Europe
Bosnia & Herzegovina
China
Romania
Hungary
Turkey
PolandA stabil növekedés 2025-ig is folytatódik
A szerb gazdaság várhatóan 2025-ben is erőteljes növekedést fog felmutatni, amit az erős belföldi kereslet és a kedvezőbb befektetési környezet fog ösztönözni. A háztartások fogyasztása (a GDP 66%-a) profitálni fog a reálbérek emelkedéséből, amelyet a fizetések és a nyugdíjak növekedése támogat. A vállalkozások ismét kihasználják majd a bővülő állami politikákat, beleértve a magasabb infrastrukturális kiadásokat és a külföldi befektetőknek nyújtott befektetési ösztönzőket. Az infláció azonban várhatóan a Szerb Nemzeti Bank által kitűzött cél felső határán (4,5%) marad, ami arra készteti a központi bankot, hogy fenntartsa a magas kamatlábakat, ami mind a vállalkozások, mind a háztartások hitelállományának növekedését visszafoghatja.
Ugyanakkor a szerb gazdaság továbbra is jelentős külföldi tőkét vonz, különösen a feldolgozóiparban és az energetikai szektorban, ami tovább erősíti termelési kapacitását. Az infrastrukturális projektek fejlesztése – amelyet részben a kormány „Ugrás a jövőbe – Szerbia Expo 2027” kezdeményezése ösztönöz – várhatóan modernizálja a közlekedést és javítja a logisztikai hatékonyságot. Eközben az energiatermelési kapacitás bővítése – különösen a megújuló energiába történő beruházások révén – célja az ágazat strukturális hiányosságainak orvoslása és a vállalkozások számára stabilabb villamosenergia-ellátás biztosítása.
A munkaerőpiac továbbra is komoly kihívást jelent. Szerbiában 2024 végén 8,6%-os volt a munkanélküliségi ráta, ami a fellendülésre irányuló erőfeszítések ellenére is aggodalomra ad okot. A feldolgozóipar – különösen az autóipar – növekedése, valamint a szolgáltatási szektor bővülése várhatóan fellendíti a munkahelyteremtést, és hozzájárul a munkanélküliség fokozatos csökkenéséhez 2025-ben. A munkaerő képességeinek fejlesztése az üzleti igényekhez igazított képzési programok révén szintén segíthetne a tehetségek külföldre vándorlásának megfékezésében és a termelékenység növekedésének támogatásában. Ugyanakkor az üzleti környezet javításának és a strukturális reformok felgyorsításának szükségessége továbbra is kulcsfontosságú kihívást jelent a fenntartható bővülés biztosítása szempontjából.
Nyomás alatt álló államháztartás
A költségvetés 2025-ben is hiányos marad, amit a kiadások (közszféra bérei, infrastruktúra és védelem) meredek emelkedése, valamint a magas finanszírozási költségek okoznak. A közszféra béreinek 8%-os emelése 2025-ben, valamint a Szerbia Expo 2027-be történő beruházások tovább növelik az állam pénzügyi terheit. Ezen felül 12 Rafale vadászgép beszerzése (2,5 milliárd euróért) és a kötelező katonai szolgálat 2025-ös újrabevezetése további terhet ró a költségvetésre. E finanszírozási igények kielégítéséhez a kormány a nemzetközi és hazai kötvénypiacokra, valamint partnereitől kapott projektkölcsönökre támaszkodik. Az államadósság, amely 2024-ben a GDP 47%-ára becsülhető, továbbra is mérsékelt szinten marad, és a GDP-hez viszonyított aránya várhatóan tovább csökken. Az adósság mintegy 70%-a azonban külső, és devizában (főként euróban) denominált, ami növeli az árfolyamkockázatot. Ennek ellenére a dinár euróhoz való szilárd rögzítése és a hivatalos hitelezők jelentős aránya (55%) segít enyhíteni a kockázatot.
Külső szempontból a folyó fizetési mérleg 2025-ben is hiányos marad, amit az erős fogyasztói kereslet, az infrastrukturális projektek és a katonai felszerelések beszerzései miatti magas import okoz. Ugyanakkor az Európai Unió gyenge gazdasági növekedése korlátozza az export növekedését, különösen az agrár-élelmiszeripari, az autóipari, a kohászati, az elektromos berendezések és a műanyagipari szektorokban. A szolgáltatások – nevezetesen az idegenforgalom, az informatikai szolgáltatások és a közúti közlekedés –, valamint a diaszpórából érkező pénzátutalások azonban részben ellensúlyozni fogják a kereskedelmi hiányt. A folyó fizetési mérleg hiányát nagyrészt a közvetlen külföldi befektetések (FDI) és a portfólióbefektetések finanszírozzák majd, amelyek egyúttal hozzájárulnak a devizatartalékok növekedéséhez is.
Komoly politikai zűrzavar
A szerb politikai életet a nacionalista-konzervatív Szerb Haladó Párt (SNS) uralja, amely 2012 óta van hatalmon, és amelyet Aleksandar Vučić elnök vezet. Az SNS tovább erősítette pozícióját, miután 2023 decemberében a rendkívüli választásokon a szavazatok 48,1%-ával nyert (a parlament 250 helyéből 129-et szerezve meg). A pártnak széttagolt politikai ellenzéke van, amely a kormánypártot és az elnököt az intézmények és a média szigorú ellenőrzése miatt bírálja. Vučić eddig a gyenge ellenzékből és az erős gazdasági növekedés, valamint a nacionalista hangulat által biztosított erős népi támogatásból profitált. Az SNS dominanciája azonban aggodalmakat vet fel a hatalmi ágak szétválasztása, a médiapluralizmus és a korrupció elleni küzdelem tekintetében. A belpolitikai színtéren a végrehajtó hatalom jelentős befolyással bír: az elnöki hivatal, a kormány és a parlament ugyan formálisan elkülönülnek egymástól, de néha hiányoznak a valódi intézményi ellenőrző és kiegyensúlyozó mechanizmusok. Nemzetközi megfigyelők (EBESZ, EU) szabálytalanságokról számoltak be különböző választásokon, az ismétlődő tüntetések pedig alátámasztják a civil társadalomban növekvő elégedetlenséget.
2024 vége óta Szerbia a Szerb Haladó Párt (SNS) hatalomra kerülése óta legsúlyosabb politikai válságával szembesül. A 2024 novemberében bekövetkezett, 15 ember életét követelő, nemrég felújított újszadi vasútállomás előtetőjének összeomlása nagyszabású tüntetéseket váltott ki, amelyek a korrupciót és a közbeszerzések átláthatóságának hiányát ítélték el. A növekvő nyomás hatására Miloš Vučević miniszterelnök 2025. január 28-án lemondott, ami bizonytalanságba taszította a kormányt. A közbizalom továbbra is alacsony, annak ellenére, hogy Vučić elnök dokumentumok nyilvánosságra hozatalával, a tisztviselők felelősségre vonásával és egyes letartóztatott tüntetők kegyelmezésével igyekezett enyhíteni a feszültségeket. Ha nem alakul gyorsan új kormány, előrehozott választásokat kell kiírni, és a parlamenti választásokra valószínűleg 2025 tavaszán kerül sor. Az SNS vezetői a megosztott ellenzékre – amely többnyire fiatalokból áll és a nagyvárosokban koncentrálódik – támaszkodnak a hatalom megtartása érdekében, annak ellenére, hogy kockáztatják parlamenti többségük elvesztését. Társadalmi téren Szerbia továbbra is küzd a magas munkanélküliséggel, a tartós korrupcióval és az agyelszívással, különösen a fiatal szakemberek körében. Az erős gazdasági növekedés ellenére az egyenlőtlenség fokozza a frusztrációt és tüntetési mozgalmakat vált ki, ami arra kényszeríti a kormányt, hogy reformokat ígérjen a belföldi stabilitás fenntartása érdekében.
Szerbia többpólusú megközelítést alkalmaz: párbeszédet folytat az EU-val, az USA-val, Oroszországgal és Kínával, miközben továbbra is az EU-csatlakozás felé halad. A koszovói kérdés továbbra is jelentős akadályt jelent, akárcsak a nyugati nyomás miatti aggodalmak, amelyek Koszovó függetlenségének hivatalos elismerésére irányulnak. A NIS, az ország legnagyobb olaj- és gázipari vállalata, amelynek többségi tulajdonosa a Gazprom Neft és a Gazprom, 2025. január óta az orosz energiaágazatra vonatkozó amerikai szankciók célpontja. Bár ezeket a szankciókat 2025. március 28-ig felfüggesztették a részvényesi szerkezetátalakítás lehetővé tétele érdekében, mégis rávilágítanak Szerbia kényes helyzetére – egyrészt az Oroszországgal fennálló energetikai kapcsolatait kell egyensúlyban tartania, amely ellen nem vezet be szankciókat, másrészt pedig az EU-val való szorosabb kapcsolatok kialakítására törekszik.