A közel-keleti konfliktus rontja a növekedési kilátásokat
A Perzsa-öbölbeli feszültségekből fakadó kockázatok negatívan hatnak majd Szingapúr gazdasági növekedésére: a GDP-növekedés várhatóan a 2025-ös 5%-ról 2026-ban 2,5%-ra, 2027-ben pedig 2,4%-ra lassul. A magasabb üzleti költségek, valamint a nyersolaj és származékai hiánya olyan fontos iparágakat érintett, mint az üzemanyag- és a vegyipar; több petrolkémiai és speciális vegyipari vállalat is vis maiorra hivatkozott az ellátási lánc megszakadása és a nyersanyaghiány miatt. A magasabb üzemanyagárak a szélesebb értelemben vett közlekedési ágazat (a GDP 8%-a 2025-ben) légi és vízi közlekedési szegmenseit is megzavarták. Ugyanakkor két erős támasz, a mesterséges intelligencia (AI) és az építőipari fellendülés támasztja alá Szingapúr növekedését. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos beruházási fellendülés továbbra is az elektronika- és precíziós gépipari szektorok növekedését hajtja. Az elektronika nem olajtermékekből álló belföldi exportja (NODX) 2026 első öt hónapjában közel 70%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, szemben a nem elektronikai termékek NODX-ének mindössze 3,3%-os növekedésével. Az ország sikeresen beépült a mesterséges intelligencia (AI) berendezések ellátási láncának magas hozzáadott értékű szegmenseibe, és a globális félvezetőgyártás mintegy 10%-át adja. A Micron Technology, az elektronikus chipek egyik vezető gyártója, megkezdte új szilíciumlapka-gyártó üzemének építését Szingapúrban, ami megerősíti a szigetország vonzerejét. Az építőipari tevékenységet nagy infrastrukturális megaprojektek (Changi 5. terminál, Cross-Island Line, Tuas Mega Port, Észak-Dél folyosó, Jurong-sziget bővítése), kereskedelmi bővítések (MBS, RWS) és a szociális lakásépítés hajtják. Az Építési és Kivitelezési Hatóság (BCA) 2026-ra 47–53 milliárd szingapúri dollárra becsüli az építési keresletet. A turizmus is erőteljesen teljesített 2025-ben, 32,8 milliárd szingapúri dollárral járult hozzá a gazdasághoz, ami 10%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A szektor lendülete várhatóan folytatódik, amit jelentős állami beruházások támasztanak alá, mivel a kormány az elkövetkező öt évben további 740 millió szingapúri dollárt szándékozik befektetni a Turisztikai Fejlesztési Alapba.
A vállalkozások általános kilátásai a közel-keleti konfliktus kitörése óta kissé romlottak, különösen a tengeri és légi közlekedés, valamint a biomedicinális és vegyipari ágazatok esetében. A várható gazdasági lassulásra tekintettel a foglalkoztatás és a bérek növekedése is várhatóan gyengülni fog a 2025-ben tapasztalt növekedéshez képest.
A fogyasztói inflációs nyomás eddig viszonylag stabil volt, de a jövőben várhatóan növekedni fog, mivel a magasabb költségek áthatolnak az ellátási láncon. Az import- és a belföldi beszerzési árak március óta meredeken emelkedtek, és kétszámjegyű növekedési ütemet értek el. Az infláció ezért várhatóan 2027 elejéig emelkedni fog, és megközelítőleg 2,5%-ot fog elérni. Erre reagálva a Szingapúri Monetáris Hatóság áprilisban szigorította a monetáris politikát az SGD nominális effektív árfolyam (S$NEER) meredekségének növelésével. A biztonságos menedékként szolgáló tőke beáramlása növeli a bankrendszer likviditását, és visszafogja a belföldi kamatlábakat.
A költségvetési és külső egyenlegek továbbra is erősek
A folyó fizetési mérleg többlete 2026-ban jelentős volt, és a tendencia várhatóan 2027-ben is folytatódik, bár a GDP-hez viszonyított aránya valószínűleg csökkenni fog. A várható csökkenés elsősorban a nagyobb elsődleges jövedelemhiánynak köszönhető, amely a szingapúri külföldi befektetések növekedését tükrözi (140%-os növekedés 2015 és 2025 között). Másodszor, a kereskedelem általános lassulása miatt az áruk és szolgáltatások egyenlegének enyhe romlása várható: a globális árukereskedelem 2026-ban csupán 1,5–2,5%-kal nőtt, szemben a 2025-ös 4,7%-kal. A devizatartalékok 2025 óta enyhén csökkentek, de továbbra is megfelelő szinten vannak, és 2026 első negyedévében az (áruk és szolgáltatások) importjának 5,14 hónapját fedezték. Középtávon Szingapúr folyó fizetési mérleg-többletei továbbra is szilárdak maradnak, de az infrastrukturális és szociális kiadások növekedése miatt várhatóan csökkenni fognak.
Annak ellenére, hogy a pandémiát követően jelentősen megnőttek az állami kiadások (a pandémiát megelőző időszakhoz képest +48%), a kormány eddig általában egyensúlyban tartotta a költségvetését a gazdasági fellendülésnek és olyan fiskális intézkedések bevezetésének köszönhetően, mint például az árukra és szolgáltatásokra kivetett adó (GST) emelése. A 2025-ös pénzügyi évben Szingapúr a GDP 1,3%-át kitevő összköltségvetési többletet ért el. 2026-ban és 2027-ben a költségvetési egyenleg várhatóan továbbra is többletet mutat, bár a kedvezőtlenebb makrogazdasági környezet és a fokozott állami támogatási erőfeszítések együttes hatása miatt kisebb mértékben, mint 2025-ben. A bevételi oldalon a gazdasági növekedés lassulása automatikusan nyomást fog gyakorolni az adóbevételekre. Különösen a gazdasági tevékenység mérséklődése várhatóan visszafogja a társasági adóból és a fogyasztási adóból származó bevételeket az alacsonyabb haszonkulcsok és a gyengébb kereslet miatt. A kiadási oldalon a február 12-én bemutatott 2026-os költségvetés célja, hogy segítse a háztartásokat a megélhetési költségek kezelésében, és támogassa a magas költségű környezetben működő vállalkozásokat azáltal, hogy a 2026-os adóévre 40%-os társaságiadó-visszatérítést biztosít, 30 000 dolláros felső határig. Bevezettek továbbá olyan intézkedéseket is, amelyek az alacsony jövedelmű munkavállalókat segítik, például a képzésre nyújtott támogatás fokozásával. Ezen felül, tekintettel a népesség gyorsuló elöregedésére (3,3 aktív felnőttre jut egy idős ember), az egészségügyi kiadások várhatóan tovább emelkednek.
Bár az államadósság papíron magas, azt a hazai biztonságos eszközök piacának kialakítására használják fel, és főként hosszú lejáratú kötvényekből és értékpapírokból áll. Ezen felül a korábbi költségvetési többletekből és befektetési hozamokból a múltban felhalmozott nagy tartalékok (a GDP 200–300%-a) felhasználhatók az esetleges ritka költségvetési hiányok finanszírozására. A bankszektor jelentős mértékben kitett az ingatlanpiacnak: 2026 első negyedévében a fennálló belföldi kereskedelmi hitelek 33,8%-át ingatlanokra, telekfejlesztésre és építkezésekre fordították. Az ágazat nem teljesítő hitelaránya javult: a 2024. első negyedévi 1,71%-ról 2026. első negyedévére 1,13%-ra csökkent, azaz valamivel alacsonyabb szintre, mint a kereskedelmi banki hitelek összességének aránya (1,18%). Ugyanakkor a tőke- és likviditási tartalékok továbbra is erősek, és meghaladják a szabályozási követelményeket. A belföldi pénzügyi feltételek ugyan stabilak, de továbbra is érzékenyek a regionális és globális pénzügyi piacok stresszhelyzeteire, amelyeket jelenleg a tőzsdei korrekció, a VIX (volatilitási index) emelkedése, a vállalati hitelkockázati felárak szélesedése és a magasabb referencia-kamatlábak jellemeznek. A szigorodó hitelezési feltételek Szingapúrban, a magasabb termelési költségekkel párosulva, tovább ronthatják a növekedést.
Stabil kormányzás és kiegyensúlyozott, bár törékeny külkapcsolatok
Szingapúr politikai helyzete továbbra is rendkívül stabil, a Népi Akciópárt (PAP) 1965-ös függetlenné válása óta megőrizte domináns pozícióját. A 2025. májusi általános választásokon a PAP közel 90%-os minősített parlamenti többséget szerzett, megerősítve ezzel kormányzati mandátumát. A választásokat követően Lawrence Wong miniszterelnök, aki 2024 májusában lépett hivatalba, kormányátalakítást kezdeményezett, amely azonban nagyrészt megőrizte a folytonosságot a kulcsfontosságú tárcákban, ideértve a kereskedelmet és ipart, a pénzügyeket, a belügyeket és a külügyeket. A lépés a politikai következetességet és az adminisztratív folytonosságot hangsúlyozta. Noha a legfontosabb ellenzéki párt, a Munkáspárt az elmúlt választásokon növelte választói támogatottságát és parlamenti jelenlétét, lényegesen kisebb a PAP-nál, és rövid távon nem áll módjában kihívást jelenteni a kormányzó többségre. Szingapúr kormányzási keretrendszerét általában a hatékony közigazgatás, az intézményi folytonosság és a magas szintű közbizalom jellemzi. Ugyanakkor a politikai döntéshozók továbbra is foglalkoznak a társadalmi-gazdasági kihívásokkal, ideértve a drága lakhatást, a jövedelmi egyenlőtlenségeket és a munkaerőpiaci nyomásokat, amelyek az alacsonyabb jövedelmű és alacsonyabb képzettségű munkavállalókat érintik, beleértve a migráns munkaerő egyes rétegeit is. Az átcsoportosítás utáni Gini-együttható 2025-ben 0,359 volt, ami arra utal, hogy a kiterjedt újraelosztási intézkedések ellenére az egyenlőtlenség továbbra is politikai szempont marad.
Szingapúr egyedülálló pozíciót foglal el az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatok egyensúlyának fenntartásában a délkelet-ázsiai régióban. A kis állam mindkét szuperhatalommal szoros gazdasági és politikai kapcsolatokat ápol, de a globális geopolitikai feszültségek növekedése közepette egyre nagyobb kihívás elé kerülhet az Egyesült Államok és Kína közötti fokozódó verseny kezelése során. Közeli szomszédokként Szingapúr és Malajzia hosszú távú és sokrétű kapcsolatot ápol, amely szilárd kétoldalú kereskedelmi, befektetési és idegenforgalmi kapcsolatokat foglal magában. Mindkét ország nemrég aláírta a Johor–Szingapúr Különleges Gazdasági Övezetről (JS-SEZ) szóló megállapodást, amelynek célja a határon átnyúló üzleti tevékenység és a közlekedési összeköttetések javítása. A JS-SEZ egyesíti Szingapúr üzleti és pénzügyi központként meglévő erősségeit Johor állam bőséges földterület-, energia- és munkaerő-kínálatával. Szingapúr Indonéziával is szorosabb kapcsolatokat ápol. A két ország július 6-án Jakartában tartott éves csúcstalálkozóján 26 megállapodást írt alá, amelyek olyan ágazatokra terjednek ki, mint az energia, az ellátási láncok és a digitális technológiák.

China
Hong Kong
Malaysia
United States of America
Indonesia
Taiwan (Republic of China)
Europe