Németország

Az állami beruházásoknak köszönhető óvatos fellendülési jelek

A nagy változás 2025-ben következett be. A februári szövetségi választásokat követően a Bundestag módosította az alkotmányos adósságfék szabályait, lehetővé téve, hogy a GDP 1%-át meghaladó védelmi és biztonsági kiadások mentesüljenek a szabályok alól. Ezen felül létrehoztak egy 500 milliárd eurós speciális beruházási alapot az infrastruktúra és a klímavédelem támogatására. Ebből az összegből 100 milliárd eurót a szövetségi tartományok (Bundesländer) számára különítettek el. Az alap 12 éves időszakra van létrehozva. Ezek az intézkedések jelentős eltérést jelentenek Németország hagyományosan szigorú, fegyelmezett költségvetési politikájától. A vállalkozások további támogatása érdekében a Bundestag bevezette az úgynevezett „beruházásösztönzőt”. Ez lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a gépekbe és berendezésekbe történő beruházásokra három éven át évi 30%-os értékcsökkenési rátát alkalmazzanak a szokásos lineáris módszer helyett. A kereskedelmi célokra használt elektromos járművek is részesülnek a gyorsított értékcsökkenésből. 2028-tól a társasági adókulcsok a jelenlegi 15%-ról évente egy százalékponttal csökkennek, és 2032-re elérik a 10%-os állandó mértéket. Ezen felül 2026 januárjától az új kormány azt tervezi, hogy véglegesen csökkenti a gyártó- és mezőgazdasági vállalkozásokra kivetett villamosenergia-adókat, valamint csökkenti a hálózati díjakat. Bár ezek az intézkedések 2025 februárja óta már jelentősen javították az üzleti hangulatot – igaz, nagyon alacsony szintről indulva –, ez 2025 közepét meghaladó időpontig még nem eredményezett szélesebb körű gazdasági fellendülést. 2026-ra nem várható valódi fellendülés, amely kilépne az elmúlt évek enyhe recessziójából. A védelmi szektorban a meglévő vállalatok máris teljes kapacitással működnek, ami azt jelenti, hogy a további beszerzések időbe telnek. Emellett hiány van a bővítés irányításához szükséges személyzetből is. Az infrastruktúra tekintetében az új építési projektek általában több negyedévnyi, sőt akár több évnyi tervezést igényelnek, mielőtt kézzelfogható hatást gyakorolhatnának. Ezért a rövid távú gazdasági fellendülés főként a magasabb vállalati beruházásokból származhat, amelyeket az elmúlt néhány negyedévben a fokozott tervezési bizonytalanság miatt felfüggesztettek, és amelyeket valószínűleg adókedvezmények, valamint az állami beruházások kilátásai is támogatni fognak.

A magánfogyasztás (a GDP 52%-a) 2025 második felében óvatosan élénkülhet, de főként 2026-ban várható a fellendülés. A reálbérek 2023 harmadik negyedéve óta emelkednek, és segítettek visszaszerezni a 2021 és 2023 között bekövetkezett energiaár-válság miatti vásárlóerő-veszteségeket. 2025-ben a reálbérek növekedési üteme az év első felében visszatért a normális szintre, körülbelül 1,5%-ra, ami nagyon hasonlít a világjárvány előtti időszak arányaihoz, jelezve, hogy az infláció és a bértrendek egyidejűleg lassulnak. Ezen felül a megtakarítási ráta észrevehetően csökkent a 2024. harmadik negyedévi, a rendelkezésre álló jövedelem 11,8%-át kitevő csúcsról 2025. első negyedévében 10,4%-ra, ami szintén összhangban van a pandémiát megelőző szinttel. A magánfogyasztás szerény fellendülését az építőipar óvatos fellendülése is kísérheti, az elmúlt évekhez képest kedvezőbb pénzügyi helyzetnek köszönhetően. 2025 közepére az EKB 2024 júniusa óta minden egyes ülésén 25 bázisponttal csökkentette betéti kamatlábát, így a kamatláb 2025 júniusára 4,0%-ról 2,0%-ra süllyedt, ami semleges szintnek tekinthető. Tekintettel az euróövezet alacsony gazdasági növekedésére, valamint arra, hogy az infláció a 2%-os célértékhez közelít, 2025-re további két, egyenként 25 bázispontos kamatcsökkentés várható. Hosszabb távon az EKB várhatóan változatlanul hagyja a kamatlábat, de 2026-ban további két kamatcsökkentés is lehetséges. A vállalati beruházások is profitálhatnak az alacsonyabb kamatszintből, az adólevonások és az alacsonyabb energiaköltségek mellett, különösen 2026-ban. A külkereskedelem azonban egyelőre a 2025–2026-os időszak legnagyobb ismeretlen tényezője marad. Bár az USA és az EU között született egy első megállapodás az EU-ból származó termékekre az USA-ban alkalmazandó jövőbeli 15%-os vámokról, a részletek és a végrehajtás körül még mindig sok a bizonytalanság. Az USA Németország legnagyobb exportpartnere, az összes áruexport 10%-át adja, és ez jelentős negatív hatással járhat, különösen akkor, ha Németország többi vezető kereskedelmi partnere – például Kína, Hollandia és Franciaország – szintén negatívan érintett lesz, és csökken a német termékek iránti kereslet.

A fiskális politika irányváltáson ment keresztül

Évekig tartó költségvetési megszorítások után új konszenzus alakult ki a német társadalomban: a hitelfelvételt ma már elfogadhatónak tartják, feltéve, hogy az jövőorientált beruházásokra irányul. Ennek megfelelően a 2025-ös szövetségi költségvetés rekordösszegű, 115 milliárd eurós beruházásokat irányoz elő, ami 55%-os növekedést jelent 2024-hez képest. Ezeket a forrásokat elsősorban a vasúti infrastruktúrára, az oktatási és gyermekgondozási intézményekre, a lakásépítési projektekre, a digitalizációra, valamint – az új stratégiai keret alapján – a klímavédelemre és a védelemre szánják. A megnövekedett kiadások nagy része várhatóan 2025 utolsó negyedévében kezd majd megvalósulni. 2026-ban a beruházások szintje várhatóan tovább emelkedik, az infrastruktúrára és az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások pedig az előző évhez képest 56%-kal fognak növekedni. A német fegyveres erők kiadásainak is növekedése várható. Ezek a GDP 1,9%-áról 2024-ben 2,4%-ra emelkedtek 2025-ben (a nyugdíjakat is beleértve), és 2029-re fokozatosan 3,5%-ra kell emelkedniük. Bár a kormány költségmegtakarítási intézkedéseket hirdetett meg (elsősorban a közigazgatásra irányulókat), ezek messze nem elegendőek a megnövekedett pénzügyi igények ellensúlyozásához. Ennek következtében a szövetségi költségvetési hiány várhatóan 2026-ra meghaladja a 3%-os küszöbértéket, és az államadósság szintje ismét emelkedni fog. Az EU hiányeljárásának megindítására azonban nem számítanak. Az Európai Unió várhatóan kivételeket fog engedélyezni, különösen a védelmi kiadások tekintetében.

Németország folyó fizetési mérleg-többletét nagyrészt az árukereskedelem határozza meg. E mérleg jövőbeli alakulása továbbra is bizonytalan, és nagymértékben függ majd az amerikai importőrök reakciójától az EU-termékekre kivetett új amerikai vámokra, valamint az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem terén más országokkal fennálló esetleges versenyhatásoktól. Általánosságban elmondható, hogy az árukereskedelmi többlet valamivel alacsonyabb szinten alakul majd, mint az előző években.

Kis nagykoalíció kontra erős ellenzék

2025 februárjában előrehozott választásokat tartottak Németországban, miután a Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a Liberális Párt (FDP) alkotta korábbi „közlekedési lámpa” koalíció a 2025-ös szövetségi költségvetési vita nyomán felbomlott. A Kereszténydemokrata CDU-CSU a szavazatok 28,5%-át szerezte meg, és a 2021-es választásokhoz képest 4,4 százalékpontos növekedéssel a legerősebb párt lett. A szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) 20,8%-kal a képviselőház második legnagyobb erejévé vált, ami a párt történetének legjobb eredményét jelentette. Ezek az eredmények nagyrészt a korábbi kormánypártok rovására születtek: az SPD 16,4%-ot kapott (9,3 százalékpontos csökkenés), ami 162 éves története legrosszabb eredménye, a Zöldek 11,6%-ot (-3,1 százalékpont), az FDP pedig mindössze 4,3%-ot (-7,1 százalékpont). Utóbbi nem tudta átlépni a parlamentbe jutáshoz szükséges 5%-os küszöböt, és ennek következtében elvesztette képviselői helyeit. Hasonló sors érte a baloldali-konzervatív BSW-t is, amely szintén nem tudta biztosítani képviseletét. Ezzel szemben a Baloldali Párt támogatottságot nyert, és 8,8%-ot ért el. Mielőtt a leköszönő Bundestag feloszlott volna, és az új összeült volna, a CDU vezetőjének és leendő kancellárnak, Friedrich Merznek sikerült rávennie az SPD-t és a Zöldeket, hogy csatlakozzanak a CDU/CSU-hoz a német alkotmány módosításában. Az Ukrajnában folyó háború fényében módosították az adósságfék szabályait, hogy a védelmi és biztonsági kiadásokat kizárhassák belőle, legfeljebb a GDP 1%-áig. Ezen felül létrehoztak egy külön alapot az infrastruktúra és a klímavédelem számára. Az alkotmánymódosításhoz a parlament kétharmados többsége szükséges, ami a leköszönő Bundestagban még elérhető volt. Az újonnan megválasztott parlamentben azonban a pártok közötti együttműködés nehezebbé vált. Az új kormány a CDU/CSU és az SPD közötti „nagykoalíció” visszatérését jelenti, bár csupán viszonylag szűk, a mandátumok 52%-át kitevő többséggel rendelkezik. Az ellenzéket az AfD vezeti, amely a mandátumok 24%-át birtokolja, a Zöldek 13%-kal, a Baloldali Párt pedig 10%-kal rendelkezik, ami elegendő befolyást biztosít számukra ahhoz, hogy megakadályozzák a további nagyszabású kezdeményezéseket. A CDU/CSU vállalta, hogy sem az AfD-vel, sem a Baloldali Párttal nem fog együttműködni, ami valószínűtlenné teszi a további alkotmányos reformokat. A jelenlegi helyzetben az új kormány viszonylag stabilnak tűnik, és a következő szövetségi választásra csak 2029-ben kerül sor.

Fizetés

A banki átutalás (Überweisung) továbbra is a legelterjedtebb fizetési mód. Minden vezető német bank csatlakozik a SWIFT hálózathoz, ami lehetővé teszi számukra a gyors és hatékony pénzátutalási szolgáltatás nyújtását. A SEPA Direct Debit Core Scheme és a SEPA Direct Debit B2B a közvetlen terhelés legújabb formái.

A váltók és a csekkek Németországban nem túl elterjedt fizetési eszközök. A németek számára a váltó kritikus pénzügyi helyzetet vagy a szállító iránti bizalmatlanságot jelent. A csekkeket nem tekintik önmagukban fizetésnek, hanem „fizetési kísérletnek”: mivel a német jog nem ismeri el a hitelesített csekkek elvét, a kibocsátó bármikor és bármilyen indokkal visszavonhatja a fizetést. Ezen felül a bankok elutasíthatják a kifizetéseket, ha a kibocsátó számlán nincs elegendő fedezet. A fedezetlen csekkek meglehetősen gyakoriak. Általános szabály, hogy a váltókat és a csekkeket nem tekintik hatékony fizetési eszközöknek, annak ellenére, hogy fizetés elmaradása esetén a hitelezőknek jogot biztosítanak egy „gyorsított” behajtási eljárás igénybevételére.

Adósságbehajtás

Békés fázis

A békés behajtás elengedhetetlen lépés a behajtáskezelés sikeréhez. A behajtási folyamat általában azzal kezdődik, hogy az adósnak – egyszerű vagy ajánlott levélben – végső fizetési felszólítást küldenek, amelyben emlékeztetik az adóst fizetési kötelezettségeire.

Az esedékes fizetések felgyorsításáról szóló törvény (Gesetz zur Beschleunigung fälliger Zahlungen) szerint az adós késedelmesnek minősül, ha az adósság az esedékesség napjától számított 30 napon belül és a számla vagy azzal egyenértékű fizetési felszólítás kézhezvételét követően is fennáll, kivéve, ha a felek a vételi szerződésben eltérő fizetési határidőben állapodtak meg. Ezen felül az adósnak késedelmi kamatot és emlékeztető díjakat kell fizetnie e határidő lejártát követően.

A követelésbehajtás Németországban ajánlott és bevett gyakorlat.

Jogi eljárások

Gyorsított eljárás

Amennyiben a követelés nem vitatott, a hitelező egyszerűsített és költséghatékony eljárás keretében kérheti a fizetési végzés (Mahnbescheid) kiadását. A hitelező ismerteti követelésének részleteit, majd az Online-Dunning Service (Mahnportal) segítségével, közvetlen interfészeken keresztül vagy (csak magánszemélyek esetében) előre kinyomtatott űrlapokon keresztül viszonylag gyorsan végrehajtási okiratot szerezhet. Az ilyen automatizált és központosított (minden egyes Bundesland, szövetségi tartomány esetében) eljárások Németország egész területén elérhetők.

Ez a fajta eljárás annak a térségnek a helyi bírósága (Amtsgericht) hatáskörébe tartozik, ahol a kérelmező lakóhelye vagy székhelye található. Külföldi hitelezők esetében az illetékes bíróság a berlini Amtsgericht Wedding. Jogi képviselet nem kötelező.

Az adósnak a kézbesítéstől számított két héten belül kell megfizetnie tartozását, vagy fellebbeznie kell a fizetési végzés ellen (Widerspruch). Ha az adós e határidőn belül nem emel kifogást, a hitelező végrehajtási okiratot (Vollstreckungsbescheid) kérhet.

Rendes eljárás

Rendes eljárás során a bíróság felszólíthatja a feleket vagy ügyvédeiket, hogy indokolják meg követelésüket, amelyet ezután kizárólag a bíróság jogosult elbírálni. Minden peres felet felkérnek továbbá, hogy a meghatározott határidőn belül nyújtson be egy beadványt, amelyben ismerteti elvárásait.

A követelés megfelelő vizsgálatát követően nyilvános tárgyalást tartanak, amelyen a bíróság indokolt ítéletet (begründetes Urteil) hoz.

A pervesztes fél szokásosan viseli az összes bírósági költséget, beleértve a pernyertes fél ügyvédi díjait is, amennyiben azok összhangban vannak a hivatalos díjszabással (a Rechtanwaltsvergütungsgesetz, RVG). Részleges siker esetén a díjakat és költségeket mindkét fél arányosan viseli. A rendes eljárás három hónaptól egy évig tarthat, míg a szövetségi legfelsőbb bíróság elé terjesztett keresetek akár hat évig is elhúzódhatnak.

Az elsőfokú bíróság határozata ellen fellebbezés (Berufung) nyújtható be, ha a vitatott összeg meghaladja a 600 eurót. Az elsőfokú bíróság akkor is elfogadja a fellebbezést, ha az ügy elvi kérdést vet fel, vagy a „következetes joggyakorlat” biztosítása érdekében jogszabály-felülvizsgálatot tesz szükségessé.

0

Jogi döntés végrehajtása

A végrehajtás a jogerős ítélet meghozatalát követően kezdődhet meg. Ha az adósok nem teljesítik az ítéletet, bankszámlájukat lezárhatják, és/vagy a helyi végrehajtó megkezdheti vagyonuk lefoglalását és értékesítését.

Külföldi ítéletek esetében az exequatur megszerzéséhez a hitelezőnek szüksége van a határozat közjegyző által hitelesített német nyelvű fordítására, amelyet szintén el kell ismerni, az ítélet végrehajtási végzésére, valamint a végrehajtási záradékra. Az EU-tagállamok bíróságainak ítéleteit további eljárás nélkül ismerik el – kivéve, ha az európai jogból eredő bizonyos korlátozások alkalmazandók.

Fizetésképtelenségi eljárások

PEREN KÍVÜLI ELJÁRÁSOK

Az adósok megkísérelhetik adósságaik újratárgyalását hitelezőikkel, ami segít megvédeni őket a korai fizetési követelésektől. Az eljárás azonban a hitelezők érdekeit is szolgálja, mivel gyorsabb lehet, és általában olcsóbb, mint a hivatalos fizetésképtelenségi eljárás.

ÁTALAKÍTÁS

A fizetésképtelenség vagy a túlzott eladósodottság alapján a fizetésképtelenségi bírósághoz benyújtott kérelem nyomán a bíróság előzetes fizetésképtelenségi eljárást indíthat, amelynek keretében kinevez egy előzetes vagyonkezelőt, akinek feladata a vállalat szerkezetátalakításának lehetőségeinek felmérése. Ha a kezelő testület jóváhagyja ezt a szerkezetátalakítást, akkor hivatalos eljárást indít, és kinevez egy csődbiztost, akinek feladata az adós üzleti tevékenységének folytatására és vagyonának megőrzésére.

FELSZÁMOLÁS

A felszámolást az adós vagy a hitelező kérelmére lehet megindítani, feltéve, hogy az adós nem képes esedékességkor rendezni adósságait. A felszámolási határozat meghozatalát és a társaság cégnyilvántartásból való törlését követően a hitelezőknek a közzétételtől számított három hónapon belül be kell nyújtaniuk követeléseiket a felszámolási megbízottnak.

TULAJDONJOG-FENNTARTÁS

Ez a szerződésben szereplő írásbeli kikötés, amely szerint a szállító megtartja a szállított áruk tulajdonjogát mindaddig, amíg a vevő az ár teljes összegét ki nem fizeti. Ennek a tulajdonjog-fenntartásnak három változata létezik:

egyszerű tulajdonjog-fenntartás: a szállító megtartja a szállított áruk tulajdonjogát mindaddig, amíg a vevő a teljes vételárat ki nem fizeti;

kiterjesztett tulajdonjog-fenntartás: a tulajdonjog-fenntartás kiterjed a későbbi áruk továbbértékesítésére is; a vevő az eredeti szállítóra ruházza át a harmadik félnek történő viszonteladásból származó követeléseket;

kiterjesztett tulajdonjog-fenntartás: a tulajdonjog-fenntartás kiterjed az új termékké feldolgozott árukra is, és az eredeti szállító a szállítás értékéig tulajdonos vagy társtulajdonos marad.

Utolsó frissítés: 2025. július