követő választáson is az első négy hely valamelyikén kell végeznie, ami ritkán fordul elő. Ennek megfelelően a tanács pártösszetétele a 2023. októberi legutóbbi általános választások óta nem változott. A jobboldali nemzetkonzervatív SVP, a szociáldemokrata SP és a liberális FDP két-két helyet foglal el, míg a kereszténydemokrata Centrum párt egy helyet kapott. A következő általános választásokat 2027-re tervezik.

Svájc és az Európai Unió közötti kapcsolatok javultak. A fő probléma a kereskedelmi megállapodásokban rejlik, amelyek a migrációra és a munkavállalók védelmére vonatkozó szabályok egyes elemeit is magukban foglalják. Jelenleg a 2002-es és 2005-ös I. és II. számú kétoldalú megállapodások, valamint összesen 120 egyedi megállapodás van hatályban. 2008-ban megkezdődtek a tárgyalások egy átfogó kereskedelmi megállapodásról, amely összefoglalná és naprakésszé tenné a meglévő egyedi megállapodásokat. Az évekig tartó tárgyalások után azonban a svájci kormány 2021-ben úgy döntött, hogy nem írja alá a végleges megállapodást, mivel nyilvánvaló volt, hogy azt népszavazáson elutasítanák. Elutasították az Európai Bíróságnak mint vitarendezési mechanizmusnak azt a szerepét, amely korlátozhatta volna Svájc szuverenitását. A svájci magas szintű bér- és munkavállalói védelem megőrzése – az EU-ba irányuló féktelen bevándorlástól való félelem miatt – jelentős vitapontot jelentett, akárcsak az a lehetőség, hogy az EU-polgárok svájci szociális segélyben részesüljenek. A kapcsolatok megromlottak, de a tárgyalások 2023 márciusában újrakezdődtek, és 2024 decemberében új megállapodással zárultak le. Az új megállapodás most már tartalmaz egy, a migrációra vonatkozó védőzáradékot. Az EU és Svájc közötti személyek szabad mozgása korlátozható, ha az súlyos gazdasági és társadalmi problémákat okoz. Ha az EU nem ért egyet a korlátozással, egy semleges választottbíróság dönt a kérdésről. Az Európai Bíróság hatásköre is korlátozásra kerül Svájc szuverenitásának megőrzése érdekében. Amennyiben az uniós jog ütközik a svájci joggal, a kérdést szintén egy választottbíróság dönti el. A választottbíróságnak nem kell az Európai Bírósághoz fordulnia az uniós jog értelmezése érdekében.

Az új megállapodást még ratifikálni kell. Svájcban 2025 végére vagy 2026 elejére terveznek népszavazást. A jóváhagyás még bizonytalan, mivel különösen az SVP – amely a legutóbbi választásokon a legerősebb párt volt – ellenzi a szorosabb kapcsolatokat az EU-val. A Szövetségi Tanács ezért úgy döntött, hogy szétválasztja az átfogó csomagot, és négy részmegállapodást hoz létre (a személyek és a szárazföldi közlekedés szabad mozgása, a villamosenergia-piac, az élelmiszer-biztonság és az egészségügy). Ezekről a részmegállapodásokról aztán külön-külön lehet majd népszavazáson dönteni. Ugyanakkor nem világos, hogyan fog reagálni az EU, ha a megállapodásnak csak egyes részeit fogadják el.

Fizetés

A váltók és a csekkek Svájcban nem széles körben elterjedtek, mivel a banki és adóügyi díjak rendkívül magasak. A váltókra vonatkozó bélyegadó mértéke a belföldi váltók esetében a tőkeösszeg 0,75%-a, a nemzetközi váltók esetében pedig 1,5%.

A kereskedelmi szereplők különösen szigorú követelményeket támasztanak a csekkek és váltók fizetési eszközként való formális érvényességét illetően.

A belföldi és nemzetközi fizetéseket általában banki átutalással bonyolítják le – különösen a SWIFT elektronikus hálózaton keresztül, amelyhez a legnagyobb svájci bankok csatlakoznak. A SWIFT gyors és hatékony fizetési feldolgozási lehetőséget biztosít alacsony költségek mellett.

Követelésbehajtás

A svájci jogrendszer technikai sajátosságokkal rendelkezik, nevezetesen: minden kantonban létezik egy „Végrehajtási és Csődügyi Hivatal” (Office des poursuites et des faillites / Betreibungs und Konkursamt / Ufficio di esecuzione e fallimenti) nevű közigazgatási hatóság, amelynek helyi önkormányzati szinten több irodája is működik, és amelyek a bírósági határozatok végrehajtásáért felelősek. Feladataikat szövetségi törvény szabályozza. Az érdekelt felek betekinthetnek a Hivatal nyilvántartásaiba, illetve kivonatokat szerezhetnek belőlük; 2011-ben lépett hatályba egy új, egységes polgári perrendtartás, amelyet egy szakértői bizottság dolgozott ki, és a Szövetségi Tanács hagyott jóvá. Ez a törvénykönyv magával vonta a 26 kantonális eljárási törvény hatályon kívül helyezését, amelyek gátolták az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságát. Mindazonáltal a peres eljárásokhoz olyan ügyvéd segítségére van szükség, aki ismeri az ügy megindításának helye szerinti bírósági szervezetet, valamint a peres eljárás során használandó nyelvet (francia, német vagy olasz).

Peren kívüli szakasz

A követelésbehajtási eljárás egy végső felszólítás kibocsátásával kezdődik, lehetőleg ajánlott levélben (amely lehetővé teszi a késedelmi kamat felszámítását). A felszólításban az adóst felkérik, hogy két héten belül fizesse meg a fennálló tőkeösszeget, valamint a törvényes 5%-os kamatláb alapján számított késedelmi kamatot (hacsak a felek másképp nem állapodtak meg).

Jogi eljárás

Ha a fizetés nem történik meg, a hitelező aláírt és kitöltött végrehajtási kérelmet (réquisition de poursuite) nyújthat be a Végrehajtási és Csődügyi Hivatalhoz. Ez a hivatal ezután kézbesíti az adósnak a végleges fizetési felszólítást, amelyben 20 napon belül történő fizetésre kötelezi az adóst, a kérelem kézbesítésének napjától számítva.

Bár ez az eljárás a hitelezők számára nagyon egyszerűen alkalmazható, a tartozóknak mégis lehetőségük van a végzés kézbesítésétől számított 10 napon belül, indoklás nélkül kifogást emelni ellene. Ilyen esetekben – amennyiben nincs feltétel nélküli adósságbizonyíték a tartozó kifogásának elutasításához – a hitelezők egyetlen jogorvoslati lehetősége a hivatalos bírósági eljárás megindítása.

A hivatalos jogi eljárás megindítása előtt kötelező a békebíró előtti mediáció vagy egyezségkeresés. Ez alól kivételt képeznek a zürichi Kereskedelmi Bíróság hatáskörébe tartozó viták, illetve azok az esetek, amikor mindkét fél megállapodott abban, hogy eltekint ezen eljárásoktól, és a követelés összege meghaladja a 100 000 svájci frankot.

A bírósági eljárás egy hivatalos (és mára egységesített) eljárás megindítását jelenti, amely írásbeli és szóbeli szakaszokból áll, és lehetőséget biztosít tanúk meghallgatására a bírósági tárgyalás során. Ezek az eljárások kantononként eltérően egy-három évig is eltarthatnak.

Ezzel szemben, amennyiben a hitelező rendelkezik az adós által aláírt, feltétel nélküli adósságigazolással (bármely eredeti dokumentum, amelyben a vevő elismeri adósságát – például váltó vagy csekk), kérheti az adós ellentmondásának ideiglenes feloldását (main levée de l’opposition) anélkül, hogy a bíróság előtt megjelenne. Ez egy egyszerűsített eljárás, amely gyors és viszonylag könnyen elérhető, és amelyben a bíróság döntése az eladó által benyújtott dokumentumokon alapul.

0

Miután ezt a felfüggesztési végzést meghozták, a hitelezőnek 20 nap áll rendelkezésére, hogy az ügyet a bíró elé terjessze az adósság felszabadítása (libération de dette) és ezt követően a végrehajtási végzés megszerzése érdekében. Miután a bíróság végleges ítéletet hozott, a Végrehajtási és Csődügyi Hivatal végrehajtási végzést vagy csődbejelentést (commination de faillite) állít ki. Ez a felszámolási kérelem lehetővé teszi a hitelező számára, hogy csődkérelmet nyújtson be a bírósághoz. A kérelem kézhezvételét követően a bíróság tárgyalási időpontot tűz ki, és írásbeli idézést küld mindkét félnek. Amennyiben az adós nem teljesíti a fizetést, és a hitelező nem vonja vissza kérelmét, a bíróság az adós társaságot csődbe jelenti.

A jogi eljárásokat vagy az elsőfokú bíróság, vagy a kerületi bíróság tárgyalja. Kereskedelmi bíróságok – amelyek elnökségét hivatásos és nem hivatásos bírákból álló testület látja el – négy germán kantonban működnek: Aargau, Bern, Sankt Gallen és Zürich.

Miután fellebbezést nyújtottak be a kantonális bírósághoz – ami 30 000 svájci frankot meghaladó követelések esetén az utolsó jogorvoslati lehetőség –, az ügyeket a legfőbb szövetségi bírósági intézmény, a Lausanne-ban található Svájci Szövetségi Bíróság (Tribunal fédéral Suisse / Schweizerisches Bundesgericht / Tribunale federale svizzero) tárgyalja.

0

0

Jogi határozat végrehajtása

Fizetésképtelenségi eljárások

ÁTALAKÍTÁSI ELJÁRÁS

A szerkezetátalakítási eljárást (Nachlassverfahren) akár az adós, akár a hitelező kezdeményezheti. A vagyonkezelő megteszi a szükséges intézkedéseket a hitelezők és a bíróság által jóváhagyandó egyezségi megállapodás előkészítése érdekében. Ezután leltárt készítenek, amelyben minden vagyontárgyat értékelnek. A megállapodás jóváhagyásához a hitelezők többségének, amely a teljes adósság kétharmadát képviseli, vagy a hitelezők egynegyedének, amely a teljes adósság háromnegyedét képviseli, határozott szavazata szükséges. A jóváhagyást követően a megállapodást a bíróságnak is meg kell erősítenie. Ezután a megállapodás hatályba lép, és kötelező érvényűvé válik minden, a megállapodás hatálya alá tartozó követeléssel rendelkező hitelező számára.

CSŐDÖN

A bíróság csődöt hirdethet egy társaságra, és csődeljárást indíthat ellene, ha egy hitelező ezt sikeresen kérelmezte, miután az adós fizetésképtelenségét bejelentette. A bíróság dönti el, hogy gyorsított vagy rendes eljárást kell-e alkalmazni, illetve hogy csődeljárás indul-e (ha a vagyon nem elegendő az eljárás várható költségeinek fedezésére). Ezt követően a csődbiztos leltárt készít. Gyorsított eljárást rendelnek el, ha a vagyonból származó bevételek várhatóan nem fedezik a rendes eljárás költségeit. Ebben az esetben nem kerül sor hitelezői gyűlésekre, és a csődhivatal a hitelezők részvétele nélkül folytatja a vagyon felszámolását és értékesítését.

Ha rendes csődeljárás kerül alkalmazásra, a csődbiztos csődhirdetményt tesz közzé, amelyben minden hitelezőt és adóst felszólít arra, hogy 30 napon belül nyújtsa be követeléseit és tartozásait. Ez a hirdetmény meghívja a hitelezőket az első gyűlésre (ahol az állami csődhivatal helyett magáncsődbiztost is kinevezhetnek) és a hitelezői bizottságba. Második gyűlést hívnak össze a harmadik felekkel szembeni követelések megindítására vagy folytatására, valamint a csődvagyonhoz tartozó eszközök értékesítésének módjáról való megállapodásra.

0

Utolsó frissítés: 2025. március