Új-Zéland

A gazdaság talpra áll, de a kockázatok befolyásolják a kilátásokat

A gazdasági növekedés 2025-ben újraindult, miután az ország aggasztó recessziót élt át. 2024-ben a gazdasági tevékenység 0,5%-kal zsugorodott a befektetéseket és a (magas eladósodottságú) háztartásokat érintő szigorú pénzügyi feltételek miatt, míg a kereskedelmi teljesítmény gyenge volt az ország fő exportpiacának számító Kína gyenge növekedése következtében. Ezen felül a téli energiaválság a meredeken emelkedő áramárak miatt számos vállalkozást arra kényszerített, hogy beszüntesse működését. Eközben a termelékenység tovább romlott, ami növelte az egy munkavállalóra jutó munkaerőköltségeket, és további nyomást gyakorolt a vállalati árrésekre.

A gazdaság 2025-ben fellendült, amit a turizmus (a GDP körülbelül 6%-át kitevő) folyamatos fellendülése, valamint az Új-Zélandi Központi Bank (RBNZ) által 2024 augusztusában megkezdett monetáris lazítás ösztönzött, amely támogatja a beruházásokat és a háztartások fogyasztását. 2025 első negyedévében a külföldi látogatók száma elérte a Covid-járvány előtti (2019-es) szint 94%-át az azonos időszakhoz képest, és az olyan intézkedések, mint a vízumkövetelmények enyhítése, várhatóan tovább fogják támogatni az idegenforgalmat. Eközben az RBNZ, miután 2023-ban 5,5%-ra emelte a hivatalos alapkamatot (OCR) – ami 2008 óta a legmagasabb szint –, 2024 augusztusa óta hatszor csökkentette azt, összesen 225 bázisponttal (2025. júniusában). Az alacsonyabb infláció és a növekvő munkanélküliségi ráta monetáris lazításra késztette a bankot, tekintettel az RBNZ kettős mandátumára, amely az infláció 2% körüli szinten tartását és a maximális fenntartható foglalkoztatás támogatását írja elő. Annak ellenére, hogy az infláció a 25. év első negyedévében 2,5%-ra gyorsult, az továbbra is az RBNZ célsávján (1–3%) belül marad, és a recesszióból való kilábalás nehézségei további kamatcsökkentések lehetőségét vetítik előre. Ebben az összefüggésben a 2024-ben tapasztalt lakásépítési visszaesés 2026-tól véget érhet, mivel az ágazat 2025 elején stabilizálódás jeleit mutatta. A munkaerőhiány enyhült (részben a nettó bevándorlás növekedésének köszönhetően), és a költségnyomás (anyagárak, hitelfelvételi költségek) is csökkent. A gazdasági tevékenység emelkedő tendenciája várhatóan 2026-ig is folytatódik, bár a kilátásokat kockázatok árnyékolják be.

A kereskedelmi korlátozások bizonytalanságot jelentenek a sziget gazdasági fellendülése szempontjából. Mivel Új-Zéland viszonylag kis mértékben járul hozzá az Egyesült Államok kereskedelmi hiányához, az ország csupán 10%-os preferenciális vámtételt kapott. Mivel azonban a vámokat valószínűleg az amerikai fogyasztókra hárítják át, azok felhajtják az árakat az amerikai piacokon, ami negatívan befolyásolhatja a kiwi termékek iránti keresletet. Bizonyos ágazatok – különösen a tejtermékek, a hús és a bor – az amerikai piacra való kitettségük miatt különösen veszélyeztetettek. Ezen felül Új-Zéland gazdaságát közvetett hatások is érinthetik, elsősorban a globális növekedés visszaesése miatt, különösen Kínában, amely az Egyesült Államok után a fő exportpiacát jelenti.

Tartós költségvetési hiány

Bár a 2026. júniusában záruló 2025-ös költségvetés esetében a költségvetési bevételek növekedése várható, a kiadások növekedése várhatóan nagyobb lesz. Ennek következtében a nyereségeket és veszteségeket nem tartalmazó működési egyenleg (OBEGAL, azaz költségvetési egyenleg) hiánya várhatóan kissé megnő, de a kormány előrejelzése szerint 2028-ban ismét egyensúlyba kerül a költségvetés. A vállalati beruházások ösztönzése és a termelékenység csökkenésének kezelése érdekében a kormány 20%-os adólevonást szándékozik bevezetni az új termelőeszközökre (gépek, szerszámok és berendezések). Ez csökkenti a potenciális adóbevételeket, de ettől eltekintve a költségvetési keret stabil marad. Következésképpen a várható gazdasági fellendülés várhatóan növeli az adóalapot, és így hozzájárul a magasabb adóbevételekhez. Ezen felül az egészségügy, az infrastruktúra, az oktatás, a védelem, valamint a közrend és a közbiztonság azok a szektorok, amelyek az új kiadások jelentős részét kapják majd. Egy másik fontos költségvetési intézkedés a KiwiSaver-rendszer módosítása, amelynek célja, hogy a megnövekedő megélhetési költségek ellenére ösztönözze a kiwik befektetéseit. A változtatások között szerepel a munkavállalói és munkáltatói járulékok alapértelmezett mértékének emelése, ami több mint ellensúlyozni fogja a kormányzati járulék csökkenését. Ezek a változtatások várhatóan támogatni fogják a helyi gazdaságot, mivel a KiwiSaver-alapokat új-zélandi eszközökbe fektetik be.

Új-Zéland folyó fizetési mérleghiánya az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatott, miután 2022-ben a globális nyersanyagárak drasztikus emelkedése miatt csúcsot ért el. A folyó fizetési mérleghiány csökkenő tendenciája várhatóan 2025-ben is folytatódik. Az árukereskedelmi hiány várhatóan tovább csökken a nyersanyagárak várható globális csökkenése miatt, ami lefelé irányuló nyomást gyakorol az importárakra. Ezen felül az amerikai kereskedelmi korlátozások valószínűleg globális áruárcsökkenést váltanak ki az alternatív piacok felkutatásának nyomán. Ezt azonban részben ellensúlyozza a fokozott kereskedelmi feszültségek közepette a gyenge globális kereslet által érintett export, valamint az RBNZ monetáris lazítási politikája, amely deviza-leértékelődési nyomást, és következésképpen az importárakra nehezedő felfelé irányuló nyomást eredményezett. Eközben a szolgáltatási hiány várhatóan tovább szűkül, sőt a beérkező idegenforgalom fellendülésének köszönhetően akár többletté is válhat. A folyó fizetési mérleg hiányát hagyományosan pénzügyi és tőkeáramlások finanszírozzák, mind közvetlen, mind portfólióbefektetések formájában. A 2024-ben az import körülbelül négy havi értékét kitevő devizatartalékok szintén hozzájárulhatnak a finanszírozáshoz. A nemzetközi tartalékok esetleges kimerülésével kapcsolatos kockázatok korlátozottak, mivel az ország külső adóssága (a GDP 86%-a, amelyből a szuverén rész a GDP 45%-át teszi ki) főként helyi pénznemben denominált.

A politika jobbra fordul

A 2023. októberi választások viszonylagos győzelmet hoztak a Christopher Luxon vezette Nemzeti Párt számára, amely a szavazatok 38,1%-át szerezte meg. A Nemzeti Párt a 123 képviselői helyből mindössze 48-at szerezte meg, így nem tudott egyedül kormányozni, és koalíciót kötött az ACT Párttal (11 képviselői hely) és a New Zealand First párttal (8 képviselői hely). A jobboldali hatalomátvétel jelentős fordulópontot jelent az ország politikájában, véget vetve a baloldali Munkáspárt hatéves kormányzásának. A kormánykoalíció a Munkáspárt számos politikájának visszavonására törekszik, ideértve a maori kiváltságokat és jogokat, a progresszív társadalmi reformokat és a környezetvédelmi szabályozásokat is.

A diplomáciai színtéren az amerikai–kínai rivalizálás kihívások elé állítja Új-Zélandot. Washington régóta diplomáciai és biztonsági szövetséges. Eközben Peking messze a legnagyobb célpiaca Új-Zéland exportjának. A két országgal való jó kapcsolatok fenntartása érdekében Hipkins volt miniszterelnök 2023 júniusában Kínába látogatott. Ennek ellenére az új koalíció alatt a geopolitikai orientáció a nyugati szövetségesekkel (a Five Eyes szövetséggel és az AUKUS-szal) való szorosabb kapcsolatok felé tolódott el. Ráadásul Winston Peters, a New Zealand First párt vezetője és Peking kritikusának kinevezése külügyminiszterré hűtheti a két ország közötti kapcsolatot.

Fizetés

Új-Zélandon a legelterjedtebb fizetési módok a kártyás fizetés (betéti és hitelkártya), valamint az elektronikus jóváírás vagy terhelés (közvetlen terhelés és jóváírás, automatizált számlafizetés és elektronikus átutalás). Gyorsan terjed az érintésmentes fizetés, a mobiltelefonos alkalmazások és az internetes fizetések használata. Bár a készpénz továbbra is fontos szerepet játszik, használata jelentősen csökken, a csekkek használata pedig 2013 és 2016 között felére csökkent. A banki átutalások és a SWIFT-átutalások a leggyakrabban használt fizetési módok a belföldi és nemzetközi tranzakciók esetében. Új-Zéland bankjainak többsége csatlakozik a SWIFT-hálózathoz.

Adósságbehajtás

0

A követelésbehajtási eljárás általában egy felszólító levél kézbesítésével kezdődik, amelyben a hitelező értesíti az adóst fizetési kötelezettségeiről (beleértve az esedékes szerződéses kamatokat is) és meghatározza a fizetés határidejét.

GYORSÍTOTT ELJÁRÁS

Ha a hitelező a fizetési felszólítás kibocsátása után sem kapja meg a fizetést, a következő lehetséges lépés az összefoglaló ítélet iránti eljárás megindítása. Ez az eljárás olyan helyzetekre vonatkozik, amikor az adósnak nincs védekezési lehetősége a követeléssel szemben. A kérelem a követelés értékétől függően benyújtható a Kerületi Bírósághoz vagy a Felsőbírósághoz. A Kerületi Bíróság joghatósága kiterjed a 350 000 NZD-ig terjedő követelésekre, míg a Felsőbíróság általában a 350 000 NZD feletti követeléseket tárgyalja. Be kell nyújtani egy kereseti nyilatkozatot, az eljárásról szóló értesítéssel, az egyszerűsített ítélet iránti kérelemmel, valamint a hitelező által készített, a követelés tényállását ismertető eskü alatt tett nyilatkozattal együtt (vagy társaság esetében egy olyan személy által, aki személyes ismeretei alapján tisztában van a tényekkel, és aki felhatalmazással rendelkezik arra, hogy a társaság nevében eskü alatt tett nyilatkozatot nyújtson be). Az egyszerűsített ítélet meghozatala általában egy körülbelül egy napig tartó tárgyalással jár (ha az adós védekezik), amelyen a bizonyítékokat eskü alatt tett nyilatkozat formájában nyújtják be, tanúk meghallgatása nélkül. Ha a kérelemnek helyt adnak, a bíróság a hitelező javára hozhat ítéletet. Ha a kérelem ellen nem emelnek védekezést, a bíróság a hitelező javára mulasztási ítéletet hozhat anélkül, hogy teljes körű tárgyalásra lenne szükség, bár a bíróság előtt meg kell jelennie az ügy meghallgatására. Ha az alperes megalapozott védekezést tud felhozni, a bíróság elutasíthatja az egyszerű eljárást, és elrendelheti, hogy az ügyet rendes eljárás keretében tárgyalják.

RENDES ELJÁRÁS

Rendes eljárásra akkor kerül sor, ha az egyszerű ítélet nem alkalmazható, mert az adós valós védekezést hozott fel, vagy ha az egyszerű ítéletet nem ítélik meg. A rendes eljárást az eljárási értesítés és a kereseti nyilatkozat benyújtásával indítják meg. A követelés értékétől függően (a fentiek szerint) ezek az eljárások a Kerületi Bíróságon vagy a Főbíróságon folyhatnak. Az egyszerű ítélettel ellentétben a rendes, védekezéssel kísért eljárás az eljárás jellegétől függően további lépéseket is magában foglalhat, például bizonyítékok feltárását, bizonyítékok meghallgatását, ideiglenes kérelmek benyújtását vagy a bizonyítékok összefoglalásának kézbesítését.

FELLEBBEZÉSEK

A Felsőbíróság dönt a Kerületi Bíróságtól benyújtott fellebbezésekről. A Fellebbviteli Bíróság joghatósággal rendelkezik a Felsőbíróságtól benyújtott fellebbezések elbírálására. A fellebbezések általában kizárólag jogi kérdésekre korlátozódnak. Az Új-Zélandon legfelső fellebbviteli bíróságához, a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott fellebbezéseket csak az említett bíróság engedélyével lehet elbírálni. Az engedélyt akkor adják meg, ha a Legfelsőbb Bíróság meggyőződik arról, hogy az igazságszolgáltatás érdekében szükséges a fellebbezés elbírálása.

0

Jogi határozat végrehajtása

Ha a bíróság a hitelező javára hoz ítéletet, fellebbezés nincs, vagy minden fellebbezési lehetőséget kimerítettek, a hitelező a Felsőbírósághoz vagy a Kerületi Bírósághoz (a fentiakban ismertetett követelés értékétől függően) fordulhat végrehajtási intézkedés iránti kérelemmel. Ez magában foglalhatja az adós béréből vagy juttatásaiból történő levonást (ha az adós magánszemély), a vagyon lefoglalását, a harmadik fél elleni végrehajtási eljárást, vagy az adós vagyonára terhelés bejegyzését. A külföldi ítéleteket először a bíróságnak el kell ismernie az 1934. évi ítéletek kölcsönös végrehajtásáról szóló törvény vagy a szokásjog alapján.

Fizetésképtelenségi eljárások

CSŐD

Ha a hitelező az adóssal szemben hozott ítélet megszerzése után sem kapja meg a fizetést, és az adós magánszemély, a hitelező csődbejelentést tehet az adós ellen. Ha az adós nem tesz eleget a csődbejelentésnek, azt a törvény csődnek minősíti.

TÖRVÉNYES FELHÍVÁS

Ha az adós a fizetési felszólításnak megfelelően nem teljesíti a fizetést, és az adós társaság, a hitelező további lehetséges lépésként elkészítheti és kézbesítheti a fennálló tartozásra vonatkozó törvényes fizetési felszólítást. Ez a gyorsított eljárás vagy a rendes eljárás alternatívájaként alkalmazható. Törvényes fizetési felszólítás csak akkor bocsátható ki, ha az adósság tekintetében nincs lényeges vita. Miután a törvényes fizetési felszólítást kézbesítették az adósnak, az adósnak 15 munkanap áll rendelkezésére az adósság megfizetésére, vagy a hitelező által elfogadott fizetési megállapodás megkötésére. Amennyiben az adós vállalat nem teljesíti a fizetést a törvényes fizetési felszólításnak megfelelően, a hitelezőnek további 30 munkanap áll rendelkezésére arra, hogy felszámolási eljárást indítson az adós vállalat ellen, a törvényes fizetési felszólításnak való meg nem felelést az adós esedékes adósságai megfizetésére való képtelenségének bizonyítékaként felhasználva. Az adós társaság azonban a felszólítás kézbesítésétől számított 10 munkanapon belül kérelmet nyújthat be a felszólítás hatályon kívül helyezésére. A bíróság hatályon kívül helyezheti a törvényes fizetési felszólítást, ha jelentős vita merül fel az adósság esedékességét illetően, ha az adós társaságnak viszontkeresete, beszámítási joga vagy viszontigénye van, vagy ha egyéb megfelelő indokok merülnek fel erre.

FELSZÁMOLÁS

A felszámolás az adós társaság vagyonának értékesítését és felosztását jelenti, amennyiben a társaság fizetésképtelen, vagy nem számít arra, hogy tovább folytatja tevékenységét. A társasághoz felszámolót neveznek ki, aki átveszi a társaság irányítását, értékesíti annak vagyonát, kifizeti a hitelezőket, és a fennmaradó részt felosztja a részvényesek között.

HITELEZŐI MEGÁLLAPODÁS

A hitelezőkkel kötött megállapodásnak két lehetséges formája létezik: vagy az adós és a hitelező közötti informális megállapodás, vagy a 1993. évi társasági törvény szerinti formális hitelezőkkel kötött megállapodás. A hivatalos hitelezői megegyezés az adós társaság és hitelezője(i) között létrejövő, az adósságok kifizetésére vonatkozó kötelező erejű megállapodás, amelynek feltételei kevésbé szigorúak, mint a hitelezők szigorú jogi jogosultságai. A megállapodás magában foglalhatja a részletfizetést, a fizetés elhalasztását, vagy a tartozás teljes és végleges rendezése érdekében egy alacsonyabb összeg elfogadását. Amint a hitelezőkkel kötött megállapodást a szükséges hitelezői többség vagy a bíróság jóváhagyja, a megállapodás minden hitelezőre kötelező érvényűvé válik. A 2006. évi fizetésképtelenségi törvény alapján a magánszemélyek számára is létezik egy hasonló eljárás.

ÖNÉNTES CSŐDKEZELÉS

Az adós vállalat önkéntes csődgondnokság alá helyezheti magát annak érdekében, hogy maximalizálja a fizetésképtelen vállalat működésének folytatására irányuló esélyeket, vagy ha ez nem lehetséges, hogy a hitelezők számára jobb megtérülést biztosítson, mint az azonnali felszámolás. Ez a felszámolás alternatívájaként kiegészíti a meglévő hitelezői kompromisszumos eljárást azáltal, hogy moratóriumot rendel el a hitelezők számára a követeléseik behajtására irányuló lépések meghozatalára vonatkozóan.

Utolsó frissítés: 2025. június