Rövid lejáratú finanszírozás a vállalkozás likviditásának biztosítására

Méretétől és pénzügyi helyzetétől függetlenül bármely vállalkozás szembesülhet azzal, hogy a működéséhez átmenetileg több pénzre van szüksége, mint amennyi rendelkezésére áll. Ennek hátterében állhat a forgalom szezonális növekedése, egy késedelmes vevői fizetés vagy egy váratlan kiadás. Gyakori az is, hogy egy teljesítés költségei már felmerültek, de a vevő még nem egyenlítette ki a számlát. A rendszeresen visszatérő pénzhiány ugyanakkor tartós működési problémára is utalhat. Az átmeneti pénzhiány áthidalásában segíthet a rövid lejáratú finanszírozás, amely jellemzően egy éven belüli pénzigények fedezésére szolgál. Így a vállalkozás a szükséges időre juthat forráshoz, anélkül, hogy ehhez hosszú lejáratú hitelt kellene felvennie. Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb lehetőségeket, azok előnyeit és korlátait.

Mit jelent a rövid lejáratú finanszírozás?

 A rövid lejáratú finanszírozás a vállalkozás mindennapi működéséhez szükséges pénz előteremtésében segít. Elsősorban azt az időszakot hidalja át, amikor a kiadásokat már ki kell fizetni, a hozzájuk kapcsolódó bevételek azonban még nem érkeztek meg.

A magyar számviteli szabályok szerint az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott hitelek és kölcsönök rövid lejáratú kötelezettségnek számítanak. Ide tartoznak a hosszú lejáratú tartozások mérlegfordulónapot követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztőrészletei is. Ez a besorolás a visszafizetés határidején alapul: a napi működés finanszírozására hosszabb futamidejű hitel is igénybe vehető.

A rövid lejáratú finanszírozás tehát jellemzően az átmeneti pénzigények fedezésére szolgál, míg a közép- és hosszú lejáratú hitelek többek között tartós beruházások, például gépek, ingatlanok vagy szoftverek beszerzését teszik lehetővé.

A finanszírozási megoldásokat két fő csoportra oszthatjuk:

• A forgóeszközhitelek a vállalkozás működéséhez biztosítanak forrást, és nem kötődnek közvetlenül egy-egy vevő kifizetésre váró számlájához.
• A követelésfinanszírozás lehetővé teszi, hogy a vállalkozás már a vevő fizetési határideje előtt hozzájusson a számla összegének egy részéhez vagy egészéhez. Ennek feltétele, hogy a követelés megfeleljen a finanszírozó elvárásainak, és a vállalkozás a szükséges dokumentumokkal igazolja azt.

Milyen rövid lejáratú finanszírozási lehetőségek közül választhatnak a vállalkozások?

 A vállalkozás helyzetétől és a finanszírozás céljától függően többféle megoldás is szóba jöhet. Érdemes előre megismerni a lehetőségeket, és időben gondoskodni a megfelelő finanszírozási háttérről, hogy a szükséges források akkor álljanak rendelkezésre, amikor valóban szükség van rájuk.

Folyószámlahitel és eseti likviditási hitel

A folyószámlahitel az egyik legegyszerűbben használható finanszírozási megoldás: a vállalkozás a bankkal megállapodott hitelkeret erejéig akkor is teljesíthet kifizetéseket, ha a számláján lévő saját pénze már elfogyott.

Az átmeneti pénzhiány eseti likviditási hitellel is áthidalható, amelynek futamideje és törlesztése a várható bevételekhez igazítható.Ez különösen azoknak a kis- és középvállalkozásoknak jelenthet segítséget, amelyek bevételei egyenetlenül érkeznek.

Bár ezek a megoldások rugalmasan felhasználható, a költségeket és a szerződés feltételeit is érdemes alaposan áttekinteni. A kamat mellett rendelkezésre tartási, kezelési és egyéb díjakat is felszámíthat a bank. A hitelkeret módosítására és a szerződés felmondására a vonatkozó jogszabályok és a szerződésben rögzített feltételek irányadók.

Ha a vállalkozás hónapokon keresztül folyamatosan használja a folyószámlahitelét, érdemes megvizsgálni ennek az okát. Elképzelhető, hogy a működéshez tartósan több forrásra van szükség, de a visszatérő pénzhiány pénzügyi problémákra is utalhat. A hitelkeret tartós kihasználtságát a bank is figyelembe veheti a vállalkozás pénzügyi helyzetének értékelésekor.

Szezonális finanszírozás

A szezonális hitel azoknak a vállalkozásoknak nyújthat segítséget, amelyek tevékenysége az év bizonyos időszakaiban élénkül meg. Ilyenek például az élelmiszeriparban, a turizmusban, a mezőgazdaságban vagy az építőiparban működő cégek. A hitelből fedezhetők a termelés vagy a szezonra való felkészülés költségei, a törlesztésre pedig később, az értékesítésből befolyó bevételekből kerülhet sor.

A futamidő és a törlesztés ütemezése a választott hitel feltételeihez és a vállalkozás működésének szezonális alakulásához igazodik. A magyar számviteli szabályok szerint az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott hitel számít rövid lejáratúnak.A bank a hitel biztosítékaként például a vállalkozás készleteire alapított zálogjogot is kérheti.

Váltóleszámítolás

A váltóleszámítolás során a vállalkozás a birtokában lévő, még le nem járt idegen vagy saját váltót átruházza a bankra. A bank a lejárat előtt kifizeti annak ellenértékét, levonva a hátralévő időre számított kamatot és a kapcsolódó díjakat.

A váltó átruházásával a vállalkozás fizetési felelőssége nem feltétlenül szűnik meg: a váltóátruházó ellenkező kikötés hiányában felel a váltó elfogadásáért és kifizetéséért. Ha a fizetés elmarad, vele szemben is érvényesíthető megtérítési igény a váltójogi feltételek szerint. A konstrukció elérhetőségét és részletes feltételeit az adott banknál érdemes ellenőrizni.

Engedményezésre épülő követelésfinanszírozás

A magyar jogban a követelések átruházásának általános módja az engedményezés. Ennek keretében a vállalkozás a vevővel szembeni követelését bankra vagy más finanszírozóra ruházhatja át, és a finanszírozási megállapodás feltételei szerint pénzhez juthat. Az engedményezés önmagában csak azt változtatja meg, hogy ki jogosult a követelésre. A finanszírozás összegét, díjait és az esetleges visszafizetés feltételeit a kapcsolódó szerződés határozza meg.

A vevőt a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kell értesíteni az engedményezésről, és arról is rendelkezni kell, hogy kinek teljesítse a fizetést. Külön meg kell állapodni abban, hogy ki viseli a vevő nemfizetéséből eredő kockázatot: ezt a finanszírozó az engedményezéssel nem vállalja át automatikusan.

Faktoring

A faktoring egy olyan követelésfinanszírozási forma, amelynek lényege, hogy a vállalkozás a vevőivel szemben fennálló követeléseit egy faktorcégre, vagyis faktoringot nyújtó pénzügyi szolgáltatóra ruházza át. A faktor előre kifizeti a számlák összegének szerződésben meghatározott részét, a fennmaradó összeggel pedig a megállapodásban rögzített időpontban és módon számol el. A követelések nyilvántartását és beszedését is vállalhatja; a szolgáltatás pontos tartalmát a szerződés határozza meg. A vállalkozás jellemzően faktordíjat fizet a szolgáltatásért, az előre folyósított összeg után pedig kamatot.

Attól függően, hogy ki viseli a vevő nemfizetésének kockázatát, két fő típust különböztetünk meg:

• Visszkeresetes faktoring esetén, ha a vevő nem fizet, a faktor a szerződésben és a vonatkozó szabályokban foglaltak szerint visszakövetelheti a vállalkozásnak folyósított összeget.
• Visszkereset nélküli faktoring esetén a faktor a szerződésben meghatározott feltételekkel és mértékben átvállalja a vevő nemfizetésének kockázatát. Ehhez hitelbiztosítás is kapcsolódhat.

A faktoringnak többféle változata is elérhető: lehetőség van egy-egy számla finanszírozására, a vevő által a beszállítói javára kezdeményezett fordított faktoringra, valamint hitelbiztosítással kombinált megoldás igénybevételére is.

A különböző konstrukciók lehetővé teszik, hogy a vállalkozás a finanszírozást és a nemfizetési kockázatok kezelését a saját igényeihez igazítsa.

A rövid lejáratú finanszírozás előnyei és korlátai

• Gyors hozzáférés a forrásokhoz: a meglévő folyószámlahitel vagy faktoringkeret segítségével a vállalkozás gyorsan pénzhez juthat, míg egy új bankhitel elbírálása akár több hetet is igénybe vehet.
• A pénzigényhez igazodó futamidő: egy 30–90 napos átmeneti pénzhiány miatt nem feltétlenül indokolt hosszú lejáratú hitelt felvenni. Célszerű olyan finanszírozást választani, amelynek futamideje igazodik ahhoz, hogy a vállalkozásnak mennyi időre van szüksége a forrásra.
• A finanszírozás megjelenése a mérlegben: a mérlegben az ügylet jellegétől, számviteli elszámolásától és a mérlegfordulónapon fennálló tartozástól függően jelenik meg a finanszírozás. Ha például a vállalkozás az év végén nem használja a folyószámlahitel-keretét, abból hiteltartozás sem szerepel a mérlegében.

A választás előtt a lehetséges hátrányokat is érdemes mérlegelni:

Költségek: a rövid lejáratú finanszírozás nem feltétlenül drágább a hosszú lejáratúnál. Az összehasonlításkor a kamatok mellett valamennyi díjat és az igénybevétel feltételeit is figyelembe kell venni. A faktordíjak, a hitelhez kapcsolódó egyéb költségek és a számlavezetési díjak rendszeres igénybevétel esetén jelentős kiadást jelenthetnek.

Tartós ráutaltság: ha a vállalkozás újabb és újabb rövid lejáratú hitelből fedezi a működéséhez hiányzó pénzt, de a pénzhiány okát nem szünteti meg, a probléma állandósulhat. A finanszírozás segíthet áthidalni az átmeneti nehézségeket, de nem helyettesíti a készletek, a vevőkövetelések és a fizetési kötelezettségek tudatos kezelését.

Függés a finanszírozótól: ha a finanszírozó csökkenti vagy nem újítja meg a hitelkeretet, illetve jogszerűen felmondja a szerződést, a vállalkozás éppen akkor maradhat forrás nélkül, amikor a legnagyobb szüksége lenne rá. Ezt a kockázatot mérsékelheti, ha többféle finanszírozási lehetőségre is támaszkodhat.

Mikor érdemes rövid lejáratú finanszírozást igénybe venni?

Számos olyan helyzet adódhat egy vállalkozás működése során, amikor átmenetileg külső forrásra lehet szükség:

Késedelmes vevői fizetés: a folyószámlahitel vagy egy finanszírozásra elfogadott követelés előfinanszírozása segíthet áthidalni a bevétel késését, hogy a vállalkozás zavartalanul folytathassa napi működését.

Szezonális ingadozás: a főszezonra való felkészülés gyakran jelentős kiadással jár: a termelést és a készletek beszerzését már azelőtt finanszírozni kell, hogy az értékesítésből bevétel származna. Ilyenkor a várható bevételekhez igazított szezonális hitel jelenthet megoldást.

Gyors növekedés: a forgalom bővülésével egyre több pénz lehet lekötve a még ki nem fizetett vevői számlákban, miközben a működés költségei is emelkednek. A faktoring segítségével a vállalkozás hamarabb hozzájuthat a számlák ellenértékéhez, és azt a további működésre vagy növekedésre fordíthatja.

Nagyobb megrendelés vagy közbeszerzési szerződés elnyerése: az alapanyagokat, a munkabéreket és az alvállalkozói díjakat sokszor már azelőtt ki kell fizetni, hogy a megrendelőtől megérkezne az első bevétel. A rövid lejáratú finanszírozás ezt az időszakot segíthet áthidalni.

Jelentős összegű, kifizetetlen vevői számla: ha egy nagyobb összeg nem érkezik meg időben, a vállalkozásnak nehézséget okozhat saját kiadásai fedezése. A követelés rendezéséig ezért átmeneti finanszírozásra lehet szüksége. Éppen ezért érdemes a követeléskezelést hitelbiztosítással kiegészíteni: a vevői nemfizetés elleni védelem csökkentheti annak szükségességét, hogy a vállalkozás váratlan pénzhiány esetén sürgősen forgóeszközhitelt vegyen fel.

Hogyan használja tudatosan a rövid lejáratú finanszírozást?

Néhány alapelv betartásával a rövid lejáratú finanszírozás hatékonyan segítheti a vállalkozás működését, anélkül, hogy a cég tartósan rá lenne utalva.

Tervezzen előre!

Könnyebb kedvező feltételekről tárgyalni, amikor a vállalkozás pénzügyi helyzete stabil, mint akkor, amikor már sürgősen forrásra van szüksége. Érdemes ezért időben egyeztetni a bankkal vagy a faktorcéggel a finanszírozási lehetőségekről. A felkészülést egy rendszeresen frissített, a következő 8–13 hét várható bevételeit és kiadásait bemutató pénzforgalmi terv is segítheti.

Támaszkodjon több finanszírozási forrásra!

Ha a vállalkozás egyetlen finanszírozási megoldásra vagy bankra támaszkodik, a hitelkeret csökkentése vagy megszűnése könnyen pénzügyi nehézséget okozhat. Ezt a kiszolgáltatottságot mérsékelheti a folyószámlahitel és a faktoring együttes használata, illetve több pénzügyi partner bevonása.

Csökkentse a működés finanszírozási igényét!

A rövid lejáratú hitel önmagában nem oldja meg, ha a vállalkozásnak tartósan túl sok pénzt kell lekötnie a készleteiben és a kifizetésre váró vevői számláiban. A vevőkkel egyeztetett rövidebb fizetési határidők, a kereslethez igazított készletek és a bevételek ütemezéséhez jobban illeszkedő szállítói fizetési feltételek csökkenthetik a külső források iránti igényt.

A hitelbiztosítás csökkentheti a biztosított vevőkövetelések nemfizetéséből eredő veszteséget, és segítheti a kockázatok tudatos kezelését.

Tartson rendszeres kapcsolatot a bankjával!

A bank könnyebben megítélheti a vállalkozás finanszírozási igényeit, ha naprakész és megbízható képet kap a pénzügyi helyzetéről. Ezt segítik a pontos pénzügyi kimutatások, a rendszeres egyeztetések és a bankkal megosztott pénzforgalmi előrejelzések. Érdemes időben jelezni azokat a változásokat is, amelyek befolyásolhatják a vállalkozás fizetőképességét. A helyzetértékelést a hozzáférhető céginformációk, köztük a közzétett beszámolók, a hitelkockázati értékelések és a vevők fizetési szokásairól rendelkezésre álló adatok is segíthetik.

Gyakori kérdések

Mennyi időre vehető igénybe a rövid lejáratú finanszírozás?

A magyar számviteli szabályok szerint az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott hitelek és kölcsönök számítanak rövid lejáratú kötelezettségnek. A vállalkozásnak a gyakorlatban gyakran ennél jóval rövidebb időre van szüksége pénzre. Egy számla előfinanszírozása például jellemzően a vevő fizetési határidejéhez igazodik, ami akár 30–90 nap is lehet. A folyószámlahitel-keret teljes futamideje és a keretből felhasznált összegek visszafizetésének határideje eltérhet egymástól. A keret megújításának lehetőségét és a szezonális hitelek lejáratát is az adott termék és a szerződés feltételei határozzák meg.

Mekkora összegű finanszírozás igényelhető?

Az elérhető összeg vállalkozásonként eltérő. A likviditási hitelek és a folyószámlahitelek keretét többek között a cég pénzügyi helyzete, árbevétele és banki kapcsolata befolyásolja.

Követelésfinanszírozásnál a finanszírozó által elfogadott vevőkövetelések jelentik a kiindulópontot. Az igénybe vehető összeg attól is függ, hogy a finanszírozó a számlák mekkora részét előlegezi meg, milyen összeghatárt állapít meg az egyes vevőkre, és hogyan értékeli a kockázatokat. A faktoring akkor is megoldást jelenthet, ha a vállalkozás nehezebben jutna hagyományos hitelhez, de a finanszírozás nem automatikus: a cég és a vevők pénzügyi helyzete egyaránt számít.

Milyen biztosítékokra lehet szükség?

Ez a választott finanszírozási megoldástól függ. A folyószámlahitel sem feltétlenül biztosítékmentes: a bank a vállalkozás pénzügyi helyzete és az ügylet kockázata alapján például tulajdonosi kezességet, garanciát vagy valamely vagyontárgyra alapított zálogjogot is kérhet. Szezonális finanszírozásnál a készletek is szolgálhatnak fedezetként. A követelésfinanszírozás alapját a vevőkövetelések adják, ezért olyan vállalkozások számára is elérhető lehet, amelyek kevés más fedezettel rendelkeznek. A finanszírozó azonban ezek mellett további biztosítékokat is kérhet.

Milyen gyorsan juthat pénzhez a vállalkozás?

Ez nagyrészt az előkészítéstől függ. Meglévő, felhasználható folyószámlahitel-kerettel vagy működő faktoringmegállapodással a vállalkozás rövid időn belül forráshoz juthat. Új igénylésnél az ügyintézés a választott megoldástól és a szolgáltatótól függően néhány napot vagy akár több hetet is igénybe vehet.

Az online ügyintézés gyorsíthatja a folyamatot, de önmagában nem garantál 24–48 órán belüli hitelbírálatot vagy folyósítást. Meglévő faktoringmegállapodás esetén egy benyújtott és elfogadott számla előfinanszírozása ennél gyorsabb is lehet. Ez azonban más helyzet, mint amikor a vállalkozás először köt szerződést a finanszírozóval.

Érdemes ezért még azelőtt gondoskodni a finanszírozási háttérről, hogy sürgősen pénzre lenne szükség.

Mi a különbség az átmeneti pénzigény és a tartós pénzhiány között?

Átmeneti pénzigényt okozhat egy nagyobb vevő késedelmes fizetése, egy váratlan kiadás vagy az, ha egy megrendelés teljesítésének költségeit már a bevétel beérkezése előtt ki kell fizetni. Ilyenkor a folyószámlahitel vagy egy finanszírozásra elfogadott követelés előfinanszírozása segíthet áthidalni a nehézséget.

Ha viszont a vállalkozásnak rendszeresen újabb forrásra van szüksége a működéshez, az tartós egyensúlyhiányra utalhat. A háttérben túl magas készletszint, alacsony árrés vagy a vevők rendszeres fizetési késedelme is állhat. Ezeket az okokat önmagában egy újabb hitel nem szünteti meg.

Mi a különbség a visszkeresetes és a visszkereset nélküli faktoring között?

Visszkeresetes faktoring esetén, ha a számla a faktor által biztosított felszólítási időszak után, a határidőre sem folyik be, a követelés automatikusan visszaszáll az engedményezőre. Ilyenkor a cégnek vissza kell fizetnie a kapott előleget, és a tartozás behajtását is saját magának kell intéznie. A partnerkockázatot (vevőkockázatot) tehát továbbra is a vállalat viseli.

Visszkereset nélküli (befektetett kockázatú) faktorálásnál nemfizetés esetén a faktor viseli a követelés kockázatát: a cég így biztosítva van az ügyfele nemfizetése ellen. Ez a második megoldás drágább ugyan, de valódi védelmet jelent. A visszkereset nélküli faktoringot hitelbiztosítással ötvöző konstrukciók a likviditást és a vevőkockázat elleni védelmet egyaránt garantálják – ezt a két problémát ugyanis a legmegfelelőbb párhuzamosan kezelni.

Hogyan egészíti ki egymást a rövid lejáratú finanszírozás és a követeléskezelés? 

Ha egy vevő jelentős összeggel tartozik, egyszerre kell gondoskodni a működéshez szükséges pénzről és a tartozás beszedéséről. A rövid lejáratú finanszírozás segíthet a napi kiadások fedezésében, a mielőbb megkezdett követeléskezelés pedig javíthatja a pénz megtérülésének esélyét.

A Coface online kalkulátora pár kattintással segít felmérni a követeléskezelési szolgáltatás várható díját. Azt azonban, hogy mekkora eséllyel hajtható be a tartozás, csak az adott ügy körülményeinek ismeretében lehet megítélni.

A finanszírozás és a követeléskezelés így egymást kiegészítve mérsékelheti a vállalkozás pénzügyi terheit.