Két növekedési motor 2026-ban az olaj- és a nem olajipari szektorokban
2026-ban Szaúd-Arábia gazdasági kilátásai várhatóan mérsékelten javulnak, bár az Iránnal kapcsolatos háború nyomán fokozódó regionális geopolitikai feszültségek miatt a korábban vártnál kissé lassabb ütemben. A gazdasági növekedést várhatóan a szénhidrogén-termelés fellendülése, a nem olajipari tevékenységek (a GDP 55%-a), a tartós állami beruházások, valamint a „Vision 2030” keretében elért folyamatos előrelépések együttesen fogják ösztönözni. Az olajipar tekintetében az OPEC+ korlátozásainak fokozatos enyhítése és Szaúd-Arábia jelentős termelési kapacitása várhatóan támogatni fogja a termelés növekedését. A hatóságok célja a piaci részesedés megőrzése a növekvő belföldi kereslet kielégítése mellett. Ugyanakkor az Aramco folyamatos upstream beruházásai erősítik a termelési kapacitást, többek között a földgáz területén is. Ennek eredményeként a szaúdi olajtermelés – miután 2025-ben 5,5%-kal nőtt – 2026-ban várhatóan körülbelül 6%-kal fog bővülni. Eközben a nem olajipari szektorok – különösen az építőipar, az idegenforgalom, a logisztika és a szórakoztatóipar – valószínűleg továbbra is a növekedés fő hajtóerői maradnak, kihasználva a nagy infrastrukturális projekteket és a kormány által vezérelt beruházásokat. A régióban fokozódó bizonytalanság és biztonsági aggodalmak azonban némileg nyomást gyakorolhatnak a befektetői hangulatra és a kereskedelmi áramlásokra.
Az infláció várhatóan viszonylag mérsékelt szinten marad, bár a regionális feszültségek fokozódása és a főbb kereskedelmi útvonalak zavarai miatt kissé magasabb lesz, mint a korábbi becslések szerint. Az energia- és közüzemi árakat támogatási programok tartják fenn, míg a lakhatási költségeket nagyszabású állami lakásépítési programok, kínálati oldali intézkedések és egyéb kezdeményezések – például a bérleti díjak befagyasztása Rijádban – mérséklik. Az erős belföldi kereslet azonban – részben a regionális szállítási folyosók fokozott bizonytalanságához kapcsolódó magasabb logisztikai és importköltségekkel együtt – az év folyamán felfelé irányuló nyomást gyakorolhat az árakra. A monetáris politikát továbbra is az amerikai Fed lépései fogják irányítani, összhangban az amerikai dollárhoz való árfolyam-rögzítéssel. Ha a regionális konfliktusok miatt emelkedő olajárak késleltetik az amerikai Federal Reserve monetáris lazítását, Szaúd-Arábia központi bankjának a valutárögzítési rendszer miatt korlátozott mozgástere lenne a jegybanki kamatláb csökkentésére. Ez a vállalatok számára magas finanszírozási költségeket eredményezhet, ami potenciálisan visszafoghatja a beruházásokat és szűkítheti a vállalati haszonkulcsokat.
A költségvetési helyzet mérsékelt nyomás alatt áll, a folyó fizetési mérleg hiánya növekszik
A költségvetési helyzet várhatóan 2026-ban is nyomás alatt marad, ami a „Vision 2030” keretében folytatódó beruházási kiadásokat és a viszonylag óvatos bevételi feltételezéseket tükrözi. A magasabb olajtermelés és a rugalmas, nem olajból származó bevételek ellenére a költségvetési egyenleg valószínűleg továbbra is hiányos marad, főként a tartós infrastrukturális kiadások és a növekvő folyó kiadások miatt. Bár a magasabb olajárak támogathatják a költségvetési bevételeket, a fokozott regionális feszültségek ugyanakkor növelhetik az energiapiacok volatilitását és kockázatokat jelenthetnek az olajkereskedelmi áramlásokra nézve, ami korlátozza az állam energiaipari bevételeit. A működési kiadások továbbra is magasak maradnak, bár a tőkeberuházások terén némi mérséklődés várható, mivel a nagy projektek a befejezés felé haladnak.
A Királyság külső egyenlege 2026-ban várhatóan továbbra is mérsékelt hiányt fog mutatni, ami a GDP-hez viszonyított csökkenő olajbevételeket és a nagyszabású beruházási projektekhez kapcsolódó erős importkeresletet tükrözi. Míg az olajexportból származó bevételek (amelyek a teljes exportbevételek mintegy 70%-át teszik ki) nominálisan várhatóan mérsékelten növekednek, az általános exportbevételekhez és a gazdasági teljesítményhez való hozzájárulásuk várhatóan tovább gyengül. A nem olajipari export várhatóan tovább növekszik, amit a bővülő gyártási kapacitás, a magasabb reexport és a fejlett logisztikai infrastruktúra támogat. Részesedésük azonban továbbra sem elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a szénhidrogén-export dominanciájának strukturális csökkenését. Ugyanakkor az import valószínűleg magas szinten marad, amit elsősorban a beruházási javak beszerzése és a gazdasági diverzifikációval összefüggő növekvő fogyasztói kereslet vezérel. A Hormuzi-szoroson átmenő hajóforgalom jelenlegi zavara kockázatokat jelenthet az olaj- és petrolkémiai termékek kereskedelmi áramlásai számára, és növelheti a szállítási és biztosítási költségeket, ami – az energiaárak emelkedése ellenére – potenciálisan korlátozhatja az exportbevételeket.
Tartós regionális kockázatok és biztonsági kihívások
Az Iránnal kapcsolatos háború kitörése jelentősen növelte a geopolitikai bizonytalanságot a régióban, és fokozza annak kockázatát, hogy a regionális instabilitás kiterjedtebb, mélyebb és hosszabb ideig tartó időszakba forduljon. A Jemennel közös déli határ mentén a biztonsági helyzet a közelmúltbeli feszültségcsökkentő erőfeszítések ellenére is továbbra is instabil. Bár a határon átnyúló támadások száma jelentősen csökkent, az újabb incidensek kockázata nem zárható ki teljesen. A Vörös-tengeren és a környező tengeri folyosókon tapasztalható fokozott bizonytalanság továbbra is potenciális kockázatot jelent, különösen a regionális feszültségek újbóli eszkalálódása esetén. Szaúd-Arábia nyugati országokkal, különösen az Egyesült Államokkal fenntartott stratégiai partnersége továbbra is biztonsági keretrendszerének egyik legfontosabb pillére. A jelenlegi regionális konfliktus szintén megerősíti e partnerség jelentőségét a regionális stabilitás fenntartása és a kulcsfontosságú energia-kereskedelmi útvonalak védelme szempontjából.

China
South Korea
Japan
Europe
India
United States of America
United Arab Emirates