A kamatcsökkentések továbbra is támogatni fogják a gazdaságot
A svéd gazdaság 2025-ben várhatóan folytatja fokozatos fellendülését, amelyet a háztartások fogyasztásának fellendülése hajt majd. A gyenge 2024-es év után a javuló munkaerő-piaci feltételek, a magasabb reálbérek és az alacsonyabb adók várhatóan a kiadások számára nagyon szükséges támogatást nyújtanak majd. Ezen felül a csökkenő kamatlábak és a stabilizálódó lakáspiac valószínűleg megerősítik a fogyasztói bizalmat, miközben a vagyonhatás tovább erősíti a háztartások keresletét. Emellett a közszféra tevékenysége várhatóan ellensúlyként fog működni: a megnövekedett kiadások és beruházások – különösen a védelmi és infrastrukturális szektorban – stabilitást biztosítanak a gazdaság egészének.
Ezeknek a pozitív belföldi fejleményeknek ellenére a külső kockázatok továbbra is fennállnak. A viszonylag gyenge svéd korona várhatóan továbbra is támogatni fogja az exportot, de a globális kereskedelmi környezet továbbra is bizonytalan. Az amerikai vámok és a gyenge európai feldolgozóipar lefelé irányuló kockázatokat jelentenek, amelyek potenciálisan korlátozhatják az exportvezérelt növekedés mértékét.
A vállalati csődök száma három egymást követő évben nőtt – 2023-ban és 2024-ben kétszámjegyű mértékben –, és várhatóan 2025-ben is magas szinten maradnak, mivel a vállalatok a magas munkaerő- és energiaköltségekkel küzdenek, de az év folyamán a jobb belföldi kereslet és az alacsonyabb kamatköltségek miatt enyhén csökkenni fognak.
Az adósság növekedése nem jelenthet problémát
Svédország folyó fizetési mérlege várhatóan 2025-ben is stabil többletet fog mutatni, amit az áruforgalom és az elsődleges jövedelem egyenlegének folyamatos erőssége támogat. A szolgáltatási mérleg hiánya 2025-ben várhatóan csökkenni fog, bár továbbra is negatív marad (részben bizonyos szellemi tulajdonjogok felhasználása miatt). Az árumérleg enyhén romolhat, de a szolgáltatások és az elsődleges jövedelem javulása hozzájárulhat a stabil többlet fenntartásához, így Svédország külső pozíciója továbbra is ellenálló marad.
2025-ben a svéd költségvetési hiány várhatóan csökkenni fog a megnövekedett kormányzati kiadások és az adócsökkentések ellenére. Ez elsősorban a jobb adóalapnak köszönhető magasabb adóbevételeknek köszönhető, amelyek segítenek ellensúlyozni a fiskális expanziót. Ennek eredményeként az államadósság várhatóan kissé emelkedni fog, de továbbra is nagyon kezelhető szinten marad, különösen más fejlett gazdaságokhoz képest.
Szigorúbb belföldi bevándorlási politika és a védelmi kiadásokra való összpontosítás
A svéd politikai helyzet várhatóan inkább a szakpolitikai kérdésekre fog összpontosulni, mivel 2025-ben nem lesznek választások – sem az Európai Parlamentbe, sem az önkormányzatokba –, és a következő parlamenti választásokat is csak 2026-ra tervezik. A jelenlegi kormány – amely a Mérsékeltekből, a Kereszténydemokratákból és a Liberálisokból áll, valamint a szélsőjobboldali Svéd Demokraták támogatását élvezi – a közvélemény-kutatások szerint alig marad el az 50%-os szavazati aránytól, a Svéd Demokraták és a Mérsékeltek pedig fej-fej mellett haladnak a kormányt támogató legnagyobb pártként.
A folyamatos geopolitikai bizonytalanság és Svédország közelmúltbeli NATO-csatlakozása közepette a védelmi kiadások várhatóan gyorsan emelkedni fognak, és 2025-ben a becslések szerint elérik a GDP 2,4%-át. A bevándorlás továbbra is kulcsfontosságú politikai kérdés, folyamatos viták folynak a szigorúbb állampolgársági követelményekről, beleértve azokat a javaslatokat is, amelyek szerint a tartózkodási időt öt évről nyolc évre kellene meghosszabbítani, valamint a súlyos bűncselekmények miatt elítélt kettős állampolgárok állampolgárságát meg kellene vonni. Eközben a közrend és a közbiztonság továbbra is a választók legfontosabb aggályai közé tartozik, és nagyban meghatározza a belpolitikai napirendet.

Germany
Norway
United States of America
Denmark
Finland
Netherlands
China