Egyesült Királyság

A fellendülés továbbra is visszafogott marad a gyenge belföldi és külső kereslet miatt

Az Egyesült Királyság gazdasága várhatóan csak szerény mértékben bővül 2026 hátralévő részében és 2027-ben, amit a gyenge háztartási fogyasztás, a magas hitelfelvételi költségek és a kihívásokkal teli külső környezet korlátoznak. Bár úgy tűnik, hogy a munkaerőpiac már túljutott a legnehezebb időszakon, a fellendülés várhatóan fokozatos lesz, miközben a 2026-ban újra megjelenő inflációs nyomás aláássa a közelmúltbeli bérnövekedésből származó nyereségeket. A magasabb jelzálogköltségek és a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos folyamatos bizonytalanság szintén nyomást gyakorol a fogyasztói bizalomra és a lakáspiaci aktivitásra, korlátozva ezzel a magánkereslet erőteljesebb fellendülésének lehetőségét. A monetáris politika várhatóan viszonylag szigorú marad, mivel a tartós infláció korlátozza az Angol Nemzeti Bank képességét a kamatok jelentős csökkentésére. Ennek következtében a finanszírozási feltételek valószínűleg az előrejelzési időszak nagy részében továbbra is kihívást jelentenek majd a háztartások és a vállalkozások számára. Az állami kiadások és a közberuházások ezért továbbra is fontos szerepet fognak játszani a növekedés támogatásában, különösen a megnövekedett védelmi kiadások, az infrastrukturális projektek és a lakásberuházások révén. Míg a tervezési reformok várhatóan fokozatosan támogatni fogják az építőipari tevékenységet és a beruházásokat, a jelentős gazdasági előnyök valószínűleg csak 2027 folyamán fognak egyértelműbben megmutatkozni.

A külső feltételek továbbra is kedvezőtlenek. A lassuló globális növekedés, az amerikai vámok és a kulcsfontosságú exportpiacok tartós gyengesége nyomást gyakorol a kereskedelmi teljesítményre. Bár az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kapcsolatok fokozatosan javultak, a kereskedelmi feszültségek továbbra is korlátozzák az áruexportot. Ennek eredményeként a gazdasági növekedés várhatóan továbbra is inkább a belföldi kereslettől, mint a külkereskedelemtől függ majd.

A vállalati fizetésképtelenségek száma továbbra is magas szinten marad, annak ellenére, hogy a 2024-es csúcshoz képest némi mérséklődés tapasztalható. Bár a fizetésképtelenségek szintje 2026 első felében enyhült, a nyomás fokozódott azokban az ágazatokban, amelyek a leginkább ki vannak téve a magasabb energiaköltségeknek, a globális versenynek és a gyengébb keresletnek, ideértve az autóipari beszállítókat, az építőanyag-ipart, a fémgyártást, a közlekedést és az ingatlanágazatot. A jövőre nézve a tartós költségnyomás, a visszafogott kereslet és a hosszabb ideig magasabb kamatlábak várhatóan hozzájárulnak a fizetésképtelenségek újabb emelkedéséhez 2026 végén és 2027-ben.

Az adósság növekedése ellenére a költségvetési helyzet lassan javul

Az Egyesült Királyság költségvetési hiánya várhatóan fokozatosan csökken 2026 és 2027 során, amit a magasabb nominális bérekből és a közelmúltbeli adóemelésekből származó erősebb adóbevételek támogatnak. Ugyanakkor a kormányzati kiadások is emelkedni fognak, különösen a védelem, a közszolgáltatások és a beruházási programok terén. Ennek következtében az államadósság várhatóan tovább fog növekedni a GDP arányában, bár lassabb ütemben, mint az elmúlt években. Ugyanakkor az Angol Nemzeti Bank várhatóan folytatja az állampapír-állományának leépítését, bár a mennyiségi szigorítás üteme valószínűleg továbbra is fokozatos marad.

A folyó fizetési mérleg hiánya az előrejelzési időszakban várhatóan lényegében változatlan marad. A szolgáltatások kereskedelmében jelentkező jelentős többlet – amelyet az Egyesült Királyság pénzügyi és szakmai szolgáltatások terén meglévő erősségei támasztanak alá – továbbra is ellensúlyozni fogja az árukereskedelem tartós hiányának egy részét. A növekvő belföldi kereslet és az állami beruházások várhatóan támogatni fogják az import növekedését, korlátozva ezzel a külső egyensúly jelentős javulását. Bár a brexit utáni kereskedelmi kiigazítások nagy részét a vállalkozások mára már feldolgozták, az Egyesült Királyság és az EU közötti kereskedelmi kapcsolatokkal járó magasabb költségek továbbra is nyomást gyakorolnak a kereskedelmi forgalomra.

Az új vezetés átalakítja a politikai prioritásokat

Annak ellenére, hogy a 2024-es általános választásokon jelentős parlamenti többséget szerzett, a Munkáspárt kormánya 2025-ben és 2026 első felében csökkenő közvélemény-támogatottsággal szembesült. Ez 2026 júniusában vezetői váltással csúcsosodott ki, amikor Keir Starmer miniszterelnök lemondott, és helyét Andy Burnham vette át, a Munkáspárt korábbi kabinetminisztere és a Greater Manchester régió hosszú ideje hivatalban lévő polgármestere. Bár az új kormány továbbra is elkötelezett a Munkáspárt 2024-es választási programjának átfogó céljai mellett, Burnham nagyobb hangsúlyt fektet a regionális decentralizációra, a lakásépítési beruházásokra, a szociális ellátásra és a fiatalok munkanélküliségének leküzdésére.

Az új kormány várhatóan nagyobb hangsúlyt fektet a hagyományos szociális kérdésekre, növelve a lakásépítésbe, a helyi infrastruktúrába és a regionális fejlesztésbe történő beruházásokat. Bár további adóemelések valószínűek, ezek várhatóan célzottabbak és mérsékeltebbek lesznek a korábban vártnál, tükrözve az aggodalmakat a magasabb adóterheknek az üzleti beruházásokra és a háztartások kiadásaira gyakorolt hatásával kapcsolatban. A magasabb szintű állami beruházások támogatása érdekében – miközben a kormány fiskális szabályait betartják – a kiegészítő finanszírozás várhatóan egyre inkább az állami pénzintézetekre és a köz-magán befektetési eszközökre fog támaszkodni, nem pedig kizárólag a hagyományos állami hitelfelvételre. A vezetőségváltás javította a Munkáspárt közvélemény-kutatásokban elért pozícióját, bár a párt támogatottsága továbbra is szoros versenyben áll a Reform UK-val, ami egy versenyképesebb politikai környezetre utal. A következő általános választásra csak 2029 augusztusában kerül sor, bár továbbra is fennáll a spekuláció, hogy Burnham korábbi mandátumot kérhet, amennyiben a gazdasági feltételek és a közvélemény-kutatási trendek tovább javulnak.

Ugyanakkor az Egyesült Királyság továbbra is bonyolult nemzetközi környezetben navigál, egyensúlyt teremtve az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatai és az Európai Unióval való szorosabb együttműködés iránti törekvése között. A védelmi és biztonsági együttműködés egyre fontosabb területté vált, mivel a kormány a szorosabb európai partnerségeket a gazdasági és geopolitikai célok elérését szolgáló eszköznek tekinti.

Fizetés

A csekkeket továbbra is használják belföldi és nemzetközi kereskedelmi fizetésekhez, bár a nemzetközi tranzakciókhoz inkább a váltókat és az akkreditíveket részesítik előnyben. A banki átutalásokat – különösen a SWIFT-átutalásokat – szintén gyakran alkalmazzák, és gyors, megbízható fizetési módnak tekintik őket. A beszedési megbízások és az állandó átutalási megbízások szintén elismert, praktikus megoldások a rendszeres vagy előre látható fizetések teljesítésére, és különösen széles körben használják őket a belföldi tranzakciók során. A számlákat az áruk vagy szolgáltatások szállítása előtt és után egyaránt ki lehet állítani.

Követelésbehajtás

BÉKÉS FÁZIS

A követelésbehajtási folyamat általában azzal kezdődik, hogy az adósnak fizetési felszólítást küldenek, amelyet további írásbeli levelezés, telefonhívások, valamint (ha a követelés összege megengedi) személyes látogatások és találkozók követnek az adóssal. A behajtási folyamatot szakaszokból álló folyamatként alakították ki, amely a békés (jogi eljárást megelőző) behajtási szakasszal kezdődik, és – amennyiben az adós nem teljesíti kötelezettségeit – peres eljárásig fokozódik.

JOGI ELJÁRÁSOK

A megyei bíróság kizárólag polgári jogi hatáskörrel rendelkezik. A bírák foglalkoznak a követelésbehajtási ügyekkel, a személyi sérülésekkel, az árukra vagy ingatlanokra vonatkozó szerződésszegésekkel, a földvisszaszerzéssel és a családjogi ügyekkel (például válás és örökbefogadás). Azok az ügyek, amelyek értéke 25 000 GBP alatt van (vagy személyi sérüléses ügyek esetében 50 000 GBP alatt), első tárgyalásukra a megyei bíróságon kerül sor.

A High Court székhelye Londonban van, de Anglia és Wales egész területén vannak „District Registries” néven ismert kerületi bíróságai is. Három részlegből áll: a Queen’s Bench Division, a Chancery Division és a Family Division.

A Fellebbviteli Bíróságnak két osztálya van: a polgári osztály és a büntető osztály.

A Legfelsőbb Bíróság egy elnökből, egy alelnökből és tizenkét hivatásos bíróból áll.

Gyorsított eljárás (összefoglaló ítéletek)

Az egyszerűsített ítélet iránti kérelem benyújtásához a felperesnek be kell szereznie a bíróságtól a kérelem benyújtására szolgáló űrlapot. Ezt egy nyilatkozattal kell alátámasztania, amelyben a felperes kifejti, miért tartja indokoltnak az összefoglaló ítélet meghozatalát – akár azért, mert az alperesnek nincs reális esélye a kereset sikeres védekezésére, akár azért, mert nincs ok arra, hogy az ügyet teljes körű tárgyalás keretében döntsék el.

Ezen nyilatkozat másolatát a gyorsított eljárás tárgyalása előtt hét nappal kézbesítik az ellenfélnek. Az ellenfélnek is lehetősége van nyilatkozat benyújtására, de ezt legkésőbb a tárgyalás előtt három nappal el kell küldenie. A felperes addig nem kérelmezheti az egyszerű ítélet meghozatalát, amíg az adós vagy vissza nem küldte a kézbesítési elismervényt, vagy be nem nyújtotta a védekezését. Ha a bíróság egyetért a felperessel, kedvező ítéletet hoz. A kérelmet elutasítják, ha a bíróság nem ért egyet a felperessel.

Rendes eljárás

A megyei bíróság és a felsőbíróság eljárásai és joghatósága jelenleg megegyezik. Számos peres „eljárási csatornát” hoztak létre, amelyek mindegyike saját eljárási ütemtervvel rendelkezik. A kereseteket az eljárási bíró osztja be az egyes csatornákba azok pénzügyi értéke alapján. A bírósági eljárás megindítása előtt be kell tartani bizonyos egyezségi eljárásokat. Ezeket az eljárásokat úgy alakították ki, hogy ösztönözzék az érintett feleket a viták bírósági eljárás nélküli rendezésére, ezáltal minimalizálva a költségeket és a bírósági időt.

Az eljárás hivatalosan akkor kezdődik, amikor a kérelmező (korábban „felperes”) benyújtja a keresetlevelet a Megyei Bírósághoz vagy a Felsőbírósághoz. A panasz részletes leírását a kereseti indoklás tartalmazza, amely általában a keresetlevelet kiegészítő, külön dokumentum. A kereseti űrlapot a bíróságnak vagy a felperesnek kell kézbesítenie az alperesnek. Az alperes ezután a kézbesítéstől számított 14 napon belül válaszolhat a kereseti űrlapra. 28 napos határidő-hosszabbításban állapodnak meg az adós számára, hogy benyújthassa védekezését és/vagy viszontkeresetét. Miután ezeket a hivatalos dokumentumokat kicserélték, a bíróság elrendeli mindkét fél számára, hogy töltsön ki egy „elosztási kérdőívet”.

Vagyonbefagyasztási végzés (korábban Mareva-végzés)

A vagyonbefagyasztási végzés (vagy befagyasztási intézkedés) egy különleges ideiglenes végzés, amely megakadályozza az alperest abban, hogy vagyonát elidegenítse vagy az országból kivigye. Az ilyen végzés megadásának egyik feltétele gyakran az, hogy a kérelmező teljes mértékben megtéríti a költségeket annak a személynek, akivel szemben a végzést hozták, amennyiben az végül nem bizonyulna indokoltnak. Egy tipikus kereskedelmi jogvita esetében a jogi eljárás megindításától számítva 18–24 hónapba telhet, mire ítélet születik.

Jogi döntés végrehajtása

Számos végrehajtási mechanizmus áll rendelkezésre. Ezek közé tartozik a végrehajtási parancs (amely lehetővé teszi a megyei bírósági végrehajtónak, hogy fizetést követeljen az adóstól) és a 600 GBP-t meghaladó adósságok esetében alkalmazható Fieri Facias végzés, amely alapján a High Court végrehajtó tisztviselője a bírósági ítéletben megállapított adósság értékével megegyező értékben lefoglalhatja az árukat (amelyeket később árverésen értékesítenek, és az így befolyt összeggel ellentételeznek).

Az Európai Unió tagjaként az Egyesült Királyság számos végrehajtási mechanizmust vezetett be a más EU-országokban hozott ítéletek tekintetében. Ezek közé tartoznak az EU-fizetési meghagyások, amelyek közvetlenül végrehajthatók a hazai bíróságokon, valamint az európai végrehajtási meghagyás a vitathatatlan követelések esetében. A nem uniós országokban hozott ítéleteket akkor ismerik el és hajtják végre, ha a kiállító országnak megállapodása van az Egyesült Királysággal. Ha ilyen megállapodás nem áll fenn, az angol nemzetközi magánjog exequatur-eljárást ír elő.

Fizetésképtelenségi eljárások

CSŐDKEZELÉS

A csődgondnokság olyan mentőmechanizmusnak szánt intézkedés, amely lehetővé teszi a vállalatok számára (amennyiben lehetséges), hogy folytassák üzleti tevékenységüket. Az eljárást vagy a bírósághoz benyújtott csődgondnoksági végzés iránti kérelemmel, vagy a bírósághoz benyújtott, a csődgondnok bíróságon kívüli kinevezését dokumentáló iratokkal lehet megindítani.

VÁLLALATI ÖNKÉNTES MEGÁLLAPODÁS (CVA)

A CVA egy informális, de kötelező erejű megállapodás a vállalat és a nem biztosított hitelezői között, amelynek keretében a vállalat adósságait újratárgyalják. Felhasználható más fizetésképtelenségi eljárások, például a vagyonkezelés vagy a felszámolás elkerülésére vagy támogatására. Átszervezési tervet ír elő, amely kötelezi a tiltakozó hitelezőket a támogatásra.

HITELEZŐI MEGÁLLAPODÁS

A hitelezőkkel kötött megállapodás egy bíróság által jóváhagyott kompromisszum vagy megállapodás a vállalati adós és valamennyi hitelezői csoport között az adósságok átszervezése vagy átütemezése céljából. Ez nem fizetésképtelenségi eljárás, és nem tartalmazza a hitelezői intézkedések felfüggesztését. Végrehajtható azonban hivatalos fizetésképtelenségi eljárásokkal (vagyonkezelés vagy felszámolás) együttesen. A vállalati adós maga is végrehajthatja önállóan.

CSŐDGONDOZÓI ELJÁRÁS

Háromféle csődbiztos létezik. Az első típus a törvényes hatáskörrel rendelkező csődbiztos. A második típus az, akit rögzített zálogjog vagy biztosítéki okirat feltételei alapján neveznek ki. A harmadik kategória az adminisztrátor (akit az adós vállalat vagyonának egészére vagy jelentős részére vonatkozó változó zálogjog feltételei alapján neveznek ki).

FELSZÁMOLÁS

A társaság önkéntes vagy kényszerfelszámolás alá kerülhet. Az önkéntes felszámolás lehet „tagok által kezdeményezett önkéntes felszámolás” vagy „hitelezők által kezdeményezett önkéntes felszámolás”. Mindkét eljárást maga a társaság indítja el a tagok közgyűlésén hozott határozattal. A társaság ezután megszünteti tevékenységét, és a felszámoló összegyűjti a társaság vagyonát, majd a bevételeket a hitelezők között osztja szét úgy, hogy a társaság kötelezettségeit a lehető legnagyobb mértékben kielégítse.

Utolsó frissítés: 2026. augusztus