Egy ki nem fizetett számla behajtása időigényes és költséges lehet, különösen akkor, ha a fizetési felszólítást fizetési meghagyásos vagy peres eljárás követi. A részletfizetési megállapodás sok esetben hatékony, egyezséges megoldást kínál: írásban rögzíti, hogy az adós milyen összegekben és határidőkben teljesít, miközben a hitelező megfelelő kikötésekkel megőrizheti igényérvényesítési lehetőségeit és az üzleti kapcsolatot is.
Mi a részletfizetési megállapodás?
A részletfizetési megállapodás olyan írásbeli szerződés, amely meghatározza a fennálló tartozás jogcímét és összegét, valamint az egyes részletek összegét és esedékességét. A hitelező nem követeli azonnal a teljes összeg megfizetését, hanem az adóssal közösen kialakított ütemezés szerint ad fizetési haladékot. Az ütemezés csak akkor reális, ha igazodik az adós tényleges fizetőképességéhez.
Üzleti felek között a hitelező főszabály szerint nem köteles részletfizetést engedélyezni. Ez egyedi mérlegelésen alapuló fizetési kedvezmény, nem pedig az adós alanyi joga. Rugalmassága miatt ugyanakkor hasznos eszköz lehet a lejárt vevőkövetelések peren kívüli rendezésében.
A fizetési ütemezések leggyakoribb típusai
A fizetési ütemezés formája attól függ, milyen jogviszonyban és milyen célból alkalmazzák.
- Üzleti részletfizetési megállapodás: A hitelező és az adós közvetlenül állapodik meg egy vagy több lejárt számla részletekben történő kiegyenlítéséről. A vevőkövetelések kezelésében ez a leggyakoribb forma.
- NAV által engedélyezett fizetési könnyítés: A vállalkozás meghatározott feltételekkel részletfizetést vagy fizetési halasztást kérhet az adóhatóságtól. Ez hatósági döntésen és külön közigazgatási szabályokon alapul, ezért nem azonos a kereskedelmi partnerek közötti megállapodással.
- Fizetésképtelenségi vagy szerkezetátalakítási eljáráshoz kapcsolódó ütemezés: Csődeljárásban, felszámolási egyezségben vagy szerkezetátalakítási eljárásban a tartozások rendezésének feltételeit egyezség vagy terv szabályozhatja. Ez külön jogszabályi eljáráshoz kötött, ezért nem azonos a felek közötti egyszerű, peren kívüli részletfizetési megállapodással.
- Szerződésben előre rögzített díjfizetési ütemezés: Nagyobb vagy hosszabb időtartamú szolgáltatásnál, például építési vagy tartós szolgáltatási szerződésben a felek már a szerződéskötéskor mérföldkövekhez köthetik a díjfizetést. Ez nem lejárt tartozás rendezésére szolgál.
Miért lehet előnyös a részletfizetés?
A reális részletfizetés gyorsabb és költséghatékonyabb lehet, mint egy elhúzódó jogi eljárás, miközben kiszámíthatóbb pénzbeáramlást teremthet a hitelezőnek. Az üzleti kapcsolat megőrzését is segítheti: az átmeneti likviditási nehézséggel küzdő, de együttműködő vevő nagyobb eséllyel marad hosszú távú partner, ha a felek rendezett megoldást találnak. A megállapodás ugyanakkor nem jelent fizetési garanciát, ezért a kockázatot minden esetben külön kell mérlegelni.
Ez a megoldás akkor lehet indokolt, ha a követelés összege és az üzleti kapcsolat jelentősége alapján érdemes alaposabban megvizsgálni a vevő helyzetét, és a körülmények arra utalnak, hogy:
- likviditási nehézségét átmeneti, igazolható körülmény okozza;
- korábban jellemzően határidőben teljesített;
- egyértelmű szándékot mutat a tartozás rendezésére.
Bizonytalan fizetőképességű partnernél, illetve magas ország- vagy ágazati kockázat esetén célszerű lehet előrefizetést, rövidebb fizetési határidőt vagy megfelelő biztosítékot kérni. Exportügyleteknél bankgarancia, okmányos meghitelezés vagy kereskedelmi hitelbiztosítás is mérsékelheti a kitettséget.
A jól működő részletfizetési megállapodás tartalma
Nincs minden üzleti helyzetre kötelező, egységes formanyomtatvány, a megállapodás joghatása azonban a pontos tartalomtól, a képviseleti jogosultságtól és az alapul szolgáló jogviszonytól függ. A dokumentum ezért legalább a következőket tartalmazza:
- a hitelező és az adós pontos cégadatait, valamint az aláírók képviseleti minőségét;
- a tartozás jogcímét és az érintett számlák számát, keltét, esedékességét és tőkeösszegét;
- a kamat, a késedelmi kamat, a behajtási költségátalány és az egyéb költségek elszámolását;
- a teljes fennálló tartozást, az egyes részletek összegét és pontos esedékességét;
- a fizetés módját, a bankszámlaszámot és azt, hogy a beérkező összegeket mire számolják el;
- a késedelem következményeit, különösen azt, hogy egy részlet elmaradásakor mikor válik a teljes hátralék azonnal esedékessé;
- szükség esetén az adós kifejezett és egyértelmű tartozáselismerő nyilatkozatát;
- a keltezést és a cégjegyzésre jogosult képviselők aláírását.
Az aláíráskor teljesítendő első részlet gyorsan megmutathatja, hogy az adós rendelkezik-e tényleges fizetési képességgel és szándékkal. Ugyancsak lényeges a részletfizetési kedvezmény elvesztésére vonatkozó egyértelmű kikötés: ha az adós nem teljesít határidőben, a teljes fennmaradó tartozás esedékessé válhat, és a hitelező megkezdheti az igényérvényesítést.
A megállapodás előtt az adós tényleges fizetőképességét is fel kell mérni. Érdemes áttekinteni a pénzforgalmát, korábbi fizetési magatartását, más szállítókkal kapcsolatos tapasztalatokat és a komoly pénzügyi nehézségre utaló jeleket. Külső céginformáció segíthet objektívebben megítélni, hogy a részletfizetés reális rendezési lehetőség-e, vagy csupán elodázza a behajthatatlanság kockázatát. Jelentősebb összegű vagy vitatott követelésnél indokolt jogi szakértőt bevonni.
Ha az adós nem tartja be a megállapodást, a hitelező a szerződés feltételei szerint fizetési felszólítást küldhet, majd fizetési meghagyásos eljárást vagy szükség esetén peres eljárást kezdeményezhet. A végrehajtás megindításához végrehajtható okiratra vagy határozatra van szükség.
Gyakori kérdések
Hogyan készíthető hatékony részletfizetési megállapodás üzleti partnerrel?
A kiindulópont az adós tényleges pénzügyi helyzetének átlátható feltárása. Az ütemezés legyen a lehető legrövidebb, de még teljesíthető; tartalmazzon pontos összegeket és időpontokat. Az írásbeli forma, az azonnal esedékes első részlet és a nemteljesítés következményeinek világos szabályozása együtt ad stabil keretet.
Milyen előnyökkel jár a részletfizetés a hitelező és az adós számára?
A hitelező gyorsabban és tervezhetőbben juthat hozzá követeléséhez, miközben megőrizheti az üzleti kapcsolatot és írásos bizonyítékot szerezhet a rendezés feltételeiről. Az adós időt kap a teljesítésre, elkerülheti az azonnali jogi eljárást és annak költségeit, valamint fenntarthatja a beszállítói kapcsolatot.
Milyen hibákat érdemes elkerülni a megállapodás elkészítésekor?
- a fizetőképesség felmérésének elmulasztása;
- szóbeli vagy pontatlan megállapodás, illetve az aláírt példány hiánya;
- a késedelem és a részletfizetési kedvezmény elvesztése következményeinek kihagyása;
- újabb és újabb haladék adása a pénzügyi helyzet ismételt vizsgálata nélkül;
- a hitelbiztosítási szerződés bejelentési és együttműködési kötelezettségeinek figyelmen kívül hagyása.
Köteles-e a hitelező részletfizetést engedélyezni?
Üzleti jogviszonyban a hitelező főszabály szerint szabadon dönthet arról, hogy ad-e fizetési haladékot. A döntésnél a követelés összegét, az adós fizetési előzményeit, aktuális helyzetét és együttműködését érdemes mérlegelni. A csőd-, felszámolási vagy szerkezetátalakítási eljárásban jóváhagyott egyezség vagy terv ettől eltérő, külön szabályok szerint kötheti az érintetteket.
Tartozáselismerésnek minősül-e a részletfizetési megállapodás?
Az aláírt fizetési ütemezés önmagában nem minden esetben minősül kifejezett tartozáselismerésnek. Ehhez az adósnak világosan és egyértelműen el kell ismernie a tartozás jogcímét és összegét. A megfelelően megszövegezett, aláírt megállapodás fontos bizonyíték lehet, és a tartozáselismerés megszakíthatja az elévülést; ezt követően az elévülési idő újrakezdődik. A pontos joghatás mindig a dokumentum szövegétől és az ügy körülményeitől függ, ezért nagyobb követelésnél célszerű jogi ellenőrzést kérni.
Mit tehet a hitelező, ha az adós nem tartja be a megállapodást?
Egyetlen késedelem mögött állhat átmeneti probléma, az ismétlődő nemteljesítés azonban rendszerint növekvő kockázatot jelez. A hitelezőnek gyorsan el kell döntenie, hogy új, pénzügyileg alátámasztott megállapodást köt, vagy megkezdi a hivatalos követeléskezelést. Ha a követelés biztosított, a késedelmet a biztosítási szerződésben előírt határidőben és módon kell bejelenteni, mert az engedély nélküli fizetési haladék a fedezetet is érintheti. A kereskedelmi hitelbiztosítás a szerződés feltételei szerint a peren kívüli egyeztetés sikertelensége esetén is mérsékelheti a nemfizetésből eredő veszteséget.