Az orosz-ukrán háború közép és hosszú távú hatásai a globális ágazati trendekre: lesznek-e ellenálló ágazatok?

Bár a vállalatok ellátási láncban elfoglalt helyzete vagy földrajzi elhelyezkedése szerint eltéréseket tapasztalunk, a Coface által vizsgált mind a 13 ágazatra továbbra is hatással lesznek az ukrajnai háború közvetett vagy közvetlen tovagyűrűző hatásai közép- és hosszú távon.

A legtöbb ágazatra várhatóan hatással lesznek a magas nyersanyagárak és a háború által súlyosbított ellátási problémák. Ez különösen igaz a magas olajárakra, amelyeket az EU2-bizottság által múlt héten bejelentett, az orosz olajra vonatkozó tilalom hatása valószínűleg tovább fog növelni; valamint a gabonafélékre (Ukrajna, Oroszország és Fehéroroszország nagy gabonatermelők). A félvezetők ellátásának folyamatos zavarai és a COVID-járvány tovagyűrűző hatása miatt - amint azt a sanghaji kikötő lezárása is mutatja - minél tovább tart a háború, annál valószínűbb, hogy keresleti sokk következik be, ami még kedvezőtlenebbé teszi a globális környezetet.

Ezért a legjobban érintett ágazatok várhatóan a leginkább ciklikus és energiaigényes ágazatok lesznek, mint például a petrolkémia3 , a közlekedés, az autóipar, a papír, a textil- és ruhaipar, valamint az agrár-élelmiszeripar. A jövőre nézve arra számítunk, hogy a legellenállóbbak a média (IKT4 szegmens), a speciális vegyi anyagok egy szegmense és a gyógyszeripar lesz.

 

Az inflációs feszültségek és az energiasokk főként a ciklikus és energiaigényes ágazatokat fogja érinteni, jelentős régiós eltérésekkel

Minden ipari ágazat érintett, de a leginkább ciklikus és energiaigényes ágazatok, mint például a petrolkémia, a közlekedés, a papír és a textil- és ruházati ipar a leginkább érintettek közé tartoznak. Ezek tipikusan ciklikus ágazatok, amelyeket a technológiai újítások, a környezetvédelmi előírások fejlődése és a fogyasztói preferenciák alakulása évek óta kihívások elé állít. A papírágazat például a gazdaság és a társadalmi felhasználás folyamatban lévő globális digitalizációjának kihívásaival szembesül.

A válság előtt nehézségekkel küzdő ágazatokat a jövőre nézve valószínűleg szintén erősen érinti majd ez az új sokk. A textil- és ruházati, valamint az autóipari ágazatok világszerte  jól illusztrálják ezt.

Hosszú távon még nem tudni, hogy a kiskereskedelmi ágazatot milyen mértékben érinti ez a hatás. Ez az új háborús kontextus bizonytalanságot szít, amely valószínűleg továbbra is rontja a fogyasztók bizalmát. Azzal azonban, hogy egyes kormányok - különösen a fejlett gazdaságokban - bizonyos puffereket vezettek be, mint például az élelmiszerjegyek vagy az energiaár-támogatások Európában, a kiskereskedelmi szegmensre gyakorolt hatás viszonylag visszafogott lehet.

Míg a közlekedési ágazat összességében energiaigényes, és valószínűleg a magas olajárak is sújtják, a különböző alágazatok között a sokkhatás tekintetében eltéréseket várunk, mivel eltérő pénzügyi helyzetben szembesülnek ezzel. Például 2022 első negyedévében a tengeri árufuvarozás forgalmának 28%-át tette ki a nyereség, míg a légi szállítás 11%-os veszteséget könyvelt el.

Továbbá az ágazatok többségében nagy eltéréseket prognosztizálunk a hatások tekintetében, és az ellátási láncban elfoglalt pozíciójukat tekintve az iparágak/vállalkozások között nagy különbségeket látunk, attól függően, hogy a termelési lánc elején vagy végén helyezkednek-e el. A háború hatásának vizsgálatakor az egyazon ágazaton belüli földrajzi, összetételbeli és működési dinamikának is szerepe van.

 

A globális agrár-élelmiszeripari ágazat valószínűleg továbbra is az egyik leginkább érintett ágazat marad, és a társadalmi-politikai kérdések kockázata is fennáll

Tekintettel az agrár-élelmiszeripari ágazat létfontosságú dimenziójára, a magas élelmiszer- és alapanyagárak (különösen a műtrágyaárak) jelentette kihívások következményei kritikusak, mivel veszélyeztethetik a globális élelmiszerbiztonságot, valamint politikai instabilitást idézhetnek elő. A magas energiaárak hozzájárulnak a mezőgazdasági termények inputköltségeinek növekedéséhez, ami csökkenti a gazdák hozamát, miközben az agrár-élelmiszeripari ágazat már most is sebezhető számos strukturális tényezővel szemben. Ilyen például a biológiai kockázatok és az éghajlati viszonyok alakulása, amely többek között a világ különböző részein az év eleje óta tapasztalható erős hőségben nyilvánul meg, ami aszályokat (Afrika szarva, India stb.) és nagy kiterjedésű tüzeket okoz (például Új-Mexikóban, az USA-ban).

 

Jelentős ágazati átalakulások és a fogyasztói szokások fejlődése várható

Hosszú távon mind a fogyasztói, mind a vállalati szokások fokozatos átalakulására számítunk (energiatakarékosság, elmozdulása búzalisztről az alternatív lisztekre), valamint az ellátási lánc szervezésének átalakulására. Ez utóbbi mindenképpen hatással lesz a globális ellátási láncokra. Például az Európa és Kína közötti kulcsfontosságú vasúti árufuvarozási útvonalak most Oroszországon kívül, a középső folyosón keresztül alakulnak ki. A COVID-válságnak a globális ágazati trendekre gyakorolt hatásához hasonlóan ez az új sokk valószínűleg katalizátorként fog hatni mind az ellátási láncok szervezésében, mind a fogyasztói szokásokban bekövetkező jelentős átalakulásokhoz.

 

Egyes ágazatok valószínűleg ellenállóak maradnak

Az anticiklikus, nagymértékben innovatív, jelentős K+F-et igénylő ágazatok továbbra is a legellenállóbbak maradnak a sokkhatásokkal szemben.

Bár a Coviddal kapcsolatos egészségügyi válság a világ számos részén enyhült valamelyest, a válságnak még biztosan nincs vége. A gyógyszeripari ágazatnak ezért továbbra is szilárd, dinamikus pénzügyi teljesítményt kell nyújtania.

A különböző IKT-szegmensek közül a Coface várakozásai szerint a média marad a legellenállóbb, mivel az e szolgáltatások használatához szükséges beruházások és berendezések már a válság előtt megvoltak, így a felhasználókat nem érintik az ellátási lánc megszakadásai. Ráadásul ezekre a szolgáltatásokra továbbra is szükség van, és távolról is elérhetőek. Ezért nem korlátozzák őket fizikai és földrajzi akadályok, ellentétben például a teherszállítási tevékenységekkel.

A speciális vegyi anyagok alszegmense, különösen a szépség-, illatanyag- vagy aromapiacon fejlődő vállalatok várhatóan ellenállóak lesznek az ágazat más iparágaihoz képest, például a festékekhez és színezékekhez kapcsolódó iparágakhoz képest, amelyek ügyfelei a nagyon ciklikus, borús kilátásokkal rendelkező autóipari ágazatnak.

E három iparág (média, speciális vegyipar és gyógyszeripar) számos közös tényezővel rendelkezik, többek között azzal, hogy anticiklikus iparágakról van szó, amelyek termékei és domináns piaci pozíciói a világ bizonyos részeire koncentrálódnak. Emellett csúcstechnológiai és innovatív ipari tevékenységekről van szó, amelyek erős belépési korlátokkal rendelkeznek az új belépők számára.

 

1 A Coface szektorkockázat-értékelési módszertana 13 ágazatot foglal magában: agrár-élelmiszeripar, gépjárműipar, vegyipar, építőipar, energiaipar, információs és kommunikációs technológia, fémipar, papíripar, gyógyszeripar, kiskereskedelem, textilipar, ruhaipar, közlekedés, faipar.

2 Az Oroszország elleni újabb szankciós csomag részeként. Ezt a tilalmat a tervek szerint az év vége felé fokozatosan vezetik be.

3 A Coface szektorkockázat-értékelési módszertanában a vegyipari ágazat 3 alszegmensből áll: petrolkémia, speciális vegyi anyagok és műtrágyák.

4 A Coface szektorkockázat-értékelési módszertana az információs és kommunikációs technológiák (IKT) ágazatára vonatkozóan több szegmenst foglal magában: távközlés, elektronika, médiaszegmens és egy utolsó szegmens, amelyet a számítógépek, szoftverek és informatikai berendezések alkotnak.