Coface Ország-és szektorkockázati kézikönyv 2023 - fő trendek a globális gazdaságban

A Coface a 2023-as Ország-és szektorkockázati kézikönyvét megújult formában, de a korábbi években megszokott módon - a várva várt kockázatértékelésekkel publikálja A gazdasági kutatócsoportunk által készített elemzések és előrejelzések 160 országra és 13 ágazatra terjednek ki.

Mit hoz 2023?

 

Xavier Durand, a Coface vezérigazgatója szerint 2023 kulcsfontosságú év lesz:  "A növekedés összességében valószínűleg lassú marad (nulla közelében), ahogyan az Egyesült Államokban (1% alatt) és a legtöbb fejlett országban is. A globális növekedést szinte kizárólag a feltörekvő gazdaságok, különösen a nyersanyagtermelő országok fogják hajtani, amelyeknek mind a nyugati központi bankok - élükön a Feddel - csökkentett aktivizmusa, mind a kínai gazdaság fellendülése kedvez.

A járvány tavaszfordulóra várt  tetőzése után Kínában az aktivitás jelentősen fellendülhet, amit az elmúlt két évben különösen lassú belső kereslet élénkít , különösen a háztartások szintjén, ahol a többletmegtakarítások valószínűleg a fogyasztói kiadások nagyon erős fellendülését fogják finanszírozni. Tekintettel a lakosság növekvő elégedetlenségére, úgy tűnik, hogy a kormány is szívesen támogatja az aktivitást, amire utal például az egyes ágazatokra (IKT, ingatlan, stb.) vonatkozó ellenőrző intézkedések vagy prudenciális korlátozások közelmúltbeli enyhítése. Mondanom sem kell, hogy ez a meglehetősen optimista nézet nem kockázatmentes.

 

Energiaválság és infláció

A világ átalakulása felgyorsul, és a jelenleg tapasztalható többdimenziós válság nem fog véget érni. A tavalyi év legtöbb témája, mindenekelőtt az energiaválság és az infláció alakulása továbbra is fontos napirendi pont marad. Ez utóbbiak nyilvánvalóan nem kizárólag ciklikusak, és csak az Oroszország elleni szankciókhoz és a világjárvány hatásaihoz kapcsolódnak, hanem mindenekelőtt az energiarendszer krónikus alulfinanszírozásának köszönhetőek, valamint minden bizonnyal azt az árat jelentik, amit a rendszer dekarbonizációjáért fizetnünk kell. Bár az infláció elmúlt hónapokban tapasztalt csökkenése kétségtelenül üdvözlendő, a fenitek miatt csak átmeneti lehet, és a gazdaságok újbóli megnyitása óta megfigyelhető árnövekedés egy új, strukturálisan magasabb inflációs rendszer előszobája lehet.

Ez annál is inkább igaz, mivel az elszigetelődési erők, amelyek természetüknél fogva inflációs jellegűek, újra felszínre törnek, és növelik a széttöredezés veszélyét, ami nyilvánvalóan nem áll sem a közös, sem az egyes országok érdekében.

Hogyan fognak tehát reagálni a monetáris és fiskális hatóságok, még akkor is, ha csak ebből a szemszögből nézzük a problémát? Vajon nyílt konfliktusba kerül a kormányok célkitűzéseivel az infláció elleni küzdelem, amely az előbbiek megbízatásának középpontjában áll? Mint látható, az előttünk álló év minden fronton - makrogazdasági, pénzügyi, társadalmi, politikai stb. – kockázatos, így a világgazdaság a meghozott döntésektől függően recesszióba zuhanhat, vagy végre a fenntartható, inkluzív és érdemi fejlődés (helyes) útjára léphet."