Szlovákia

A költségvetési konszolidáció és az infláció visszafogja a gazdasági növekedést

A gazdasági növekedés 2025 folyamán jelentősen lelassult a folyamatos költségvetési konszolidáció, a magasabb áfa-kulcs bevezetése – az általános kulcs 20%-ról 23%-ra, a kedvezményes kulcs pedig 10%-ról 19%-ra emelkedett – valamint az új pénzügyi tranzakciós adó bevezetése, amely csökkentette a háztartások kiadási képességét és visszafogta a fogyasztást. Ennek eredményeként a magánfogyasztás 2025 utolsó negyedévében éves összehasonlításban negatívba fordult. A gyenge háztartási keresletet részben ellensúlyozta a növekvő beruházási kiadások, és ez a tendencia várhatóan 2026-ban is folytatódik, mivel a fennmaradó projektek az uniós források kifizetési határideje előtt felgyorsulnak. Ugyanakkor az Európai Parlament 2026. áprilisi állásfoglalása, amely felszólítja az Európai Bizottságot a jogállamisági feltételhez kötöttségi mechanizmus beindítására, jelentős kockázatot jelent a közeljövőbeli forrásfelhasználásra nézve – különösen a 2027-ig kiosztott 12,6 milliárd eurós kohéziós alapok tekintetében. Az export a globális kereskedelmi feszültségek ellenére is ellenálló maradt, amit az autóipari szektor megnövekedett termelési kapacitása is támogatott. 2027-ben várhatóan új projektek indulnak a nagy autógyártóktól, például a Volvo kősződi gyára, ami támogatni fogja az exportot, de egyúttal elmélyíti az ország függőségét az autóipari szektortól.

A további költségvetési konszolidációs intézkedések továbbra is lefelé irányuló nyomást gyakorolnak a háztartások fogyasztására. Ráadásul a 2025-ös év végére tervezett áfa-emelésekkel kapcsolatos deflációs folyamatot valószínűleg meg fogja állítani a Hormuzi-szoros blokádjából eredő energia- és nyersanyagárak emelkedése. Még akkor is, ha az állami beavatkozások az üzemanyagpiacon korlátozzák a kiskereskedelmi árak emelkedését. Az üzemanyagárak emelkedése gyorsan átgyűrűzik az inflációba, míg egy elhúzódó blokád szélesebb körű és tartósabb inflációs hatásokat váltana ki, mivel az áremelkedés egy szélesebb árukörre terjedne át. Ezen felül az év elején hozott, a fűtési árak szabályozásának megszüntetéséről szóló döntés is felfelé irányuló nyomást fog gyakorolni az inflációra. Várhatóan a háztartások kiadásaik nagyobb részét fogják üzemanyagra és más érintett árucikkekre fordítani, kiszorítva ezzel a belföldi termelésű árukra és szolgáltatásokra fordított kiadásokat.

Az uniós források enyhíthetik a költségvetési szigorítást

A költségvetési konszolidáció folytatódik, de a vártnál lassabb ütemben, és azt a strukturális kiadási merevségek, valamint a 2027-ben közeledő választások fogják fékezni. A kormány 2026 elején elfogadott harmadik konszolidációs csomagja mind a bevételeket, mind a kiadásokat célozta meg: bevezette a munkavállalók egészségügyi járulékainak emelését, a jövedelemadó progresszivitásának fokozását, új minimális társasági adószinteket, valamint magasabb áfa-kulcsokat bizonyos árukra. Azonban a tartós védelmi kiadások – amelyek állandó emelkedése a biztonsági aggodalmakból ered – és az energetikai támogatási intézkedések, amelyek legalább 2027-ig korlátozzák a villamosenergia- és gázárakat a legtöbb háztartás számára, korlátozzák a további kiadási kiigazítások lehetőségét. A közszféra bérfagyasztása a legtöbb szektorban némi enyhülést jelent, de az oktatásban és az egészségügyben alkalmazott bérindexálás ellensúlyozza a más területeken elért megtakarításokat. Az államháztartási hiány várhatóan továbbra is magas szinten marad, és a GDP 3%-a alá történő teljes konszolidáció a jelenlegi középtávú kilátásokon túlra tolódik. A kamatfizetések a bevételek arányában tovább emelkednek, ami tovább súlyosbítja a hosszú távú költségvetési fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmakat. A kormány költségvetési pályája az EU helyreállítási és reziliencia-tervéből származó források hatékony felhasználásán múlik, mivel ezek a bevételek elengedhetetlenek a beruházások támogatásához és a gyenge belföldi kereslet ellensúlyozásához. A közelgő választásokkal kapcsolatos politikai nyomás valószínűleg korlátozni fogja a további konszolidációs intézkedéseket, különösen azokat, amelyek a közszféra foglalkoztatását vagy a szociális transzfereket érintik.

Szlovákia külkereskedelmi helyzete továbbra is érzékeny az európai kereslet gyengeségére és a globális kereskedelmi bizonytalanságra. A nettó export 2025-ben fellendült, de az exportáló ágazatok továbbra is nagymértékben az autóipari termelésre támaszkodnak, ami koncentrált exportfüggőséget eredményez. A kereskedelmi hiány várhatóan növekedni fog, mivel a globális energia- és nyersanyagárak ingadozása az árhatás révén növeli az importot, és valószínűleg negatívan hat a nyugat-európai gazdasági tevékenységre, beleértve a legfontosabb kereskedelmi partnert, Németországot is. 2027 végén jelentős felfelé irányuló lehetőség nyílik meg a kassa-i új autógyártó kapacitás beindításával, amely várhatóan jelentős exportnövekedést eredményez, és segít helyreállítani a pandémia óta elvesztett piaci részesedést. A kereskedelmi egyensúlyhiányok és a jövedelemkiáramlás által okozott folyó fizetési mérleg-hiány rávilágít arra, hogy a gazdaság mennyire függ az uniós források beáramlásától és a közvetlen külföldi befektetésektől – bár az utóbbiakat továbbra is gátolják a befektetők aggodalmai a külpolitikával és a gyakori adópolitikai változásokkal kapcsolatban, amelyek fokozzák az üzleti bizonytalanságot.

Szlovákia politikai megosztottsága mélyül

Szlovákia politikai helyzete továbbra is mélyen polarizált: a „Irány” – Szociáldemokrácia (Smer, baloldali populista), a Szlovák Nemzeti Párt (SNS, nemzetkonzervatív) és a Hang – Szociáldemokrácia (Hlas-SD, szociáldemokrata és populista) alkotta hárompárti koalíció egyre nagyobb politikai ellenállással szembesül. A Fico-kormány arra irányuló kísérlete, hogy megerősítse az ellenőrzést a nemzeti intézmények felett – legutóbb az ország bejelentővédelmi hivatalának megszüntetésére irányuló erőfeszítések révén, amely lépést Szlovákia legfelsőbb bírósága megsemmisített – tükrözi a koalíción belüli fokozódó feszültségeket és szélesebb körű demokratikus aggályokat. Fico azon elképzelését, hogy a regionális választásokat 2027-re halasszák el, a koalíciós partner, a Hlas-SD is nyilvánosan elutasította. Ahogy a költségvetési konszolidációs intézkedések hatása érezhetővé válik és a makrogazdasági feltételek romlanak, a jelenlegi koalíció – különösen a Smer és a Hlas – fokozatosan veszít népszerűségéből a közép-liberális ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia, valamint a szélsőjobboldali Köztársasági Mozgalom javára, amely jelenleg nem rendelkezik parlamenti képviselettel. Ezek a változó politikai dinamikák arra utalnak, hogy a választási nyomás fokozódni fog a 2026-os regionális választások közeledtével és a 2027-es parlamenti választások kampányának megkezdésével, ami korlátozza a kormány képességét további költséges vagy népszerűtlen költségvetési kiigazítások végrehajtására.

Szlovákia nemzetközi kapcsolataiban finom, de jelentőségteljes átrendeződés ment végbe. Viktor Orbán elvesztése, mint kulcsfontosságú szövetséges Magyarországon – az utóbbi ország legutóbbi választási kudarca nyomán – gyengítette Fico tárgyalási erejét az uniós ügyekben, és eltüntetett egy befolyásos hangot az EU-n belüli akadályozó álláspontok képviseletéből. Korábban Orbán és Fico közös álláspontot képviseltek az Oroszország elleni uniós szankciók, az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás és a mélyebb európai integráció ellen, így e szövetség hiányában a Fico-kormányra nagyobb nyomás nehezedik, hogy igazodjon az EU álláspontjához. Ez a változás már meg is valósult Szlovákia Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatos álláspontjának megfordulásában. Az uniós források kifizetési határidejének közeledte, valamint a 2027-es választások előtt a gazdaság fellendítésének sürgető szükségessége szintén arra fogja ösztönözni Ficót, hogy együttműködőbb álláspontot vegyen fel Brüsszel felé. Ugyanakkor Fico valószínűleg továbbra is szilárd álláspontot fog képviselni azokban a kérdésekben, amelyek közvetlen gazdasági következményekkel járnak Szlovákia számára, különösen az orosz olaj Druzsba-vezetéken keresztül történő folyamatos szállítását illetően. Szlovákia emellett közös nevezőre juthat a Visegrádi Csoport többi országával is, különösen Csehországgal és Magyarország új kormányával, amelyek várhatóan pragmatikus politikát fognak folytatni Oroszországgal szemben, főként a közös energiaimport-függőségükre tekintettel.

Utolsó frissítés: 2026. június